A 95. Hétvezér Est, avagy az első a Királykút épületében a Rovásírásról szól szeptember 20-án, kedden este 7 órától

Ha kedd, akkor „Hétvezér Est”
Szakács Gábor: Rovásírás
Királyi előadás a székesfehérvári Királykúton

A Királykút hajdani
forgalmáról a Forgó utca "szól"

A Királykút újra éled, avagy újra éled a legenda, a királyok legendája, s talán lesz még a környék nyelvén a Királykút újra István kútja?! A százhoz közelítő Hétvezér Esték előadássorozattal bizton remélhetjük, hogy a helyreállított műemlék jellegű épület nemcsak külcsínében, de belbecsében is újjáéled. Nem is lehet méltóbb kezdet, minthogy a többezer éves rovásírásunk legyen az első előadás, amellyel a Hétvezér Est a régen várt új – de reméljük, most már végleges – helyszínét, a székesfehérvári Királykút épületének földszinti előadótermét felavatja. Ugyanis Szakács Gábor rovásírás-kutató lesz a Fejér Szövetség, immár 95. Hétvezér Estjének vendége 2011. szeptember 20-án, kedden este 7 órától, a székesfehérvári legendás Királykút „Könyvtár” szobájában.

Szakács Gábor és felesége Friedrich Klára mindennapjait mára már Torma Zsófia, a világ első régészasszonya és Forrai Sándor néprajz- és íráskutató, tanító és más méltatlanul feledett magyar kutatók emlékének, örökségének, a megkezdett kutatás folytonosságának fenntartása tölti ki – szó szerint – éjjel és nappal. Az általuk alapított Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának nyitó oldalán olvasható könyvajánló is híven tükrözi e két jó magyar ember hitvallását, szemléletét ma:

„Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig” című könyve tökéletesen foglalja össze a róla elnevezett Rovásíró Kör szellemiségét, amely a tanár úr útmutatása alapján a magyarság múltjának és őseinek tisztelete, emlékük megőrzése és népszerűsítése céljából alakult.

Működése során a történelmi források alapján bizonyítható tényekkel, az ezek alapján megfogalmazható következtetések levonásával foglalkozik. Ennek megfelelően kapcsolatrendszerében is azokkal a személyekkel, egyesületekkel, szervezetekkel dolgozik együtt, akik/amelyek hasonló értékrendet vallanak.”

Tiszta is világos ez az alap, e néhány – látszólag csupán Forrai Sándor könyvéről írt – tiszta és egyenes mondat.

A korra jellemző, hogy Szakács Gábor és Friedrich Klára mégsem azzal nyertek nagyobb nyilvánosságot, amit a Forrai Sándor Rovásíró Kör által szervezett országjáró, sőt, Kárpát-medencére terjedő oktatásaikkal, rovásírás versenyeikkel, a székely autonómiát támogató rovásírás településtábla avatásaikkal, megannyi könyveikkel alkottak, hanem a visokoi piramisok feltárása után tett állításaikkal.

Miért is?

Emlékezzünk csak Szakács Gábor legutóbbi előadására a rovásírásunkról és arról, ami Visokoban van. Avagy, ami Visoko ma és lehetett „valaha”.

Szakács Gábor 2006-ban tette közzé nagy port vert nyilatkozatait a boszniai visokoi piramisok feliratairól. A vizsgálatokat feleségével, Friedrich Klára rovásírás kutató/oktatóval együtt végezte, és minden kétséget kizáróan 21 betűt sikerült beazonosítania a 39 betűs székely-magyar rovásírás ábécéből. Igaz, hogy a többi jel azonosítása még várat magára, de az ebben a témában 2008-ban összeülő szarajevói kongresszuson mégsem volt más ország, ahol az említett rovásjeleket korábban ismerték volna. Kivételt a székely-magyar rovásírás mutat. Azzal is, hogy még ma is él, sőt, újraéledőben van.

Neves rováskutatók megállapították, hogy a Boszniában beazonosított rovás ábécé az úgynevezett „Tordos-Vinca”, azaz a 7-8000 éves kárpát-medencei műveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka a magas szintű emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány máig nem fogad el ilyen régi írásbeliséget.

A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából. Akkor hogy is van ez? Mégiscsak éltek a Kárpát-medencében olyan lények, akik ismerték és használták a székely-magyar rovásírás ábécéjének betűit? Lehet, hogy őseink már az ún. „honfoglalás”, avagy „hon(vissza)foglalás” előtt is itt voltak? 

Valójában hont Kr.e. 800-ban (Pannon vagy Kattar vezérrel), Krisztus születésének idején (a jász Jaziggal), Kr. u. 375-453 (a hun Mundzuk, Odin-Udin, Ruha-Ruga és Atillával), 568-ban (az avar Bajánnal), 670-ben (a vend vagy gar vagy venger Batbajánnal) és 895-ben (a magyari Álmossal vagy Árpáddal) kik is foglaltak? Krónikáink szerint testvérként kik és kit fogadtak? Írni, olvasni kik és kit tanítottak?

Izgalmas kérdések ezek, amelyekre hiteles válaszokat nem feltétlen a boszniai Nap piramis rejtelmeinek megfejtése, hanem rovásunk megőrzése, gyakorlása és hiteles kutatása és tanítása nyújt következetesen és alaposan.

Az előadás helye: Királykút, Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.
Az előadás időpontja: 2011. szeptember 20. 19:00-21:00