A HAZA a magyarok HÁZA, ... HOZZÁ HŐN ragaszkodnak,
melyet hol "HUN" HONNAK, "HON" meg HUNNAK is mondanak,s mire mindig MAGYAR ANYA iránti nagy tisztelettel gondolnak!
Mi, magyarok, legalábbis azok, 'kik szeretnek magyarul gondolkodni és a nyilvánvaló pénzügyi és gazdasági hátrányokat is vállalva nem hajbókolnak a "praktikusan" leegyszerűsítő, mindent számszerűsítő, ezáltal elsekélyesítő szemléletnek, szóval mi, "nacionalisták", azaz honszerető, nemzeti érzelműek szeretjük a párhuzamokat.
Nos, most is egy ilyenről írunk és beszélünk. Az alábbi idézetekben nem a bankokról lesz szó, nem arról a pénzügyi eseménysorozatról, amit tervezni sem lehetett volna jobban, minthogy Európa legősibb népe tömegesen, műveltségét, házait, földjeit, azaz gyökereit veszítve váljék hontalanná, hanem arról, ami ezt kiválóan megalapozta, ami a hon és a haza fogalmát háttérbe szorította, majd' elmosta.
Ezért van az, hogy mi magyarul beszélők és gondolkodók annyiszor hangoztatjuk, s ma még inkább, mint az ún. "átkos" korban, hogy "nincs új a NAP alatt"! S akkor sem dőlünk be, ha mára már - bár évszázadok óta, de - kifinomult eszközökkel, azaz magyar szavakkal adnak a magyarok szájába idegen gondolatokat. Teszik ezt azok, akik teszik tudatosan, avagy tudattalan, de sokan figyelemmel vagy figyelmetlenséggel un(i)ós-untalan!
E szövetség, a fejérek szövetsége sem véletlen alakult a Magyar Adorjántól származó gondolattal, azaz azzal a tudattal, hogy a magyarok történelmében, éppen a magyarokéban nincs helye tovább tévelygéseknek, semmiféle és semminemű árnyalt megfogalmazásnak valami olyas valaminek, ami nincsen, nem volt és nem is lesz soha, ugyanis:
"NEM JÖTTÜNK MI SEHONNAN SEM!"
Ajánljuk minden tudós magyar virtussal felvértezett, vagy önmaga magát felvértezni szándékozó figyelmébe a valós történelmet, például e könyvet a FRIG kiadó jóvoltából az alábbi íráson keresztül (mint forrás)
Grandpierre K. Endre a Kárpát-medencei magyar őshonosság kérdéséről
Rovó - 2011.09.17 07:15 tollából, vagy más forrásból.
A kitűnő könyvek sorát kiadó Frig Kiadó jelentette meg a közelmúltban elhunyt Grandpierre K. Endre történész kötetét, amelynek címe egy kérdés: "Őshonos-e a magyar a Kárpát-medencében?". Ő azok közé tartozik, akik úttörőként vetették fel ezt a gondolatot.
A kötet szerzője nem hagy kétséget afelől, hogy e kérdésre szerinte csak igennel lehet válaszolni. Az álláspontját alá is támasztja néhány nehezen vitatható érvvel.
...
Ez mindjárt fel is veti azt a kérdést, hogy mit értünk őshonosság alatt?
Grandpierre K. Endre azt érti alatta, hogy Árpád népének honfoglalása egy magyarellenes fikció, mert Árpád már magyarokat talált
itt, akik nem ellenségként fogadták, hanem felszabadítóként üdvözölték
őt.
Azt aligha lehet pontosan meghatározni, hogy a keletről szinte folyamatosan érkező néphullámok (Mesterházy Zsolt 30-nál is több "honfoglalást" számolt össze a szkíta, hun, avar időkben) milyen nyelven beszéltek. Nagy valószínűséggel volt közöttük sok magyar is, mert a Kárpát-medencét a kőkorban elsőként benépesítő magyarság másik ága keleten telepedett le, s ők jöttek aztán ide szkítaként és hunként.
Van ugyanis egy nagyobb időre visszatekintő őshonosság-elmélet is, amely szerint a magyarság e tájon a Homo sapiens sapiens első betelepülésekor, tehát mintegy 40 000 éve települt meg. Erre a genetikusok (Ornella Semino és társai) legújabb elemzései derítettek fényt s az egzakt genetikával nehéz vitatkozni.
...
Azaz az árpádi honfoglalás léte egyrészt nem igaz (mert az itt élő magyarok kitörő örömmel és vigasságok sorával fogadták a visszatérő magyarokat), másrészt nem is célszerű álláspont a nemzet számára. Ez utóbbi szempontot alaposan elemzi Grandpierre K. Endre s minden sora igaz. A honfoglalás-elmélet csak a magyarságtól területet rablóknak jött
kapóra.
...
Becsületes és rokonszenves dolog feltárni, hogy a honfoglalás feltalálása és túlhangsúlyozása a szomszéd népek malmára hajtotta a vizet Trianon idején, ennek azonban az őshonosság tudományos vizsgálatakor nem szabad jelentőséget tulajdonítani. A tudomány nem lehet napi politikai célok szolgája, még a legrokonszenvesebb céloké sem.
...
Nos, kedves Barátaink!
Tessék nyugodtan vitatkozni (ha tetszik: "diskurálni") magyarul - magyarán: magyar nyelven -
2) az avarok-hunok-szkíták-magyarok nyilvánvaló műveltségi (nem egyszerűen "kulturális") rokonságával,
3) az Európában egyedülálló tömegben előkerülő és az ős- és újkőkortól (ha tetszik: "neolitikumtól") a közelmúltig terjedő időszakot lefedő ásott régészeti leleteinkkel, avagy
4) a légi régészet által feltárhatóvá vált, s a Kárpát-medencében tavasszal tömegesen megmutatkozó földdel fedett, takart - nem egy esetben "Stonehenge"-nél jóval korábbi és nagyobb - kőköreinkkel (ha tetszik: "kurgán"), körgányjainkkal,
5) az őslakosok és a mai magyarság tárgyi leletek által feltárt (több, mint) rokon életviteli és temetkezési (ha tetszik: "funerális") szokásaival
6) az embertan (ha tetszik: "antropológia"), az élet- és/vagy eredettan (ha tetszik: "biológiai gén"-kutatás) nem magyar területen és nem magyarul beszélő és író szerzők által közzétett (ha tetszik: "publikált") eredményeivel,
7) a magyar népművészet (ha tetszik: "folklór") máig megmaradt és a világon egyedülálló (ha tetszik: "tradicionális") tánc- és zenegyűjteményeivel,
8) a Kárpát-medence több jégkorszakot is átölelő földtani (ha tetszik: "geológiai"), édes-, ásvány- és hévizes (ha tetszik: termál-vizes) adottságaival és földművelésre (ha tetszik: "agrárkultúrára") évtízezredek óta (kis megszakításokkal) egyedülállóan alkalmas éghajlati viszonyaival,
9) más, tudományosan megalapozott, azaz nem idegen "hipotézisekre" épített és hangoztatott tényekkel.
Tessék ezekkel vitatkozni, ne velünk és ne ellenünk, vagy végre beismerni, elismerni és engedni tanítani végre azt, amit tudunk és tudtunk már több, mint tízezer éve, hogy
"NEM JÖTTÜNK MI SEHONNAN SEM,"
NEM FOGLALTUNK TEHÁT HONT SEM,
INKÁBB MENTÜNK, NEM IS EGYSZER.
LÁTOGATTAK? VISSZAJÖTTEK?
JÓ TESTVÉREK HAZATÉRNEK!
"Az első képen Grover S. Krantz ősrégész mutatja be, hogy a leletek bizonysága szerint miképpen, és mikor terjedt el a földművelés Európában. Két fontos területet emel ki: Anatóliát (a vélt kiindulópontot,) és a Magyar Alföldet.
A következő képen egy szokásos középiskolai történelmi atlasz térképét láthatjuk, meglepően korrekt adatokkal, és a továbbterjedési útvonalak bemutatásával. (Innen terjedt tovább északra, keletre és nyugatra egyaránt.)
Egyik térkép sem ábrázolja azonban azt a lényeges különbséget, ami a Kárpát-medencébe érkező, és az innen továbbterjedő földművelés között létezett, és ami alapvető jelentőségű volt az ún. újkőkori népességrobbanás szempontjából. A földművelés ugyanis a Kárpát-medencében háziasított szarvasmarha befogásával válhatott ekés-szántásos földműveléssé, és csak így biztosított bőséges élelmiszerforrást. Nem a délről behozott - mondhatni ásóbotos - technológia, hanem az ekés-szántásos művelés elterjesztése volt tehát az, ami igazán korszakalkotó változásokat hozott.
A harmadik képre tekintve nyilvánvalóvá válik az ide vonatkozó „Ezt is átvettük” kezdetű mese tarthatatlansága, hiszen a középső képen széles sávban felénk áramló földművelésnek a Balkán hegyes területein át, nem sok esélyét láthatjuk. Ha valóban onnan jött, akkor csak jóval keskenyebb ösvényeken jöhetett, pl. a folyóvölgyeken keresztül. Akkor viszont ott túl nagy jelentősége nem lehetett, tehát a földművelés elterjesztésének oroszlánrésze kétségtelenül a Kárpát-medence népéhez köthető."
Ferenc (az öreghegyi)
"Az első képen Grover S. Krantz ősrégész mutatja be, hogy a leletek bizonysága szerint miképpen, és mikor terjedt el a földművelés Európában. Két fontos területet emel ki: Anatóliát (a vélt kiindulópontot,) és a Magyar Alföldet.
A következő képen egy szokásos középiskolai történelmi atlasz térképét láthatjuk, meglepően korrekt adatokkal, és a továbbterjedési útvonalak bemutatásával. (Innen terjedt tovább északra, keletre és nyugatra egyaránt.)
Egyik térkép sem ábrázolja azonban azt a lényeges különbséget, ami a Kárpát-medencébe érkező, és az innen továbbterjedő földművelés között létezett, és ami alapvető jelentőségű volt az ún. újkőkori népességrobbanás szempontjából. A földművelés ugyanis a Kárpát-medencében háziasított szarvasmarha befogásával válhatott ekés-szántásos földműveléssé, és csak így biztosított bőséges élelmiszerforrást. Nem a délről behozott - mondhatni ásóbotos - technológia, hanem az ekés-szántásos művelés elterjesztése volt tehát az, ami igazán korszakalkotó változásokat hozott.
A harmadik képre tekintve nyilvánvalóvá válik az ide vonatkozó „Ezt is átvettük” kezdetű mese tarthatatlansága, hiszen a középső képen széles sávban felénk áramló földművelésnek a Balkán hegyes területein át, nem sok esélyét láthatjuk. Ha valóban onnan jött, akkor csak jóval keskenyebb ösvényeken jöhetett, pl. a folyóvölgyeken keresztül. Akkor viszont ott túl nagy jelentősége nem lehetett, tehát a földművelés elterjesztésének oroszlánrésze kétségtelenül a Kárpát-medence népéhez köthető."
Ferenc (az öreghegyi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése