Szabó Sándor András jóvoltából az ázsiai hun világbirodalomról szól a Hétvezér Est 2011. augusztus 16-án este 7 órától

Ha kedd, akkor „Hétvezér Est”

Szabó Sándor András: Az ázsiai hun világbirodalom kialakulása

Szabó Sándor András lesz a Fejér Szövetség Hétvezér Esték előadássorozatának augusztus 16-i vendége. 

Eddig leginkább az ünnepi beszédein keresztül hallottuk őt, amelyek közül egy fehérvári, trianoni megemlékezésen (http://www.jobbikfehervar.hu/szsa.html) és az agárdi II: TAHSZ értekezleten elhangzottak (http://h.kutasi.eu/90041.pdf) a legemlékezetesebbek.

Szabó Sándor András korábban az Antal-kormány minisztériumában dolgozott, néhány éve pedig a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadójaként tölt be felelősségteljes pozíciót. Mégis, mindig maradt ideje közéleti tevékenységre, és egy tucat társadalmi szervezetnek, lovagrendnek a tagja. Ezek közül a legjelentősebbek: A Magyarok Nagyasszonya, Világ győzelmes királynője, Szentkorona Lovagrend; Történelmi Vitézi Rend, Nemzetvédelmi tagozat; Magyar királyi csendőrség bajtársi közössége, Magyarok Világszövetsége, Trianon Társaság, stb.

Nemcsak a magyarság jelenét és jövőjét tekinti szívügyének, hanem sokat foglalkozik történelmünkkel, gyökereinkkel, egészen a hunokig visszatekintve.

A hun-kutatás összefügg Erdély történetével és a magyar őstörténettel. Gyökereink olyan területekre – Belső-Ázsiába – vezetnek, amely terület múltját Európában nem vagy csak alig ismerik.

Attila fia, Csaba királyfi legendáját is sokan ismerjük. Ízelítőül: a Csaba mondáról, Csabáról ...

Ki ne hallott volna Csaba királyfiról  a székelyek legendás vezéréről?
Életére vonatkozó megbízható adatokkal nem rendelkezünk, élete a legendák, és mondák ködébe vész. Néhány elmélet szerint nem is egy, hanem legalább három, időben egymástól távol eső személy összemosásából keletkezett.* Az egyik legenda szerint a Balkánról vezette Magyarország területére 3000 fős népét, míg a másik szerint oda távozott.

Attila halálát követően két "fia" között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt** támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.

Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A HADAK ÚTJÁN (Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.

Az előadás során, többek közt, választ kapunk arra, hogy a hunokkal kapcsolatos mondák, leírások közül melyiket tekintsük számunkra elfogadhatónak, hiszen egy sor képtelennek tűnő adatot írtak rólu(n)k. Ilyen pl. Ammianus Marcellinus jellemzése (330-395), aki soha nem látta a hunokat, mégis az ő "leírása" vált Európában irányadónak: "A hunok arca alaktalan… nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyers húst esznek, úgy élnek, mint a vadállatok…" - írta.

A 90. (LXXXX.) előadás helye: Műhely Kávézó, Székesfehérvár, Ady Endre utca
Időpontja: 2011. augusztus 16. (kedd) 19:00-21:00

Az aranykor szkíta leleteiben gazdag lelőhely terület, avagy sztyeppei (hun) birodalom

* Érdekes, tehát tudj róla: 

Három a testvér: Bátya, Öccse és Öccsaba,
ahogy három az utód, 's három a király is,

és ahol a megoldás mindig a harmadik,

amint a legendákban, úgy a mesékben is.

Atilla fia, Csaba (az I.) sem más, csak harmadik
gyermekként született Rékától, akinek is 

(előbb) Dengezik 's Ellák néven születtek ikrei.
Ám tudunk egy másik, II. Csabáról is.

Az (ő) apja lehetett talán az az Ambenik,
'ki Aladár fia volt, persze, hogy (ő is) harmadik,
miután megszületett Busán és Mundó is,
azaz Ambeniknek és Szatymaznak ikrei.

(S, hogy ki is volt még (III.) Csaba, a harmadik?)

Kürt fia - minthogy Váska és Várna után is
született öccse - egyes feljegyzések szerint,
míg máshol Batbajántól Kotrag és Iszperik
szerepelnek, mint (III.) Csaba idősb fivérei.

A (IV.) negyedik Oposur fiaként született,
'ki, mire a magyarok nagyfejedelme lett,
el kellett temesse idősebb testvéreit,
Jenő nevű bátyát, s Megyer nevű öccsöt is.

S, mint kisebb öccs-aba, túlélte fivéreit,
's elindította (azt) a családfát, 'mit Kézai -
főként, hogy így jegyezte le Anonymus is
- krónikája nyomán ismer ma már mindenki.

Tőle származik Ed, Előd, avagy Edemen,
Ond és Ellák után a harmadik, kitől Ügyek,
s majd Ügyektől - hogy kettő is halva - születik
élve az egyetlen, ki Álmosnak neveztetik.

S a mese (így) folytatódik az idők vég(ezet)éig,
főként, hogy Árpád sem volt Álmostól egyéb, mint
éppen - nos, melyik is, ha nem épp' - a harmadik... 
(Nos,) ennyi a megjegyzés: Ferenc (az öreghegyi)

** egyes források szerint Aladár nem Atilla, hanem Buda fia volt, s Ambenik Aladártól - míg más források szerint viszont mégsem, hanem Atillától - származik. Egy biztos, Aladártól vagy Atillától származva is, Bagamér unokája Ambenik és Csaba is. S tegyük hozzá; ettől még lehettek akár mind, az összes Csaba is Atillától, ugyanaz az egy Öccsaba is.