Rácz Sándor feddhetetlen jelölt

Rácz Sándor feddhetetlen. De "túl magyar"?!

A Magyarok Világszövetsége, miután március 29-én kimondta, hogy Schmitt Pál lemondása elodázhatatlan, Rácz Sándort, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Magyar Földvédő Mozgalom elnökét, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét ajánlotta köztársasági elnöknek.

Molnár Tamás, a rendszerváltó évek ismert Inconnu-tagja megszólalt Schmitt Pál április 2-án bekövetkezett lemondása alkalmából, és kitért arra, hogy már ’90-ben is a Fidesz-ben felmerült Rácz Sándor köztársasági elnökké való jelölése.

Molnár Tamás: A Fidesz akkoriban erősen hezitált Rácz Sándor személye körül, de Orbán hatásosan lebeszélte a vezérkart. Szerinte Rácz túl önjáró, túl magyar, ráadásul egyszerű, tanulatlan és feddhetetlen (!) munkásember, aki nem illik bele a paktumok mocskos világába.

A Magyarok Világszövetsége Rácz Sándort nem csak feddhetetlennek, nem csak igaz magyarnak, hanem a XX-XXI. század egyik legnagyobb formátumú magyar politikusának is tartja. Alább közzétesszük mindezt alátámasztó érveinket, amelyeket két nappal Schmitt Pál lemondása előtt vetettünk papírra.

Rácz Sándor ma, 2012. április 3-án, 18.15 órakor, a Szent László Magyarságtudományi Akadémia keretében tartott előadása elején reagál Schmitt Pál lemondására és a személyét érintő jelölésre. Felszólalása a világhálón élőben követhető. A belépéshez a jelszó: mvsz

Ajánljuk Rácz Sándort a köztársasági elnök tisztségére

Most, 2012. március 29-én amikor Magyarország államelnöki tisztsége megüresedés előtt áll, a Magyarok Világszövetsége a magyar politikum figyelmébe ajánlja Rácz Sándort, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Magyar Földvédő Mozgalom elnökét, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét.

Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy ma Rácz Sándor Magyarország talán legsokoldalúbb, legképzettebb és legelkötelezettebb politikusa. Az ő életútja nem csak szimbolikusan testesíti meg a XX. századi magyar sorsot, hanem szinte leképzése annak. Tíz éves korában hadiárva, mert édesapja a Don kanyarnál hősi halált hal. Tizenkét évesen családfenntartó. 1956. november 16-tól, december 11-ig, letartóztatásáig, huszonhárom évesen, mint a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, gyakorlatilag Magyarország vezetője, a 250.000 fős megszálló szovjet hadsereg által levert forradalom utáni ország utolsó reménysége. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt rab, akinek évtizedekkel később első amerikai útja az Arlington-i temetőbe vezet, ahol megkoszorúzza John F. Kennedy sírját, akinek 25.000 magyarországi politikai elítélt – közöttük ő maga is – szabadulását köszönheti.

1988-ban, a kommunizmus vége felé közeledő világban a magyarországi fordulat elsőként kiszemelt eljövendő vezetője. Washingtonban a Fehér Házban fogadja őt Zbigniew Brzezsinszki, akinek két kérdést tesz asztalára: Magyarország trianoni szétdaraboltatásának orvoslását és a magyar államadósság elengedését, illetve átütemezését. Mindezek után Rácz Sándor minden valószínűség szerint azért sem lett Magyarország államelnöke, mert a Freedom House-ban történt meghallgatása az első kérdésre adott válasza után véget ért. Mi a véleménye a magyar nép antiszemitizmusáról, és mit kíván ez ellen tenni? – volt Rácz Sándor tájékoztatása szerint az első kérdés, amire ő egy tőmondattal válaszolt: A magyar nép nem antiszemita! A meghallgatás ezzel véget ért.

Tényleges politikai lenullázásához, még kellettek konkrét, magyarországi politikai lépések. Mint a rendszerváltás előtti évek titokban zajló politikai szabadegyetemének előadója, egyetemisták százaival volt élő kapcsolatban. Ennek is köszönhető, hogy a kommunizmus ellen látványosan szervezkedő, akkor huszonévesekből álló Fidesz őt, Rácz Sándort, az ’56-os forradalom élő hősét, első tiszteletbeli tagjává választotta. 1990-ben a Fidesz második kongresszusán javaslat született, hogy a Fidesz támogassa Rácz Sándor köztársasági elnök-jelöltségét, mely tisztségre őt Krassó György pártja jelölte, ám a kongresszus nagy vita után végül elállt e szándéktól. De mindezt Ön, mint akkori részvevő, nálamnál pontosabban ismeri.

Rácz Sándor pedig 57-évesen, életereje teljében, politikai pályája csúcsán visszament falura gazdálkodni: szántott, vetett, aratott, tehenet fejt és elletett, és közben szenvedélyesen, magyar népe iránti töretlen elkötelezettséggel figyelte a magyar politikai élet minden mozzanatát, 2003-ban történt visszatéréséig, amikor őt a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották.

Óriási élettapasztalata és sokoldalúsága, amely a földműveléstől, az évtizedeken keresztül szerszámkészítő munkásságon túl, a diplomás politológusokat megszégyenítő tudású szabadegyetemi előadóig, a párját ritkító szónokig ível, Rácz Sándort a ma élő nemzedék életében a haza bölcsévé emeli. Eközben őt ifjonti forradalmi hév fűti. Rácz Sándor különös szellemi képességekkel megáldott, eleven észjárású, kreatív ember, aki páratlan asszociációkra képes. Magyar nemzete iránti felelősségétől vezérelve történészeket fölülmúló ismeretanyagot gyűjtött és vizsgált, majd tett teljesen egyedi ok-okozati összefüggésbe a XX. század magyar és egyetemes történetében. A trianoni békeparancshoz vezető út, 1956, 1989, és a világkommunizmus folyamatait alig ismeri őnála mélyebb összefüggéseiben magyar közéleti ember.

Mindezek szem előtt tartásával a Magyarok Világszövetsége ajánlja Rácz Sándort és javasolja, hogy a FIDESZ és a kétharmados többséggel bíró kormánypárti frakció jelölje őt az államelnöki tisztségre.

Amennyiben ezt a döntést Magyarország vezető politikai ereje meghozza, annak rendkívüli és jótékony hatása lehet Magyarország életére, mert Rácz Sándor személye alkalmas a politikai osztály iránti bizalom megteremtésére, amire Hazánknak e nehéz időkben nagy szüksége van. Rácz Sándor, aki talán egyetlen politikusként élte úgy végig a kommunizmus évtizedeit, hogy útja mindvégig töretlen, egyénisége érintetlen maradt, ma sok magyar ember számára élő példakép. Ő sok-sok magyar embert állíthat a politikum mellé a nemzeti érzésű, baloldali eltévelyedettek, a paraszti sorban, valamint a létfüggőségben élő, ám Rácz Sándor történelmi személyisége előtt fejet hajtó értelmiségiek közül.

Közelről ismerve emberi erényeit: karizmatikus személyiségét, eleven észjárását, a magyarellenes folyamatokra kifinomult érzékét, erélyes fellépését, biztosak vagyunk benne, hogy Rácz Sándorban, mint államelnökben, Magyarország miniszterelnöke is szikla-szilárd támaszra talál.

 

Szükségesnek tartottuk ennyit Rácz Sándor életútjából összefoglalni, mert az őt sújtó teljes elhallgatás miatt lehet, hogy mindezt sokan nem tudják.

Igazolva látjuk azt, hogy Rácz Sándor személye iránt országszerte teljes a bizalom, és nagyra becsülik őt. Ő azon kevesek egyike, akit életében hőssé avattak. Általa a mai Magyarország politikai vezetése nem csak örököse, de megtestesítője lehet 1956 örök érvényű értékeinek. Rácz Sándor jelölése Magyarország első számú közjogi méltóságának tisztségére nem az ő érdeke, hanem a magyar nemzet érdeke. Rácz Sándor teljes elhallgattatása, és a magyar politikai életből való kiszorítása – az ekként okozott kár mértéke miatt – ugyanúgy beletartozik az elmúlt húsz év politikai bűneinek sorába, mint a jogállam felszámolása, a magyar anyaföld áruba bocsátása, az ország kirablása és lezüllesztése.

Ha ma Olaszországnak lehet olyan államelnöke, aki az általunk ajánlottnál fél évtizeddel idősebb, és aki már 1956-ban országa életében fontos – ráadásul forradalmunkkal szembehelyezkedő – szerepet játszott, akkor Rácz Sándor ezerszer alkalmasabb Magyarország első számú közjogi méltóságának tisztségére.

Budapest, 2012. március 30.

A Magyarok Világszövetsége

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7472/120403