MVSZ-75 - Patrubány Miklós beszéde az MVSZ alapításán
A Magyarok Világszövetsége nem egy civil szervezet a sok közül, még csak nem is egy nemzeti szervezet a több nemzeti szervezet közül – mondta 2013. augusztus 18-án, a Szövetség alapításának 75. évfordulóján megtartott nemzetpolitikai konferencia nyitó előadásában Patrubány Miklós elnök, majd kifejtette: a Magyarok Világszövetségét az a Magyarok Világkongresszusa alapította – saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként –, amelyet Magyarország és a magyar nemzet trianoni szétszaggattatása után, az egyetemes magyar nép képviseletére hívtak életre eleink. Az elnöki beszéd első része megtekinthető a világhálón.
A Magyarok Világszövetségének tömör ismertetésére Patrubány Miklós az alábbi öt részletet idézte az MVSZ hatályos alapszabályából:
· Küldetése: A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.
· Jogelődje: A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.
· Örökös tiszteletbeli elnökei: A Magyarok VII. Világkongresszusa 2008-ban a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökévé emelte báró Perényi Zsigmond koronaőr, alapító elnök mellé gr. Teleki Pál miniszterelnököt, az MVSZ alapítóját, valamint gr. Wass Albert írót, jogvédőt, az Erdélyi Világszövetség néhai elnökét.
· Értékrendje: Az MVSZ a magyar közösségek legalapvetőbb értékeinek az igazságot, a méltányosságot és a tisztességet tekinti, melyek akkor érvényesülhetnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodását nem tartja elképzelhetőnek.
· Legjelentősebb cselekedete: A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt , a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
Patrubány Miklós beszélt a Magyarok Világszövetsége, mint pártoktól és kormányoktól független szervezet és a magyar állam viszonyáról, hangsúlyozva, hogy e viszony, az idők során hullámzó volt. Volt idő, az alapítást követő évek, amikor a magyar állam minden eszközével támogatta az MVSZ-t. Volt a „fojtogató ölelés” időszaka a kommunizmus évtizedeiben, amikor a nyugati magyarság az MVSZ-t, mint a magyarországi hatalom kémszervezetét, ügynökhálózatát fogta fel. Az újjáalakítást követően is támogatólag állt hozzá a magyar állam, még Horn Gyula kormányzása idején is, akinek annak ellenére nem jutott eszébe az MVSZ költségvetési támogatását megvonni, hogy a miniszterelnök rendelkezésére álló külön keretből finanszírozott Magyarok IV. Világkongresszusa „kitapsolta”, megakadályozva köszöntő beszédének elmondását. Antall József pedig a Magyarok III. Világkongresszusán kijelentette, hogy míg Magyarország miniszterelnöke csak lélekben lehet 15 millió magyar miniszterelnöke, addig a Magyarok Világszövetségének elnöke minden magyar elnöke.
Az MVSZ költségvetési támogatását csak a Fidesz-nek jutott eszébe megvonni, amit 2000-ben megtett, és amely állapot azóta is fennáll. De a magyar állam nem érte be ennyivel. 2001 januárjában a külügyminisztérium úgynevezett kommunikációs panelekkel utasította a teljes magyar diplomáciai kart, a Magyarok Világszövetsége jó hírnevének rombolására, mely ügyben a felelősségre vonás még várat magára. Olyan erejű suttogó propagandával, amilyennel csak a titkosszolgálatokkal rendelkező állami intézmények rendelkeznek, a legképtelenebb rágalmakat terjesztik a szövetségről és annak elnökéről. A kormány egyik minisztere kollektíven megrágalmazta a teljes Magyarok Világszövetségét, de büntetlen maradt, mert megvédte őt kijelentésének következményeitől a pártos kétharmad, amely nem adta ki mentelmi jogát. Az MVSZ teljes ellehetetlenítésére tett kísérlet azzal lepleződik a leginkább le, hogy elnökké történt megválasztása óta 97 pert indítottak a Szövetség, illetve személye ellen.
„De hittel valljuk, hogy miután jótállunk magunkért és szándékunkért, miután hiszünk az isteni gondviselésben, és miután meggyőződéssel valljuk, hogy a jónak a gonoszt mindig le kell győznie, hittel valljuk, hogy ez a viszony még jóra fordul az eljövendőkben.” Ezzel a nyílt színi tapssal fogadott mondattal zárta Patrubány Miklós beszédének az MVSZ és a magyar állam viszonyát taglaló részét.
Ezt követően az elnök rövid felsorolásban ismertette, hogy az alapszabályban rögzített legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedeten kívül mi minden fűződik a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Világkongresszusa együttesének nevéhez:
· a képviselet nélkül maradt egyetemes magyar nép képviseletének megteremtése a Magyarok Világkongresszusa által, 1929-ben;
· a Duna Televízió életre hívását lehetővé tevő határozat elfogadása a Magyarok III. Világkongresszusán, 1992-ben;
· a magyar nemzet egységesülésének kezdeményezése az egységesülő Európában, a magyar állampolgárság kiterjesztésével, a Magyarok IV. Világkongresszusán, 1996-ban;
· a külhoni állampolgárság fogalmának megalkotása és felajánlása a Magyarok V. Világkongresszusán, 2000-ben;
· a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének elsőkénti kezdeményezése az Európai Parlamentben, akkor, amikor annak még nem voltak magyar tagjai, 2001-ben;
· a magyar nemzetpolitikának a Kelet felé történő tájolása a Magyarok VI. Világkongresszusa által, 2004-ben;
· az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károk összesítése, és a kártérítés követelését lehetővé tevő tényfeltáró elemzés kidolgozása, elfogadása, 2007-ben;
· a magyar nemzet erkölcsi megújulása elodázhatatlanságának megállapítása aMagyarok VII. Világkongresszusa által, 2008-ban;
· a trianoni és párizsi békeparancsok fölülvizsgálatát követelő petíció – Igazságot Európának! –, amelyet eljuttattak az érintett kormányokhoz, 2009-ben;
· a magyarság eltitkolt ősiségének feltárására irányuló kutatások legitimálása, kiadványok – Magyarságtudományi tanulmányok, Magyarságtudományi füzetek – terjesztése, oktatás, konferenciák szervezése, 2004 óta folyamatosan;
· Petőfi Sándor hamvainak felkutatására irányuló határozat, és az ügynek a közbeszéd tárgyává tétele;
· a magyar nemzet új meghatározásának elfogadása, és a magyarság jövőjének a Szent Korona jegyében való megjelölése, a Magyarok VIII. Világkongresszusán, 2012-ben.
MVSZ Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése