Oldalak

2011. január 3., hétfő

A Fejér Megyei Hírlap tegnapi cikke

Pár évvel ezelőtt nagy port vert fel, amikor az Amerikában élő üzletemberből kutatóvá vált bosnyák Semir Osmanagic felfedezte, hogy piramisokat rejtenek a szabályos gúla alakú hegyek a Bosznia-Hercegovinai Viszoko mellett. Azóta az öt hegypiramisnál tüzetes régészeti feltárások zajlanak a vezetésével. Nem tudni, hogy hányezer évvel ezelőtt, kik és milyen célból építették őket. Szakács Gábor és felesége, Friedrich Klára, a Forrai Sándor rovásíró kör alapítói, többször is jártak és kutattak a különös helyszínen.


Szakács Gábor volt a Fejér Szövetség Hétvezér Estek előadássorozatának vendége

A Nap-piramisnak nevezett képződmény belsejébe a jugoszláv hadsereg által is - mintegy 50 méterig - használt, négy kilométeres járható alagút vezet. A járatból mindezidáig 250 métert tártak fel, és az első150 métert bejárta a magyar kutató is. Az előadáson rövid részletet vetített a Tatárlakától a bosnyák piramisokig című filmjükből, amely bemutatta az ezen a szakaszon talált környezetidegen, oda nem tartozó, karcolt köveket és vésett megalitokat. Ugyan sok véset olvashatatlan, felismerhetetlen, de minden kétséget kizáróan huszonegyet alakilag azonosítottak a 39 betűs székely-magyar rovásírásos ábécéből. Ennyi megfelelés nem lehet véletlen, jelentette ki Szakács Gábor, ugyanakkor pusztán az alaki azonossága még nem bizonyítja, és ő sem állítja, hogy a magyaroknak, vagy a magyarok feltételezett őseinek, bármi köze is lenne a hegypiramisokhoz.
- Nincs tudomásunk róla, mikor rótták a kőtömbök felszínére az írásjeleket, és az is kérdéses, hogy vajon miképp ejtették ki a betűk jelölte hangokat. Az bizonyos, hogy más népeknek azidőtájt még nem volt írása, annyit azonban sikerült megállapítani, hogy a Kárpát-medencében 7-8000 évvel ezelőtt élt, és a viszokoi piramisok köveibe írásjeleket vésett népcsoport megközelítőleg egyazon írásbeliséget használt. De ebből még nem következik, hogy magyarnak nevezett népcsoport lettek volna, sőt nem is ismerünk népneveket abból a korból. Az viszont tény, hogy ezt az ábécét a Kárpát-medencében élő magyarok a középkorban is használták, és mind a mai napig használják - mondta a rejtélyfelderítő zsurnaliszta. A köveken leggyakrabban a rovásírásos C, V és a latin E-t formázó P látható. Valamint megtalálták a tatárlakai korongon látható keresztezett szárú félkör összerovást is az egyik megaliton.
- Mivel a rovásírás P-je a latin E betűhöz hasonlít, korábban a régészek úgy hitték, hogy a latin írásbeliség nyomaira leltek, holott az akkor még nem is létezett - mondta Szakács Gábor. A házaspár kutatásainak eredményét ötvenöt különböző nemzetiségű tudós egyhangúlag elfogadta a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencián, amelyen jelen volt a bosnyák miniszterelnökhelyettes és az egyiptomi nagykövet is.
Túl sok feltételezés és ködösítés látott napvilágot az ügyben, ezért a kutató arra kérte a hallgatóságát, hogy csak bizonyított állításokat fogadjon el. Nem akar megfelelően alá nem támasztható kijelentéseket tenni, amelyek a munkáját és a kutatást megkérdőjeleznék. Azt javasolta, hogy nyugodtan fogadja mindenki fenntartással, amit mond, és ahogy a népmeséink is tanácsolják, aki nem hiszi, járjon utána!


Kővári Gabriella

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése