2016. január 27., szerda

Magyar a világ legkorábbi írásemléke?

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Varga Géza: "Magyar hieroglif írás"

Szentgyörgyvölgyi 7500 éves  tehénszobor
A 306. Hétvezér Est vendége Varga Géza írástörténész, aki  négy évtizede kutatja a székely írás eredetét, alapítója az Írástörténeti Kutatóintézetnek. A Kutatóintézet  célja az írástörténet,  a magyar írástörténet kutatása , ezen belül pedig kiemelten a magyar nemzeti írás - a székely rovásírás - kutatása, a kutatás támogatása, a kutatási eredmények közkinccsé válásának elősegítése. Varga Géza ugyancsak alapítója a Sindü múzeumnak. A múzeum, amely az Őrségben, Velem községben található, és a világ legnagyobb kismúzeuma. Az alapterülete zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója alapján azonban igen nagy jelentőségűnek ítélhető.  A Bánffy Eszter régész által a múzeumtól 5 kilométerre kiásott, 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron maradt ránk a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke.

2016. január 24., vasárnap

Levelesládánkba pottyant irodalomtörténeti levél

Zichy Mihály rajza a balladához
JANUÁR 24-ÉN
HUNYADI MÁTYÁS KIRÁLLYÁ KORONÁZÁSA UTÁN 558 ÉVVEL EZZEL AZ IRODALOMTÖRÉNETI LEVÉLLEL EMLÉKEZÜNK

Mátyás anyja

Szilágyi 
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével

Azt is telesirta.

Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:

Egy nemzet talpraállásának jele volt a megannyi Országzászló

A székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Országzászló tér
3. rész
Számvetés egy korszakról
a történelmi alkotmányhoz hű korszakról 

„Hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt!” (Czikó Árpád) 

Álljon itt a nemrégiben elhunyt Nemeskürty István tanár úr véleménye Horthy Miklósról (2008. január)! 

2016. január 22., péntek

Köztársaság vagy alkotmányos királyság?

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Ludányi Horváth Attila: Demokrácia avagy allokrácia alapú hierarchia?

A 305. Hétvezér Est vendége Ludányi-Horváth Attila lesz. Így mutatja be magát: okleveles közgazda, szakkonzul, „újparadigma-elemző” (nemzetiségi kérdések, történelem, maja indián kultúra). Nyelvismeret: német, orosz, spanyol, angol. Külszolgálatok: Bécs, Mexikóváros, Bonn (nemzetiségi-kisebbségi attasé), Kolozsvár (konzul) összesen 14 év. Jelenlegi státusa nyugalmazott diplomata 35 év külügyi szolgálat után, „örökös pártonkívüli”.

Napjainkban, a XXI. század elején a családokban, az iskolákban, a tanmű-helyekben, az egyetemeken szinte soha nem esik szó egyéni életünk, avagy kisebb-nagyobb közösségeink életének értelméről, céljáról. Olyan ez, mint- ha valami láthatatlan hatalom „tiltólistára” tette volna az egész témakört, írja az Élet, a szeretet és igazság jegyében, „caritas in veritate” „boldogságfilozófia” elemzői dolgozatában.

2016. január 20., szerda

Európa elrablása

Bakay Kornél régész, egyetemi tanár véleménye az Európában zajló muszlim invázióról

https://www.youtube.com/watch?v=XUPOCkcC2P4
A felvétel a képre kattintva megtekinthető
Márai Sándor 1947-ben írt, hatalmas visszhangot kiváltott  könyve – az "Európa elrablása” amely a II. Világháború borzalmas pusztításának okait kutatja, latolgatja az európai műveltség megmaradásának esélyeit azt, hogy beteljesedik-e a jóslat, amely a nyugati kultúra alkonyát és az azt követő véget vetítette előre. Könyvében, amely Nyugat-Európai utazásának útinaplója, így ír: „A két nagy mágnes között, a szuperhatalmak szorításában Európa megsemmisül, marad – Amerika és Oroszország szorításában – Euramerika vagy Eurázsia”. Mint tudjuk ez, az óriási veszteségek ellenére sem következett be, akkor. Az azóta eltelt több mint félévszázad azonban a folyamatos remény és kétség között telt el. Csak úgy, mint a magyarság sorsa, a Trianonnal borzalmasan megcsonkított, kommunizmussal kivéreztetett és a keresztény gyökereit megtagadó Európai Uniós tagsággal betetézve. 

Európa elrablásának újabb – s ki tudja most már milyen végkifejlettel járó – kísérlete (?) most, ezekben a hónapokban szemünk láttára zajlik. Nézzük meg, hallgassuk meg, mit mond erről Bakay Kornél régész, egyetemi tanár, akivel az N1 Kávézóban, Vári-Kovács Péter beszélget!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Vonatkozó és ajánlott korábbi bejegyzésünk: Magyarország elrablása

2016. január 18., hétfő

Tizenkilenc és egy híján húsz Párizsban osztozkodott

Január 18.-a van, Piroska napja. A régi napárban is Piroska volt. E "PIROS" napon
Tizenkilenc és egy híján húsz
Párizsban összetalálkozott.

1919. január 18-án ünnepélyesen megnyitották az első világháborút lezáró "békekonferenciát". Szélhámosok vetettek konkolyt, aratták a bút, folyatták a bort. Békességről szó sem volt. Halasztották inkább a háborút, hogy felkoncolhassák, ami évezredig lehetetlen volt. Felnégyelték és keresztre feszítették az APOSTOLT.

"...s diplomaták, bitangok öt évig kaszabolták
ágyékok szép vetését... a földet letarolták...
fiam, szemem kilőtték... s mit elrontottak ők:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!


Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog...
S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"


Mécs László:
Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2016. január 17., vasárnap

95 éve Budapest szoborcsoportot és májusban lesz 80 éve, hogy Fehérvár Ereklyés Országzászlót avatott

Minthogy többszöri kérésre sem hozta le a korábbi és alábbi olvasói levelet a - közszolgálati sajtónak nevezett - Fejér Megyei Hírlap, ezért oldalunkon tesszük közzé.

A székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Országzászló tér
2. rész
Egy ország mozgalma volt
Az Országzászló Mozgalom története

Országzászló tér, Székesfehérvár (hajdan)
„Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír.” Kilencvenhat esztendeje lesz annak, hogy az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék porrá zúzták a Kárpát-medence évezredes történelmi egységét.
Az 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában kényszeríttették az antant hatalmak Magyarországra azt a békediktátumot, melynek következtében a Magyar Királyság elvesztette területének közel háromnegyedét, lakosainak kétharmadát és idegen államok fennhatósága alá került több mint hárommillió magyar ajkú honfitársunk. Így „csináltak” a nagyhatalmak a Kárpát-medencében öt több nemzetiségű államot egyből, öt megoldandó problémát egyből. A diktátumot követően Magyarországon az emberek gondolkodásában szorosan összefonódott a nemzeti törekvés az elszakított területek visszacsatolásával.

2016. január 15., péntek

Lehetne akár jó jel is ..., ha a tót atyafiság törne elő megint

Magyarország a forrása Szlovákiának is, hiszen megőrizhették nyelvüket, házaikat évezredekig. Magyar címer a forrása a szlovák címernek is és természetesen magyar népdal a szlovák himnusz is, hiszen a forrás a hazai műveltség volt és lesz is.
https://www.youtube.com/watch?v=Edgm6_O-Adw
Bartók Béla - Tíz könnyű zongoradarab, 1908
1919-től a szlovák himnusz zenéje is.
Már csak az kellene elérni, hogy a tót atyafiság eljusson arra szintre, hogy meg is értse,
amit országa, címere, himnusza jelent: egy a Haza, egy a címer, egy az ős, ha magyar is!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2016. január 14., csütörtök

Nos, azok tán a finnugorok, akik máig tagadják, hogy Barguzinban hunyt el Petőfi Sándor

Amit hiába is keresnénk a Fejér Megyei Hírlap hasábjain, avagy világhálós oldalain, hiszen ők - amint Hóman Bálint mellett szóló érveinket, úgy Petőfi igazságát - nem tartják érdemesnek a megyei újságban ismertetni. Az igazság morzsáihoz - most - a Zalai Hírlapig kell lapozni.

Petőfi tényleg túlélte a segesvári csatát? 
forrás: ZAOL; 2016. január 14., 10:01 szerző: Horváth-Balogh Attila fotós: Szakony Attila 

A Petőfi-temetésen a sanghaji archeológiai intézet
vezető munkatársai is rész vettek. Fotó: Somogyi György
Nagykanizsa - Petőfi Sándornak 1849. július 31-én a segesvári-fehéregyházi csatában nyoma veszett. Ennyi, ami ma teljes bizonyossággal tudható nagy költőnk sorsáról. Morvai Ferenc nagyvállalkozónak azonban meggyőződése: bizonyítékai vannak, hogy Petőfi ott és akkor még nem halt meg. 

A Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület elnöke és a nagyrédei Megamorv vállalat tulajdonosa (aki Rajnai Miklós Bánffy-díjas bölcsész vendégeként tartott előadást nemrég a Halis-könyvtárban) azt is állítja: 1989-ben Petőfi csontvázát találták meg a burjátföldi Barguzin temetőjében. A maradványokat tavaly nyáron temették újra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

2016. január 13., szerda

Fúdd el jó szél, fúdd el, hosszú útnak porát ...

Az évforduló kapcsán ismét egy szép verse Édesapámnak a szomorú eseményekről.

A HŐS TÜZÉR

Uriv körül véres harcok dúltak,
A Don vize vitte a piros vért.
Akna robbant… és ágyúk zuhogtak…
Vér öntött el egy haldokló tüzért.
 

Hősök ajkán, óh, szörnyű intelem -!
Nem maradt más, csak egy szó: Istenem.

-Szólott hozzám a haldokló tüzér,
Homlokán folyt a vér és veríték.
 

Ujjai nyúlva, mind halott – fehér –
Bajtársak a halottakat vitték…
-Nyisd ki zsebem, zubbonyom bal zsebét,
Mutasd meg még, ott van egy drága kép.

Jelenczki István filmje

https://www.youtube.com/watch?v=xY0oB8Og2lI
Egyike az utolsó hanganyagnak, melyben Varga Csaba beszél történelmünkről, nyelvünkről, ősiségünkről,
a képre kattintva hallható, meghallgatandó!

„Akitől mindmáig félnek"

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

„Az igazság Hóman Bálintról.” Vendégünk ifjú Tompó László

A 304. Hétvezér Est előadója ismét ifjú Tompó László irodalomtörténész lesz, akit a rendezvénysorozat rendszeres előadójaként köszönthetünk. Ez a mostani immár a tizenhatodik alkalom, hogy szenvedélyes stílusú előadásait élvezheti a HVE hallgatósága. Ifjú Tompó László mindig alapos és felkészült előadóként közléseit, állításait a források pontos megnevezésével támasztja alá. Ő nem az a típusú előadó, aki ismeretanyagát felhasználva, a történelmi emlékezet hiányzó részeit – mondván a múltról az ismeret sohasem lehet teljes – feltevésekre, spekulációkra támaszkodva következteti ki. Ő az, aki előadásait, írásait mindig szigorúan a tényekre és fellelhető forrásanyagokra való hivatkozással építi fel. Ezért ez az előadása is nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen ez alkalommal olyan történelmi személyiség életét, munkásságát tárgyalja, akinek megítélése napjaink belpolitikai „állatorvosi lova” lett.

Levelesládánkba érkezett levél Trianonról

https://drive.google.com/open?id=0B2eX2yV7Hp4ddGlJZnotRkNrZm8
Botos László tanulmánya a képre kattintva
letölthető és/vagy olvasható
A Trianonban eltiport IGAZSÁGUNKRÓL terjesztésre ajánlható Botos-tanulmány-szöveg (Elnök Úr javaslatára már a "Feltételezzük" beírásával. Terjesztés előtt esetleg további finomítással?)

Kedves MAGYAR Barátaim!

Ma – pihenésül a többnapos megfeszített javítási munkám után (a javítás nem tartott ilyen sokáig, de közben-közben mindig pihennem kellett, amikor már nagyon zsongott a fejem és káprázott a szemem) – megnéztem a gróf Czegei Wass Alberttel 1990-ben, Floridában készült riportot, amelyet a tévé memóriájába pár napja félretettem.

Wass Albert is arról beszélt, – többek között –, hogy Amerikában „úgy tudják”: Erdély ROMÁN, – ezért persze, hogy Románia kapta meg Trianonban.
Az ilyen tévhírek elterjedése szerinte úgy kezdődhetett, hogy valaki komolyan vette a románok és a csehek fizetett megrendelésére a sajtóban közzé tett, világmegtévesztő, történelmi-földrajzi hazugságokat, amelyekkel előkészítették Magyarország szétdarabolását (miközben mi nem ismertettük az IGAZSÁGOT a világgal), – később pedig valaki az egyetemi doktorátusához ilyen hazug „forrást” használt fel, őt pedig továbbidézték mások, így aztán láncolatban terjedtek el a „tudományosnak” látszó történelemhamisítások, már nehéz is kideríteni, tulajdonképpen mi volt a láncolat elején.

Fehérvár közemberei tisztelettel idézik fel Hóman Bálint tetteit

Idegenyek, jövevények, idegenyek, jövevények
hagyjátok, hogy éljek én es, hagyjátok, hogy éljek én es!

2015. év fehérvári műbalhéja után írtuk, hogy sem a Hóman-szobor állítása ellen Fehérvárra látogató - a vitában magukról szegénységi bizonyítványt kiállító - idegeneké, sem másé nem lehet az utolsó szó Hóman Bálintról. Nem lehet mindaddig szó nélkül hagyni azt a rágalomhadjáratot, amelyet Hóman Bálint fejére szórnak halála után évtizedekkel is, míg az idegenyek és jövevények tudomásul nem veszik, hogy
Fehérvár tiszteli közembereit.

Ti, önsajnálatba merült áldozati bárányok, tettétek, amit tehettetek, idegenként, jövevényként itt sírtatok.
Mi, fehérvári közemberek is tesszük, amit tehetünk, ez már nem a Ti dolgotok.
Lemossuk
Hóman Bálintról
rágalmaitok.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2016. január 11., hétfő

Megjelent a Magyarságtudományi Füzetek 26. száma

MTF-26: Megjelent a székelységről szóló szám

Megjelent  a székely népnek szentelt  magyarságtudományi füzet, amely teljesen új alapokra helyezi a székely nép által a magyar nemzet életében betöltötteket. A kötet szerkesztői maguk is székelyek: Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.

A könyvbemutatóra január 7-én, csütörtökön 18 órakor került sor, az MVSZ Magyarok Háza (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.) Bartók-termében. Jelen voltak: Borsos Géza, Patrubány Miklós, Pápai Szabó György, az MTF-sorozat szerkesztője, Fuksz Sándor elnökhelyettes, a kötet létrejöttének kezdeményezője és támogatója, Oláh István térségi elnök, Bottyán Zoltán térségi alelnök és mások.

A könyvbemutató utólag is megtekinthető a Youtube <https://www.youtube.com/channel/UCj3_dtiWxLk9FvYcxjEXs6g>  – MVSZ oldalán.

Az MTF 26. (és minden korábbi száma) megvásárolható (ill. megrendelhető) a Miss Tee Teaboltban és az Alba Mária közéleti műhely és örökség boltban

2016. január 10., vasárnap

Nem Hóman Bálintról, önbecslésünkről szólt és szól a fehérvári történet

Minthogy többszöri kérésre sem hozta le az alábbi olvasói levelet a - közszolgálati sajtónak nevezett - Fejér Megyei Hírlap, ezért oldalunkon tesszük közzé.


A székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Országzászló tér
1. rész
Jövőnk a múltban gyökeredzik

A Fejér Megyei Hírlap 2015. október 31.-i számában a rendszerváltás utáni Székesfehérvár politikai, városképi és legújabb kori történelmének egy érzékeny fejezetét – immár sokadszorra – feszegető írás jelent meg, sajnos az objektivitást messze mellőző, lesújtó és nem közéleti, hanem politikai tartalommal.

2016. január 7., csütörtök

„Miért van a méheknek királynőjük? – Mert ha kormányuk volna, nem lenne mézük."

Ha kedd, akkor Hétvezér Est

„Pártold a Nemzeted”. Vendégünk Dr. Bene Gábor közjogász

A címadó idézet a Fejér Szövetség 303. Hétvezér Estjének előadója, Dr. Bene Gábor tollából származik. Nem kis feladatra vállalkozik, aki szeretné bemutatni a Szegeden élő közjogászt, több könyv szerzőjét, aki rendszeresen publikál. Könyveiből az „EMELKEDJÜNK MAGYARRÁ”, vagy a „Fejlődés vagy forradalom” címűt itt feltétlenül meg kell említeni. Nagy vitát váltott ki a Magyarok VII. Világkongresszusán az „Államjogi problémák és megoldásai” című dolgozata. Írásai rendszeresen jelennek meg a Nemzeti Hírháló, Kárpáti Harsona és a Magyar Megmaradásért című honlapokon. Írásainak témája az önszerveződés szükségessége, a nemzeti látókör szélesítése és az alkotmányos magyar államiság helyreállítása témakörökben mozognak általában. Az említett honlapokon önálló rovata van, amelyek olvasását ajánljuk azok számára, akik alaposan szeretnék megismerni a gondolkodását.

Székely nemzet gyásza a székely nemzetgyűlés lemészárlása, a SICULICIDIUM évfordulója

SICULICIDIUM: Summa 1000 meg 500 meg kétszer 100 meg 50 meg kétszer 5 meg 4

1764. január 7. | A madéfalvi veszedelem
forrás: rubicon.hu, Szerző: Tarján M. Tamás

„A királyi parancsra a bűnvizsgáló bizottság mindent elkövetett, hogy a lázadás főbűnöseit kiderítse. A foglyok nyomorgatása elérte a tetőpontját, de a kínzások hiába voltak. A foglyoknak már alig volt emberi formájuk, de semmi főben járó bűnt nem lehetett kihúzni belőlük. A vizsgáló biztosok úgyszólván a székekhez nőttek az éjjel-nappal tartó kihallgatások, tanácskozások alatt. Roth tábornok különösen az urakat, nemeseket igyekezett bajba rántani, főképpen Bornemisza főkirálybírót és a szépvizi tiltakozó szék-gyűlés résztvevőit, s mikor látták, hogy semmi törvénytelenséget nem sikerült rájuk bizonyítani, azon igyekeztek, különösen a katonák, hogy legalább a vizsgálatra fordított költségeket megvegyék rajtuk.”
(Részlet Nyírő József: Madéfalvi veszedelem című regényéből)

A királyok királya Etele-Atila-Atilla-Attila

Vízkereszt másnapja, Fergeteg hava 7. napja ATILLA

Ez Atilla neve napja a Régi Magyar Naptárban. Nem véletlen, nem volt az, ha ma nem is vélt, hogy miért, tehát véletlennek is tűnhet sokak számára.

A nagy király alakja fölül az évszázadok óta sulykolt torz kép eloszlik lassan, de biztosan. Lassan lejár az írásbeliség korlátozottsága révén végrehajtott történelemhamisítás kora. Ez talán korunk globalizmusának emberromboló oldala melletti jó oldala. A világháló révén kuszálódik össze a vélemény és valóság, azonban általa tárul fel az elhomályosított források megannyi kapuja.

Atilla, a szakrális király valódi portréja 
forrás: magyarno.com; 2012. november 11.; fusz.hu, 2013. január 10.

2016. január 4., hétfő

A "kolibri eszűek" Európája

Európa és a bevándoroltatottak „integrációja”, avagy a „kolibri eszűek” esete a migránsokkal…
Charles de Gaulle tábornok
Hetek óta kering az interneten De Gaulle tábornok 50 évvel ezelőtti beszéde, amely napjainkban is aktuális. Íme, a beszéd, amit 1962-ben mondott, amikor Franciaország visszaadta Algéria függetlenségét:
 „Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék, vagy barnák. Ez azt bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden faj számára és egy világegyetemes szemlélettel rendelkezik. Viszont ez csak egy feltétellel lehetséges: hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezzék. Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy Franciaország már nem lehetne Franciaország. Mindenekelőtt mi egy európai fehér bőrű népcsoport tagjai vagyunk, akiknek gyökerei a görög-latin kultúra alapjaiból erednek és keresztény a vallásuk.

Ne gyertek nekem gyermekmesékkel! Muzulmánok? Jártatok ott, hogy lássátok őket? Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal? Teljesen nyilvánvaló, hogy azok nem franciák! Azoknak, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, még ha nagy tudósoknak is hiszik magukat.

Hun vagy Magyar?

A Régi Jó Magyar Naptár szerint ma Fergeteg hava Hunor napja van.

Népünk és országunk nevének gyöke más nyelveken Hungar és annak a legkülönbözőbb elhajlásai, mint Ungur, Ungar, Unkar, Venger, Vegre, Vangar, Varhun, Avar, Agar, Hagar, Ogur, Ugor, Uhor, ..., míg saját nyelvünkön és a Földközi tenger partján és a legmeglepőbb helyein a világnak Magyar, Madzsar, Madar, Makar, Mahar, Majar, Madaj, .... S ezzel semmi baj, ahogy azzal sem, hogy legendáink gyönyörű mesevilágában, mint Nimród, Ménrót, Nemere, ... fiai Hunor és Magor, Hun és Magyar egy tőről fakadnak, testvérek voltak és lesznek, míg  világ a világ.

Azt kutatva, hogy hunok vagyunk avagy magyarok, mongolidok avagy europidok, jó ha megismerjük, hogy mit is tartanak és mondanak a hunokról és rólunk a kínaiak (hanok), mert az ázsiai hunokkal közvetlenebb kapcsolatban álló írástudó népet, kinek írásemlékeit nem tüntette el semmiféle politikai szél, keveset avagy talán nem is találni kerek e világon. S ne feledjük, hogy Kínában építettek csupán a hunoknak egyedülálló múzeumot!

2016. január 3., vasárnap

Hóman Bálint: "összetartotta a politikai nemzetet", avagy Werbőczy érdeme

500 évvel ezelőtt, 1516-ban jelent meg első ízben nyomtatásban Werbőczy István műve, „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve” latinul (magyar nyelvű fordítása Werte Balázs révén 49 év múlva, 1565-ben készült csupán el).

"A Tripartitum a magyar szokásjog meghatározó gyűjteménye, és egészen 1848-ig használatban volt. Egyes passzusai a második világháború végéig érvényben voltak. A Tripartitum a három részre szakadt országban az egység szimbóluma lett." (Wikipédia)

„A politikai nemzetet összetartotta, ez a Hármaskönyv nagy érdeme”
(nyilatkozta hajdan Hóman Bálint, a "fehérvári közember")

2016. január 1., péntek

Vízkereszt napjának előestéjén vendégünk a Hungarikum Együttes

2016-ban is, ha kedd, akkor Hétvezér Est….

A Fejér Szövetség 302. Hétvezér Estjének vendége lesz a Hungarikum Együttes. Az Együttest, Mudris Anettet és Kremnitzky Gézát, Fehérváron a fehérváriaknak nem kell bemutatni, hiszen jól ismerik őket, dalaikat és zenéjüket. Immár visszatérő hagyományként a Fejér Szövetség Hétvezér Estek előadás sorozatát a Hungarikum együttes újévi koncertje nyitja meg. 

Anett és Géza nem csak ilyenkor füröszti hallgatóságuk lelkét a magyar népdalok tiszta forrásából merítkező dalaival, hanem az év több nevezetes eseményein is. Visszatérő fellépői a hagyományos májusi rendezvényünknek a Botond napi vásároknak, . Tavaly az ő zenéjük emelte fényét a Koronázó tár 4 sz. alatti épület homlokzatát díszítő Felajánlás dombormű felújítást követő felszentelésekor. Anett és Géza nem csak ünnepnapokon jön hívó szavunkra, hanem a hétköznapokból is ünnepet varázsolnak zenéjükkel, például 2015. július 28. az Országzászló téren