A magyar kokárda

Egyszerűbb, tán a legnagyszerűbb;
középen: belülről kifelé erőtől duzzadó,
s fentről lefele piros-fehér-zöld a zászlaja

Szabályos magyar kokárda

Első példányát Szendrey Júlia Petőfinek varrta, hogy azt viselve szavalja el a Nemzeti dalt. Nemzeti trikolorunk ekkor vert gyökeret a magyar nép tudatában. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A kokárda tulajdonképpen a nemzeti zászló színeiből áll.

Eredetileg - a heraldika szabályai szerint - a színek mindig belülről kifelé olvasandók, tehát a magyar kokárda belülről indulva piros, fehér majd zöld. A lábai pedig balról jobbra olvasandók.

A márciusi ifjak is így használták, viszont Than Mór festményén megfigyelhetjük, hogy Petőfi felesége, Szendrey Júlia tévesen hajtogatta kokárdáját. Arról ugyanis az olasz zászló színei olvashatók le. 

Nem kokárda;
Garibaldi virága

Valószínűleg már a forradalom idején is voltak, akik nem viselték helyesen kokárdájukat, de nem mindenki tudhatta, hogy hogyan kell megfelelően hajtogatni.

Mutassuk meg azért ezt is, amit ma már tudni illik, hogy helytelen, azaz nem magyar kokárda, hanem sokkal inkább Garibaldi virága.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat