Tanulj Babits Mihálytól és felejtsd a szót: ÚGYSE!

Leonardo di ser Pierro da Vinci: "Utolsó vacsora", avagy
Eucharisztia (Úrvacsora)

ÚRVACSORA

"hogy szellem és ne hús tegyen
  magyarrá, s nőjünk ég felé,
  testvér-népek közt, mint a fák,
  kiket mennyből táplál a Nap"

Babits Mihály: Eucharisztia

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős
törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje
szállna mellükbe - de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!

A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.
A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
ő óriásabb óriás!
Ki két karjával általér
minden családot s törzseket.
Egyik karja az Igazság,
másik karja a Szeretet...

Mit ér nekünk a Test, a Vér,
ha szellemében szellemünk
nem részes és úgy vesszük Őt
magunkhoz, mint ama vadak
a tetemet vagy totemet?

Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,
hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap

Fejér Szövetség Sajtószolgálat