Magyarok, ha tanácskoznak - Igény országos összefogásra
 |
| Első rész összefoglaló felvétele a képre kattintva megtekinthető |
 |
| Király B. Izabella beszéde a képre kattintva megtekinthető |
Alulírottak egyetértünk a Magyarok Világszövetsége elnökségének Nyilatkozatával, amely kimondja, hogy Ukrajnának nincs sem erkölcsi sem jogi alapja véráldozatot követelni Kárpátalja magyarjaitól, és tiltakozunk az ott kibontakozó háború ellen. Elutasítunk minden erőszakot, és követeljük, hogy a magyar katonákat hozzák haza külföldről, a külföldieket vigyék el tőlünk!
Aláírásgyűjtő ív a Békekiáltványhoz letölthető INNEN
A tanácskozást a helyi kisközösségeknek egy az MVSZ védőszárnya alatt megszülető országos összefogása előmozdításának szándékával kezdeményezte a székesfehérvári Sajó Mária és baráti köre.
Az
egybegyűltek bemutatkoztak és ismertették törekvéseiket. A
felszólalásokban visszatérően szerepelt a történelmi alkotmány
jogfolytonosságának helyreállítása iránti igény. Ugyanakkor nyomatékkal
esett szó a reális háborús fenyegetésről. A tanácskozás kezdeményezőinek
szándéka szerint a jelenlevők megegyeztek a fent ismertetett
Béke-kiáltvány kibocsátásában, és elhatározták, hogy a településeiken
valamint a világhálón aláírásokat gyűjtenek. Az aláírásokat országosan
egyazon napon, Március 15. előestéjén átadják településük polgármesterének, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák Magyarország kormánya felé.
 |
| Felvételek a képekre kattintva megtekinthetők |
A közel hat órát tartó fórumon a szervezők kérésére jelen volt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós,
aki az MVSZ szerepét, értékendjét és alapszabályát ismertette,
válaszolt a felmerülő kérdésekre, és a rendezvény végén értékelte az
elhangzottakat.
A magánemberként jelenlevő Király B. Izabella hat tételben fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyekben „egyet kéne értenünk, ahhoz, hogy összefoghassunk”: az EU, a NATO, az adósság-szolgálat, Trianon, a hazai cigányság és a zsidóság. Háromperces felszólalása ide, vagy a képre kattintva tekinthető meg.
A tanácskozók között olyan országosan ismert szereplők voltak, mint Bene Gábor, a hírhálós Kovács János, Orbán József, Orosházi Ferenc, Orosz Mihály Zoltán, Publik Antal vagy a földügyek elszánt harcosa Tamási Béláné. Betegsége miatt távol maradt Dr. Boór Ferenc, aki levélben üzent a jelenlevőknek, amelyet az ülésvezető felolvasott:
"Harcos
kiállás a magyar érdekek mellett társadalmi szervezetek nélkül nem
lehetséges. Én nem tudom, hogy milyen szövetségeket kell kötni még,
milyen szervezeteket kell alapítani még ebben az országban, hogy
rádöbbenjünk, hogy a Magyarok Világszövetsége létezik.
Csatlakozzanak
megmaradt anyagi, közösségi és társadalmi erejükkel a Magyarok
Világszövetségéhez és legyen az MVSZ a helyi közösségek országos, sőt,
határokon átívelő elvi és mihamarabb együtt cselekedni képes közössége!
…
Ezt
üzenem a jelenlévőknek, ha még nem jutottak el a végkövetkeztetésre,
akkor ennyi az, amit jelen esetben megtehetnek Magyarország, s a Magyar
Nemzet érdekében, de gyorsan, azonnal, amilyen gyorsan csak lehet.”
Fotók és videó: Kőszegi M. László
MVSZ Sajtószolgálat
8539150222
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése