***
Hihetetlen: tűz martalékává lett, de máris új tetőt kapott a ház
FMH - Éppen ma két hete szomorúságot és kétségbeesést sugárzott minden az úrhidai háznál. Döbbenten nézték a tulajdonosok, mivé lett az épület. Percek alatt tört ki a tűz, s terjedt tova.
2009. november. 03. kedd | Szerző: Móré Erzsébet
Pernyében, fekete sárban úszott az udvar, füst kúszott az ég felé a lángok pusztította födémről. A kiégett garázsból a tűzoltók - mire fotós kollégámmal a helyszínre értünk - már kivontatták a szétégett gépkocsit, öreg jószág volt, mégis nagyon sajnálták gazdái, éppen azon a hét végén adták volna el.
A környékbeliek is döbbenten álltak, a polgármester, Bognár József azt mondta, nem hagyják magukra a bajba jutott, négytagú családot.
De ha azt mondja ott akkor valaki, hogy két hét múlva új tető lesz a házon, gondoltam volna magamban, ó de naív az illető. A mai világban, segítség nélkül? Csontoséknak sajnos biztosításuk sem volt, csak magukra számíthattak.
Vagy mégsem?
Kedden visszatértünk a helyszínre: a Dózsa György utca 36-os számú házat új tetővel találtuk, az udvaron példás rend, a garázs előtt két férfi flex-szel vágta a garázs ajtókeretét. Néhány perc múlva befutottak a tulajdonosok, Csontos Gábor és Csörgő Csilla. A fiatalasszony szemébe ugyan most is csillan néhány könnycsepp, de nem a bánattól, hanem a meghatottságtól. Nem győzi sorolni, mennyien tettek értük, kéretlenül, hívás nélkül is.
- Még aznap délután jöttek huszonöten, harmincan: ismerősök, barátok, rokonok, de idegenek is: eltakarítottuk a romokat, egymás után fordult a teherautó, szállították el a törmeléket, a kiégett autót. Azokban az első napokban szinte nem is voltam észnél, később, amikor láttam, nincs oda mindenünk, kezdtem megnyugodni. És ez azóta is így megy. Segítséget kaptunk, anyagi támogatást az önkormányzattól, a barátoktól, rokonoktól kölcsönt: egymillió hatszázezer forintból lett új tető, faanyag, és munkadíjat egy mester sem kért. Nagyon-nagyon sokat segített az édesanyám. Ki sem tudom mondani mennyire köszönöm és mennyire hálás vagyok azért, hogy mellénk álltak - hadarja Csilla egyszuszra, és végre mosolyog.
FMH - Éppen ma két hete szomorúságot és kétségbeesést sugárzott minden az úrhidai háznál. Döbbenten nézték a tulajdonosok, mivé lett az épület. Percek alatt tört ki a tűz, s terjedt tova.
2009. november. 03. kedd | Szerző: Móré Erzsébet
Pernyében, fekete sárban úszott az udvar, füst kúszott az ég felé a lángok pusztította födémről. A kiégett garázsból a tűzoltók - mire fotós kollégámmal a helyszínre értünk - már kivontatták a szétégett gépkocsit, öreg jószág volt, mégis nagyon sajnálták gazdái, éppen azon a hét végén adták volna el.
A környékbeliek is döbbenten álltak, a polgármester, Bognár József azt mondta, nem hagyják magukra a bajba jutott, négytagú családot.
De ha azt mondja ott akkor valaki, hogy két hét múlva új tető lesz a házon, gondoltam volna magamban, ó de naív az illető. A mai világban, segítség nélkül? Csontoséknak sajnos biztosításuk sem volt, csak magukra számíthattak.
Vagy mégsem?
Kedden visszatértünk a helyszínre: a Dózsa György utca 36-os számú házat új tetővel találtuk, az udvaron példás rend, a garázs előtt két férfi flex-szel vágta a garázs ajtókeretét. Néhány perc múlva befutottak a tulajdonosok, Csontos Gábor és Csörgő Csilla. A fiatalasszony szemébe ugyan most is csillan néhány könnycsepp, de nem a bánattól, hanem a meghatottságtól. Nem győzi sorolni, mennyien tettek értük, kéretlenül, hívás nélkül is.
- Még aznap délután jöttek huszonöten, harmincan: ismerősök, barátok, rokonok, de idegenek is: eltakarítottuk a romokat, egymás után fordult a teherautó, szállították el a törmeléket, a kiégett autót. Azokban az első napokban szinte nem is voltam észnél, később, amikor láttam, nincs oda mindenünk, kezdtem megnyugodni. És ez azóta is így megy. Segítséget kaptunk, anyagi támogatást az önkormányzattól, a barátoktól, rokonoktól kölcsönt: egymillió hatszázezer forintból lett új tető, faanyag, és munkadíjat egy mester sem kért. Nagyon-nagyon sokat segített az édesanyám. Ki sem tudom mondani mennyire köszönöm és mennyire hálás vagyok azért, hogy mellénk álltak - hadarja Csilla egyszuszra, és végre mosolyog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése