Oldalak

2011. szeptember 17., szombat

FMH: Történelemhamisítás ellen emelte fel szavát Szántai Lajos történész

A történelemhamisítás ellen emeli fel szavát a történész

Megcáfolt hiedelmek a szentté avatott Vajk-Istvánról

Székesfehérvár - Sokféle elmélet lát napvilágot manapság a történelem vitatott kérdéseiről. Szántai Lajos, történész, magyarságkutató a Szent István királyunkról a köztudatban élő téves képzeteket igyekezett helyreigazítani.

2011. szeptember. 18. vasárnap | Szerző: Kővári Gabriella
forrás: FMH: http://www.fmh.hu/cimlapon/20110916_megcafolt_hiedelmek


Az ismert történész a félremagyarázott eseményeket sajátosan új megközelítésben tárta a hallgatósága elé a keddi Hétvezér Esten, a Fejér Szövetség vendégeként a Műhely Kávézóban.

- Sarkantyús csizmába, piros-fehér-zöldbe öltözött "hazafiak" között sem ritka, hogy minden második mondatuk Szent Istvánt gyalázza. Más dolgok történtek ezer évvel ezelőtt, mint ahogy azt ma tudni véljük - mondta a kutató, és latin nyelvű forrásokból merítve cáfolta a Szent Istvánról kialakított népszerű elméleteket. Többek között idézett mű Kézai Simon IV. Lászlónak írt krónikája, a másik a Nagy Lajos magyar királynak Kálti Márk által készített 1358-as Képes Krónikája.

Elgondolkodásra késztető hiedelem, hogy a Vajknak született ifjú, akit a római kereszténységben Istvánnak kereszteltek, külföldi papokat hívott az országba megtéríteni a „pogány” magyarokat.

Szántai Lajos a Szent Istvánhoz fűződő felkapott hiedelmeket tárta hallgatósága elé
Fotó: Koppán Viktor

-  A „jó teherbíró képességgel rendelkező”, ma már riogatásra is alkalmas “pogány” kifejezés jelentéséről a legáltalánosabban úgy vélekedünk, hogy „nem keresztény”, holott sok egyebet jelent, jelentett - vezette be az előadó, de eredetileg éppen nem ezt. - A Képes Krónikában Szent István életét tizenkét képben örökítették meg. Egy nép életében a régi vallás letétele, és az új felvétele történelemformáló jelenség. Különös, hogy egyetlen kép sem ábrázolja, amint Szent István behívja a külföldi hittérítőket, hogy térítsék meg a magyarokat, és a szövegben sem találunk rá utalást. Az olvasható ugyanis, hogy Szent István felvette Jézus Krisztus igaz hitét, és nem a kereszténység felvételéről beszélt. Hisz’ előtte sem volt más a magyar, mint keresztény.

A Szent Istváni térítéses fordulat hiteltelensége mellett továbbá régészeti emlékek is tanúskodnak. Az Árpádi hon(vissza)foglalás reprezentatív emlékanyagának, a sírleleteknek a gerincét ugyanis nem a tarsolylemezek, hanem az ereklyetartó mellkeresztek képezik, amelyek igazoltan nem a római, de a kereszténység világából származtak.

Arra is felhívta a figyelmet az előadó, hogy elgondolkodtató a tény, s nem szabadna figyelmen kívül hagynunk, hogy István bajor feleségét 900 éven keresztül senki vele együtt nem ábrázolta Magyarországon. Szent Lászlónak sem jutott eszébe Gizella szentté avattatása.

Egy másik felkapott elmélet szerint Szent István irtotta a táltosokat. Ipolyi Arnold, váradi püspök az 1850-es években megjelent Magyar mitológia című műve írja, hogy a pogányságot, azaz a nem keresztényeknek nevezetteket, soha nem játszotta ki István a római egyházzal szemben. Azt is leírja, hogy táltosnak születni kell, kiképeztetés által nem lehet azzá válni. Így tehát "táltosholokauszt” sem történhetett, hiszen az újak világra jövetelét megakadályozni nem lehet.

Másik kedvelt és felkapott tévhit, hogy Szent István betiltotta a rovásírást. Ezzel szemben a tizenhatodik századi Magyarország leggyakrabban használt közírása volt, a nép rovásírással írt, és a folytonossága máig megvan.

Hiteles latin nyelvű krónikás okleveles hagyaték és sírokból előkerült régészeti emlékek egyaránt arról tanúskodnak tehát, hogy Szent István előtt a magyarok már keresztények voltak, csak annak nem római, vagy más ágához, hanem ősi folytonosságát őrző – magyar – hitvallásához tartoztak.

- Azonban hiába a krónikák, hiába a régészeti emlékek, ha ehelyett egykönyvű szemlélettel olvassuk csupán Badiny-Jós Ferencet, Kristó Gyulát, vagy olvasás helyett hallgatjuk a rockoperát. De mire megyünk vele? - tette fel a kérdést, amelynek megválaszolását Szántai Lajos most is a hallgatóságára bízta.


Eddig a cikk.
S egy vonatkozó bejegyzés egy ámítás eloszlatására:
Tegyük akkor tisztába - Hamis-e az a törvény, amit Szent Istvánnak tulajdonítottak?


Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése