2015. július 10., péntek

Vendégünk Fuksz Sándor az MVSZ Elnökhelyettese

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Fuksz Sándor: Petőfi Sándor 

Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetségének Elnökhelyettese lesz a 279. Hétvezér Est vendége. Fuksz Sándor éppen egy éve, hogy előadást tartott, ugyancsak Petőfi Sándorról és ugyancsak az azóta még mindig a jelenlegi méltatlan állapotában lévő székesfehérvári helyre nem állított Országzászló téren. http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2014/06/szo-szerint-leleplezo-hetvezer-est-lesz.html 



Az előadásnak rendkívüli aktualitást ad az az esemény, amely már a meghirdetésekor is óriási hullámokat kavart, s ezek a hullámok azóta sem csitulnak. Ez pedig Petőfi Barguzinban (Burjátföld, Oroszország) megtalált és immár tudományosan is beazonosított földi maradványainak 2015. július 17-re meghirdetett újratemetése.

Jelen írásnak nem célja minősíteni ezt az eseményt, megteszi azt majd az utókor. Azonban ahhoz, hogy tisztábban lássuk a magyarság legnagyobb, s talán túlzás nélkül mondható, hogy a világegyetemnek is, egyik legnagyobb, lánglelkű költője életének, halálának oly fájdalmasan hányattatott sorsát, ahhoz alaposan és körültekintően kell tájékozódni annak, aki el akar igazodni az immár 26 éve tartó föl-föllángoló, méltatlan és indulatokat gerjesztő kálváriában. Fuksz Sándor nem csak, mint az MVSZ Elnökhelyettese, hanem mint felvidéki magyar, személyében is rendkívül sokat tett azért, hogy Petőfi méltatlan kálváriája mielőbb lezáruljon. Ezek számbavétele helyett, most álljon itt talán az egyik legnagyobb horderejű tett, annak az intézetnek a megalapítása, amely a Petőfi Sándor Intézet nevet kapta és jelenleg ugyan közigazgatásilag nem magyar területen, de a történelmi Magyarország, a Felvidék egyik csodálatos tájegységén kezdte meg működését. http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/2132-petofiert-petofi-sandor-intezet-szuletik

Az Intézet kiemelt feladata a Petőfi-életmű kutatásán és népszerűsítésén kívül az, hogy segítse azon kutatók munkáját, akik nagy költőnk szibériai életszakaszával foglalkoztak. Mint ismeretes nemcsak Petőfi földi maradványait találták meg Szibériában, hanem Küchelbecker dekabrista költőét is, aki Puskin barátja volt, akit azóta az oroszok már hatalmas gyászszertartással, ünnepélyesen el is temettek. Ezzel megdőlt az MTA egyik alappillére, amelyben Dr. Kiss József a szibériai Petőfi sírt képtelen legendának tartotta. 


Arany János Barátjának mikor adatik meg az a lehetőség, hogy megkapja a végtiszteletet méltóságteljes nemzeti gyászszertartás keretében, egy teljes nemzet fejet hajtva nagy Fiának emléke előtt? A július 17-i esemény az előzetes hírek szerint nem fogja tudni betölteni ezt a szerepet, mert Petőfi földi maradványainak 26 év óta tartó kálváriája - melyet kormányok és titkosszolgálatok vezényeltek – most sem ér véget. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a maradványok – a hírek szerint - hiányosak, és nem csak arra, hogy a méltó végtisztesség megadásához egy valóban nemzeti érzelmű és tetteivel is azt bizonyító kormány támogatása is szükségeltetne, hanem annak a nemzeti katarzisnak az eljövetele is szükséges lenne, amelytől egyesek annyira tartva, ma is minden eszközzel gáncsolják nagy költőnk földi maradványainak a legméltóbb Nemzeti Pantheonba történő elhelyezését. 

Ezen az esten folytatódik a leleplezés és bizonyára újabb dolgokat tudhatunk meg Petőfi életéről, haláláról és földi maradványainak még napjainkban is zajló hányattatásairól. Várjuk, hívjuk azokat a fehérvári polgárokat az Országzászló térre, akiknek Petőfi és a magyarság sorsa ma is fontos. 
Borzák Tibor 
Titkok a barguzini csontváz körül


Engedtessék meg e bejegyzés zárásaként felvillantani, a magyar irodalom két költő óriásának barátságáról legalább egy kis részletet: Petőfi Sándor és Arany János levelezéséből részlet:

Petőfi Sándor
ARANY JÁNOSHOZ (részlet)
TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre!...
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége.


„Áldja meg az Isten ezen a világon,
Még a másikon is, szívemből kívánom”.
tisztelve szerető barátja Arany János (1847)

Az előadás ideje: 2015. Július 14. kedd 19.00 óra 

Az előadás helye: Székesfehérvár, Országzászló tér
Rossz idő esetén a Miss Tee Teaboltban, Székesfehérvár, Ady Endre út 32. I. em.)

Fejér  Szövetség  Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése