Fotókiállítás és összefogás a Horthy István szoborért
Forrás: barikad.hu, 2011, október 23 - 13:21
Szerdán fotókiállítás nyílt a
szegedi Móra Ferenc Múzeumban Czank Gábor makói rk. plébános képeiből,
aki a Bánát és Bánság megmaradt magyar történelmi emlékeit fotózta
mintegy tíz éven keresztül. A jelenlévő vitézi rendek képviselői
beszéltek az összefogásról a Horthy-szobor felállításáért. A rendezvényt
megtisztelte jelenlétével a talán utolsó élő ludovikás tiszt, akit
Horthy Miklós avatott fel: Török Pál Miklós tartalékos ezredes és Dr.
Bene Gábor a Magyarok Világszövetsége megyei elnöke. Vesztergám Miklós
tárogatózott és a jelenlévő vitézi rendek képviselői elénekelték a
Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar imát.
A vitézi rendek nevében Zetényi Csukás Ferenc elmondotta: „Ígéretem szerint emléktáblát állíttatok Horthy Istvánnak és parancsnokának: Csukás Kálmán vezérkari alezredes nagybátyámnak Szegeden. Amikor bátorságról és kitartásról beszélek, akkor mindig Csukás Kálmán arca dereng fel előttem. Ebben a példaképeket nélkülöző világunkban, az ő szellemisége az ami erőt ad és tettekre sarkall engem! Horthy Istvánról szólva emlékezzünk arra, hogy 69 esztendeje, 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Re.2000 Héja típusú repülőgépével Horthy István repülő főhadnagy lezuhant és életét veszítette. Halálával nem csupán egy kiváló pilótát veszített el a Magyar Királyi Légierő, de elveszítette az ország a kormányzóhelyettest, Magyarország második rangú vezetőjét. Az emléktábla méltó tisztelgés lenne előttük az utókor részéről. Az ún. Horthy-domborművet (emlékezés a Nemzeti Hadseregre) műkőből kifaragtatom és a szegedi Földmíves utcában a helyére rakatom. A budapesti és szegedi Horthy Miklós szobor mellett teljes mellszélességgel kiállok és anyagilag támogatom. Itt vagyunk a "Szegedi Gondolat" hazájában, fogjunk össze a szobrok felállításáért. A jelenlévő vitézi rendek képviselői már felajánlották anyagi segítségüket a szobrok létrehozásához és erre kérek minden hazaszerető magyar embert is, akinek fontos az emlékmű felállítása. Van esély arra,hogy a szándék valósággá váljék." dr. Bene Gábor a Magyarok Világszövetsége megyei elnöke beszélt a Horthy-féle nemzeti hadseregről, ami nélkül talán ez a csonka haza sem maradt volna fenn. Felolvasta a Szent Korona üzenetét, amely utat mutathat a mai embernek.
Czank Gábor a fiatal, 30 éves makói római katolikus plébános a fotókiállítása megnyitóján arról beszélt, hogy 10 éve járja a Bánság és Bánát vidékét, amelynek anyja révén szülötte. "Részese voltam ennek a világnak – mondotta. Valahogy elkezdtem fotózni a megmaradt emlékeket anélkül, hogy tudatosan tettem volna. Később teljesen ennek szenteltem a szabadidőmet. 150 ezer fotó tíz év alatt; a népviseleteket, templomokat, temetőket fotóztam. A néprajz és a fényképezés a hobbim. Ezen a vidéken 250 évig éltünk békességben a nemzetiségekkel, egymás szokásait tiszteletben tartva. A második világháborúig a Bánság volt a legnagyobb egybefüggő, főleg németek által lakott terület, de éltek itt magyarok és szerbek is. A Bánát az a része Magyarországnak, ami a legkésőbb szabadult fel. A II. bécsi Döntés volt az első kegyelemdöfés. amikor ezt a területet nem csatolták vissza Magyarországhoz. Nagy részét Szerbiához és Romániához osztották. Már akkor elindult az elvándorlás, 1989 után pedig folytatódott. A németek és a magyarok nagy számban az anyaországukba vándoroltak és a románok valamint a szerbek mentek a helyükre. Ceausescu idejében felére csökkent a magyarság létszáma (falurombolás). Ma kevés számú magyarok lakta falu és város van a térségben, de az ottmaradottak igyekeznek megőrizni a nyelvet és a hagyományaikat. Szeretettel ajánlom figyelmébe minden ide látogatónak a kiállításomat. " Bene Gábor felolvasta Reményik Sándor: A templom és az iskola című versét. Az esemény végén csoportkép készült a kiállítóteremben a vitézi rendek, Czank Gábor plébános úr és az utolsó ludovikás tiszt , Török Pál Miklós részvételével.
Cserép Anikó
A vitézi rendek nevében Zetényi Csukás Ferenc elmondotta: „Ígéretem szerint emléktáblát állíttatok Horthy Istvánnak és parancsnokának: Csukás Kálmán vezérkari alezredes nagybátyámnak Szegeden. Amikor bátorságról és kitartásról beszélek, akkor mindig Csukás Kálmán arca dereng fel előttem. Ebben a példaképeket nélkülöző világunkban, az ő szellemisége az ami erőt ad és tettekre sarkall engem! Horthy Istvánról szólva emlékezzünk arra, hogy 69 esztendeje, 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Re.2000 Héja típusú repülőgépével Horthy István repülő főhadnagy lezuhant és életét veszítette. Halálával nem csupán egy kiváló pilótát veszített el a Magyar Királyi Légierő, de elveszítette az ország a kormányzóhelyettest, Magyarország második rangú vezetőjét. Az emléktábla méltó tisztelgés lenne előttük az utókor részéről. Az ún. Horthy-domborművet (emlékezés a Nemzeti Hadseregre) műkőből kifaragtatom és a szegedi Földmíves utcában a helyére rakatom. A budapesti és szegedi Horthy Miklós szobor mellett teljes mellszélességgel kiállok és anyagilag támogatom. Itt vagyunk a "Szegedi Gondolat" hazájában, fogjunk össze a szobrok felállításáért. A jelenlévő vitézi rendek képviselői már felajánlották anyagi segítségüket a szobrok létrehozásához és erre kérek minden hazaszerető magyar embert is, akinek fontos az emlékmű felállítása. Van esély arra,hogy a szándék valósággá váljék." dr. Bene Gábor a Magyarok Világszövetsége megyei elnöke beszélt a Horthy-féle nemzeti hadseregről, ami nélkül talán ez a csonka haza sem maradt volna fenn. Felolvasta a Szent Korona üzenetét, amely utat mutathat a mai embernek.
Czank Gábor a fiatal, 30 éves makói római katolikus plébános a fotókiállítása megnyitóján arról beszélt, hogy 10 éve járja a Bánság és Bánát vidékét, amelynek anyja révén szülötte. "Részese voltam ennek a világnak – mondotta. Valahogy elkezdtem fotózni a megmaradt emlékeket anélkül, hogy tudatosan tettem volna. Később teljesen ennek szenteltem a szabadidőmet. 150 ezer fotó tíz év alatt; a népviseleteket, templomokat, temetőket fotóztam. A néprajz és a fényképezés a hobbim. Ezen a vidéken 250 évig éltünk békességben a nemzetiségekkel, egymás szokásait tiszteletben tartva. A második világháborúig a Bánság volt a legnagyobb egybefüggő, főleg németek által lakott terület, de éltek itt magyarok és szerbek is. A Bánát az a része Magyarországnak, ami a legkésőbb szabadult fel. A II. bécsi Döntés volt az első kegyelemdöfés. amikor ezt a területet nem csatolták vissza Magyarországhoz. Nagy részét Szerbiához és Romániához osztották. Már akkor elindult az elvándorlás, 1989 után pedig folytatódott. A németek és a magyarok nagy számban az anyaországukba vándoroltak és a románok valamint a szerbek mentek a helyükre. Ceausescu idejében felére csökkent a magyarság létszáma (falurombolás). Ma kevés számú magyarok lakta falu és város van a térségben, de az ottmaradottak igyekeznek megőrizni a nyelvet és a hagyományaikat. Szeretettel ajánlom figyelmébe minden ide látogatónak a kiállításomat. " Bene Gábor felolvasta Reményik Sándor: A templom és az iskola című versét. Az esemény végén csoportkép készült a kiállítóteremben a vitézi rendek, Czank Gábor plébános úr és az utolsó ludovikás tiszt , Török Pál Miklós részvételével.
Cserép Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése