Hun vagy Magyar - Germán is a Kárpát-medencében?

Ajánlom e rég várt írást mindőnknek.

Hogy mennyire? Írtam pár sort elibe!

Tóth Imrének ajándokul
(A „Germánok a Kárpát-medencében?” című írásához)

A germán nem volt garmann[1] valaha?
A tótból hogy' lett sclav és mostoha?[2]
Hogy lett daha-szkítából tahó ma,
tótból, dahából gyepűn gepida?[3]

Hogy építettek madák Médeát?

S, hogy lettek a méd-madák szarmaták?[4]
Vajk? Mér' lett a szkíták királya Szent?
S a római pápa mér' mondta ezt? 

Az iráni hallgatók mér' mondják,

hogy ők magyar szavakként tanulták
azokat, mik a magyar szótárban
ős-iráni szavakként sorjáznak? 



Diadorosz szerint miért szkíták

a királyi szakák, masszagéták,
s a Donig elvándorló szarmaták?
S a jász-kunok, székelyek nem szkíták?[5] 

Hérodotosz is tévedett netán,

hogy szkítául beszélő szarmatát
látott és nem arabot, nem perzsát?
Miért nem "föld" a "feld", ha longobárd? 

Avar és várhun lehetett talán

az, akitől tartott e longobárd,
és harc helyett házasodott inkább,
hogy frankért hagyja el őstudatát? 

Így futnia kellett, mikor szkítát,

bősz testvért hozott Álmos és Árpád?[6]
S Te? Hun vagy magyar vagy avar vagy dák
vagy szkíták utóda, székhelyi bárd? 

Ferenc (az öreghegyi)

Kelt: Székesfehérvárott, 2012. január 5-én

---

[1] GAR: a KAR zöngés párja; szumír nyelvű megfejtése: égi rend, s a KAR, az nem rend? A MANN pedig németül nem ember?

[2] A TÓT, mint Tóth Imre írja, a GEPIDÁK saját neve is volt, de akkor is voltak, akik leszakadtak, s a térítésnek ellenállni nem tudtak, mert sokkal inkább szolgáltak, mint példát mutattak. Latinul a szolga: SCLAVUS, s a műveltségüket elhagyó (halicsi, majd isztriai) gyepűn (nyelvi határterületen) élő DAHA-SZKÍTÁk, SZÉKELYek (SICVLVSok), VÓTok (HARVÓTból HORVÁT) és VENDek szolgáltattak szláv népeket. A VENDek egy része SCLAV-VEND volt és SZLOVÉN lett, míg a másik a halicsi magyarokkal tartva, mint VEND-GAR nyerte el szolga (sclav) szláv nyelven e VENGER (MAGYAR) nevet. A HAR-ÚZ  az ^HRUSZIN, a LETT-VEND és LETT-VÓT meg LITVÁN és LIVÓN, az OGUR-ÚZ-UGOR meg UKRÁN, a KARA-GARA-ÚZ meg GRÚZ lett (szerintem)

[3] TAHÓ, GEPIDA, -DÁK, mind a hajdan hatalmas, eredendően nagy állattenyésztő, s az etruszkokkal birodalmat alapító al-dunai, majd a Kárpátokon belülre húzódó DAHA-SZKÍTÁk mostohái, kiknek a BLAK-VLACH-OLÁH népekhez közük nem sok lehetett.

[4] A MÉDEK, MADÁK, MANDÁK (MANDEUSOK) ősi földje a Van-tó körüli hegyek, ahonnan az állattenyésztő népességeik kirajzottak

[5] A SAKA, SZAKA kifejezés értelme Közép- és Kelet-Ázsiában is önrendelkezési területhez kötődik, mint a SZÉK, SZÉKI kifejezés itt, a Kárpát-medencében. SZÉKI-SZAKA-SAKA-SZKÍTA kifejezés utódai a JÁSZ-JAZIG (KESZI, KÁSZIH), KAZAH és JÜRCSIK (GYŐRSZÉK) népnevek és az ARSZAKIDA uralkodóház is (szerintem).

[6] A LONGOBÁRD, LOMBÁRD (ALÁN-AVAR?) népnév a Római Birodalom fénykorában jelenik meg először, kik ellenségként követelnek helyet a Kárpát-medencében az őslakosságot a birodalom árnyékában zaklatva (Kr.u. 180), de Ilona országába érkező Baján avarjai (Kr.u. 568) a Duna alsó mellékfolyóitól dél-nyugatra eső gyepűn engednek önrendelkezési területet nekik (Lombardia). Harcba már nem mernek bocsátkozni a szkíta utódokkal, így beházasodással rabolják ki a már avar Pannóniát római és frank buzdításra (Kr.u. 800-tól), majd Álmos és Árpád előőrseinek megjelenésekor hanyatt-homlok menekülve tűnnek el végleg délen a mostoha testvérek sorsára jutva (Kr.u. 880). Nyelvükről fennmaradt feljegyzésekből tudható, hogy a szerves tartalommal bíró föld kifejezésünk „kelta-germán” feld-field és erde-word változatait használták ők is a művelésbe fogott és lakóterületek és a földgolyó megnevezésére, de már külön-külön.

http://www.leventevezer.extra.hu/Germanok.pdf