Hosszú idő után elérkezett annak az ideje, hogy már minden józan közéleti személyiség belátja, hogy Magyarország alkotmányos válságban szenved, melynek következményei nem csupán a közéletben okoznak kilátástalan erkölcsi és jogi visszásságokat, hanem alapvetően roncsolják népünk, nemzetünk testét, túlélési esélyeit.
A Fejér Szövetség Magyarország, a Magyar Nemzet iránt érzett felelősségét átérezve, annak tudatában hozza nyilvánosságra állásfoglalását az alkotmányozásról, hogy az országgyűlésben 2010-ben kétharmados többséget szerzett kormányzat – élve törvényi, hatalmi lehetőségeivel – „alkotmányozásba” kezdett, mely folyamat – ha ma még (!) kevesek számára egyértelmű is, hogy miért, azonban mégis – olyan irányban indult el, amely ahelyett, hogy feloldaná, tovább mélyítheti hazánk alkotmányos válságát.
Soha nem voltak talán annyira érvényesek Deák Ferenc másfél századdal ezelőtt elhangzott figyelmeztető szavai, mint ma.
Részletek Deák Ferenc felirati beszédéből:
„Ugyanily eszményi állandóság az alkotmány, a magyarságnak mintegy erkölcsi területe és birtokállománya. Ez ismét szilárd pont a világegyetemben. Az alkotmányt ezerszer megsérthetik, kormányozhatnak nélküle, vagy ellene. Ha századokig tart is így, az igazi magyar az alkotmányt akkor is élőnek és érvényesnek fogja tekinteni.” 18 – 70.
“T. Ház! (Éljenzés és taps.) Nehéz idők, vészteljes évek mentek el fölöttünk. Végenyészet szélén állott nemzetünk. De az isteni gondviselés, midőn egyrészről annyi szenvedéssel sújtott, másrészről erőt ébresztett keblünkben, hogy el ne csüggedjünk és a veszélyben forgó hazát még forróbban szeressük. Adja Isten, hogy tanultunk légyen a kísértet nehéz napjaiban, s kik egyek voltunk szenvedésben, egyek legyünk működéseinkben is. (Helyeslés.) … Alkotmányt nekünk is akarnak adni, de nem azt, mit tőlünk hatalommal elvettek, hanem egy másikat, újat, idegenszerűt… De nekünk adott alkotmány nem kell; mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg, s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak és a szerződések szentsége, ellenünk az anyagi erő.
Ennyi baj és veszély között kettőre lesz főként szükségünk: szilárdságra és óvatosságra. Engedni ott, hol az engedés öngyilkosság, koczkáztatni ott, hol arra szükség nem kényszerít, egyaránt bűn volna a nemzet ellen.” 117 – 169-170.
“Corpus sacrae coronae. Több ez, mint puszta szervező alkotmányjogi fogalom, mint állami létünk alapelve, …” 355 – 160.
A jelen helyzetben ahhoz, hogy a hazánkat és nemzetünket sújtó alkotmányos válságból kilábalás lehetséges lépéseit megtaláljuk, a következő tények, mint kiindulópontok ismerete és elfogadása szükséges részletesebb indoklást az 1. melléklet tartalmaz:
1. Magyarországon az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállással megszakadt az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításának folyamata, és alkotmányos jogfolytonosságát Magyarország máig nem állította helyre.
2. Hazánkban azóta minden alkotmányozásnak nevezett törvénykezés megszálló, idegen hatalom jelenlétében, meghamísított választással megalakított (1947-49), vagy valódi választás nélkül működő (1989) parlament önhatalmú, népi, nemzeti jóváhagyást mellőző eljárásával – azaz jogalap nélkül – ment végbe.
3. Következésképpen, Magyarország 1944. március 18-ig érvényben volt Alkotmánya a mai napig jogilag érvényben is van, azaz a ma „alkotmánynak” nevezett 1949. évi XX-as törvény átdolgozásával (ti. az alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvénnyel) hatályba helyezett és azóta többször módosított „alaptörvény”, avagy „ideiglenes alkotmány” alkotmányozásra nem jogosít.
4. Hatalom – máskülönben sem – nem alkotmányozhat, azaz alkotmányozni csak népünk, nemzetünk által választott Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult.
Szövetségünk – a fentiekkel összhangban kialakított – állásfoglalásának és megoldási javaslatainak alaptételei (alappillérei) a következők:
1. Alkotmányozni csak alkotmányosan lehet, következésképpen minden alkotmánytalan módon írt „alkotmány"-nak, vagy „alaptörvény"-nek nevezett dokumentum érvénytelen volt, marad és lesz.
2. Törvénytelenség jogot nem alapít, azaz alkotmányos mulasztással meghozott törvények alkotmányozásra különösen nem jogosíthatnak senkit és semmilyen intézményt sem (akkor sem, ha népszavazás kiírásával kívánják azt elfogadtatni).
3. Jogfolytonosság nélkül alkotmányozás nem létezhet, avagy „a hatalom gyakorlása akkor legitim és törvényes, hogyha biztosított a magyar állam azon évszázados intézményeinek és elvek szerinti működése, amelyek együttesen garantálják a magyar állam függetlenségét, törvényességét, a szabadságot, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, vagyis mindazt, ami a magyar alkotmányosság évszázados lényege.” (Deák Ferenc: Adalékok a Magyar közjoghoz)”
Összefoglalva: Alkotmányt – bárki is ír, bárki is hagy jóvá – nem a benne rejlő szavak, mondatok hitelesítenek, hanem hagyomány és történelem, a FOLYTONOSSÁG maga.
Ezért mi, Fejér Szövetségbe tömörült társadalmi szervezetek és az állásfoglalásunkkal egyetértőkkel ALKOTMÁNY-HELYREÁLLÍTÁSI KOALÍCIÓra lépő szervezetek az érvényben lévő törvényi kereteket ideiglenesen tudomásul véve az alkotmányosnak – európai jogrendszer értelmében sem – nem nevezhető törvények alapján, de több pártrendszerben kiírt választáson hatalomra került kormányzattól és Magyarország ilyetén viszonyok között működő államhatalmi szerveitől azt várjuk el, hogy
1. egyértelműen nyilvánítsák ki Magyarország jogfolytonosságának helyreállítási szándékát az 1944. március 18-ig érvényben volt alkotmányos Magyarországgal, annak államhatalmi berendezkedésével, és
2. szavaikban és tetteikben félreérthetetlenül különböztessék meg az alkotmány és alaptörvény fogalmát, azaz szüntessék meg a kormány- és köztisztviselők részéről valamilyen „ÚJ” alkotmány megalkotásának ellentmondásos megfogalmazását,
3. alkotmánytalan alkotmányozásba a válság megoldása címén se bonyolódjanak[1], de kezdeményezzék Magyarország – ősi – történelmi alkotmányára alapozott alkotmányos jogfolytonosságának helyreállítását, azaz
4. kezdeményezzék megyei szintű rész-nemzetgyűlések összehívását és egyúttal az országos szintű Alkotmányozó (vagy -helyreállító) Nemzetgyűlés megválasztását,
5. melynek legfőbb célja és feladata Magyarország történelmi alkotmányának szellemében az alkotmányos alaptörvény megalkotása és népszavazással történő megerősítése.[2]
Miért is kell helyreállítani a jogfolytonosságot, azaz az alkotmányosságot?
Mert Magyarország nem 1989-ben, nem is 1949-ben és nem is 1919-ben született, s mint Európa egyik legrégibb állama, mégis kivételes abban, hogy nem vállal jogfolytonosságot a 66 évvel ezelőtti önmagával, azaz jogi értelemben az egész addigi történelmével. S mert nem fogadható el napi politikai érdekektől diktált alkotmányozás.
Mert Magyarországnak van – ősi – alkotmánya, ami több mint egy évezredes ismert történelmi múltra tekinthet, „mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg, s a nemzet életéből fejlett ki; …, melyet időnkint a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; … melynek alapelveit századok szentesítették” részlet Deák Ferenc felirati beszédéből
Mert aki új alkotmányról beszél, az új Magyarországról is beszél. Aki új alkotmányt ír, új országot alapít! Magyarország ezer éve van és hagyományaira építve lesz is, marad is.
Mert a Magyar Nemzetnek – mint egy falat kenyér, úgy – „KELL a történelmi alkotmány visszahelyezése az ország társadalmi rendjének alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, mert erre az alapra épülhet a független, jóléti Magyarország.” Síklaky István: LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA
Mi tehát Magyarország történelmi alkotmánya?
A magyar történelmi alkotmány azoknak az együttélési, erkölcsi szabályoknak az összessége, amelyek történelmünk folyamán beivódtak népünk tudatába, amelyek meghatározzák az állampolgárok és az állami vezetők kölcsönös viszonyát. Ezek a szabályok – bár időről időre egyes elemei meghatározott szövegekben is kifejeződtek, mint a Vérszerződésben, Szent István Szent Imréhez írt intelmeiben, az Aranybullában, az 1848-49. évi sarkalatos törvényekben – lényegében népünk tudatában élnek, ezért "fölülről" hatalmi szóval nem változtathatók meg. Ezek csak a nép közös tudatában módosulhatnak hozzáigazítva az együttélési szabályokat a korszakos történelmi változásokhoz. Az ország alkotmányos alaptörvénye és minden más jogszabálya ehhez a közös tudatunkban élő történelmi alkotmányhoz kell, hogy igazodjék.
A magyar történelmi alkotmány: a Szent Korona Alkotmánya (melyet többé-kevésbé azonos értelemben, mint Szent Korona-tan, eszme és értékrend ismer az írott és íratlan történelem és a közvélemény).
Az alkotmányos hagyományt, a Szent Korona eszmét a továbbiakban hat alaptételben fejezzük ki (nem törekedve teljességre, csupán megvilágítva azt, hogy mennyire közérthetőek és világosak és követhetőek, azaz írva [kartálisan, avagy egy alkotmányos alaptörvény előszavában szerepeltetve] vagy íratlanul is, mennyire egyértelmű útmutatást adnak egy Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára, hogy végre alkotmányos alaptörvénnyel állítsák vissza a Szent Korona Alkotmányát). Az alaptételeket ezért több megfogalmazási változatban ismertetjük, hogy ezzel is egyértelművé váljék, hogy az alkotmány-helyreállítás folyamatában mennyire nem az alaptételek megfogalmazása, mint inkább a szándék, az üzenet megértése az elsődleges. 2. melléklet
Csak az egyetemes magyar nemzet kezdeményezésére és történelmileg alakuló közös tudatában élő történelmi alkotmány (a Szent Korona) szellemében felálló Alkotmányozó avagy Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés által kidolgozott és az egyetemes magyar nemzet által közvetlenül (népszavazással) vagy ideiglenesen (előre megadott időhatárig) közvetetten (Felsőház vagy Alkotmányozó Nemzetgyűlés által) jóváhagyott alkotmányos alaptörvény érvényes.
Az ebből adódó teendőkre teszünk javaslatokat a mellékelt állásfoglalásokban 3., 4. melléklet
1. melléklet Két oldal az alkotmányról
2. melléklet A Történelmi Alkotmány Alaptételei (Kiindulópontok az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára)
Kelt: Székesfehérvárott, 2010. november 12-én, a Fejér Szövetség megyegyűlésén
Fehérvári Polgári Védegylet
Fejér Szövetség mozgalom és Mag Egyesülete
Gárdonyi Bonsai Klub
Magyar Szent Korona Alapítvány
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Trianon Társaság
Vaskapu Egyesület
Fejér Szövetség mozgalom és Mag Egyesülete
Gárdonyi Bonsai Klub
Magyar Szent Korona Alapítvány
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Trianon Társaság
Vaskapu Egyesület
és a Magyarok Világszövetsége a megyegyűlés után – az Országgyűlés alkotmánykészítő eseti bizottságának már korábban, 2010. szeptember 30-án benyújtott fenti, 4. mellékletben idézett állásfoglalásának fenntartásával – csatlakozva
Címzettek: A Magyar Köztársaság Elnöke (Köztársasági Elnöki Hivatal, Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1., Postacím: 1536 Budapest, Pf. 227); Magyarország Miniszterelnöke (Miniszterelnöki Hivatal, 1357 Budapest, Pf. 6.); Miniszterelnöki Hivatal (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 1055 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 4. Postacím: 1357 Budapest Pf. 2); Az Országgyűlés Elnöke (Országház, 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., Postacím: 1357 Budapest, Pf. 2.); Az Alkotmánybíróság Elnöke (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, 1015 Budapest, Donáti u. 35-45., Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.); A FIDESZ-MPSz Elnöke (Fidesz Központi Hivatal, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 18.); A JOBBIK Elnöke (Jobbik Magyarországért Mozgalom, 1113 Budapest, Villányi út 20/a); A KDNP Elnöke (KDNP Központi Iroda, 1078 Budapest, István u. 44., 1. emelet 14.); Az LMP Elnöke (LMP központi irodája, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 37. 1. em., Postacím: 1386 Budapest, Pf. 959); Az MSZP Elnöke (MSZP elnöksége, 1066 Budapest, Jókai u. 6., elnok@mszp.hu); A Fejér megyei Civil Szervezetek titkársága (8000 Szfvár, Béla király tér 1.); A Fejér Megyei Közgyűlés Elnöke (8000 Szfvár, Szt. István tér 9.); Székesfehérvár Polgármestere (Polgármesteri Hivatal, 8000 Szfvár, Városháztér 1.); A Fejér Szövetség Titkársága (8000 Szfvár, Udvardi u. 34.)
[1] ti. az alkotmánytalan módon meghozott (az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI.) törvényre hivatkozva
[2] Az alaptörvényen túl az alkotmányt elismerő sarkalatos és más törvények, rendeletek, jogszabályok, …. alakítják ki az intézményrendszert, amely lehetővé teszi az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét és érvényesülését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése