Földvita: a kialakult helyzetért az értelmiség is felelős - vélik a gazdaszervezetek
Fejér megye, Budapest - A gazdák össze tudnak fogni, ha közös az
érdekük, vissza kell csinálni az állami földek gyanús haszonbérbe
adását, visszatetsző az ügy, de nem ez a magyar mezőgazdaság legnagyobb
problémája! Két markáns vélemény föld ügyben.
 |
| Magyarországon ma nagy a földéhség, most lehet pozíciót javítani (Fotó: Nagy Norbert) |
Szombaton Budapesten a Magyarok Házában tartotta V. Országos
Értekezletét a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (TAHSZ).
Az országos konferencia egyetlen napirendje a földkérdés volt. A
rendezvényen, ahol a vitatott földügyek, azaz az állami földek
bérbeadása körüli anomáliák is komoly szerepet kaptak, több megyei
közszereplő - Tamási Béláné, a Fejér Szövetség Összefogás a Magyar
Földért és Vidékért Egyesület elnöke és Ács Sándorné, az Élőlánc
Magyarországért Mozgalom egyik vezetője - komoly szerepet kaptak.
Tamási
Bélánéval a rendezvény előtt sikerült beszélnünk. A mezőgazdasági
vállalkozásokban is érdekelt szakember, aki korábban a Magosz megyei
elnöke volt, igen keserűen nyilatkozott azokról a földügyekről, amelyek
miatt januárban Ángyán József államtitkár, aki szerint nem a helyben
élő gazdálkodók, hanem oligarchák kapták meg bérbe az állami földeket
lemondott. - Az állami földalap alapötlete jó volt, hiszen a
szétaprózott birtokok egyesítése, a fiatal gazdák földhöz juttatása és
az idősek életjáradéka fontos ügy, de el sem tudtuk volna képzelni,
hogy erre használják, amire most - mondta. Ángyán József helyesen
látta, hogy a mezőgazdaság és vidék fő ereje a farmer típusú, részben
bio-termelést is folytató családi gazdálkodás lehet, itt lépnek be az
oligarchák, akiknek ez a modell nem igazán tetszik - tette hozzá.
Szavaiból kiderült: a most földhöz jutott új földesurak számára a nagy üzlet a földmoratórium lejárta lesz, hiszen bérlőként elővásárlási joggal rendelkeznek majd, de az is hatalmas gazdasági előnyt jelent generációk jólétét alapozhatja meg hogy a 2013-tól életbe lépő, új típusú uniós földtámogatás bázisa az a földterület lesz, amivel az igénylő 2013-ban rendelkezik. Tamásiné, aki mint mondta minden lehetőséget megpróbált, s levelet írt a miniszternek, a kormányfőnek és minden lehetséges fórumon felszólalt, többszöri, jogorvoslati terveiket firtató kérdésünkre csak annyit mondott: remélik, hogy a kormánypárt vezetői rájönnek, hogy nincs ez így jól, s visszacsinálják az egészet.
 |
| A mezőgazdaság kérdéseiről diskuráltak
egyetemisták és mezőföldi gazdák a hétvégén Lajoskomáromban (Fotó: a szerző) |
- Állampolgárként én is visszatetszőnek tartom, hogy olyanok nyertek
a föld-pályázaton, akik nem az adott területre valósiak, gyakran nem is
ott élnek - mondta kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász, egy
lajoskomáromi vállalat vezetője. Az Antall-kormány földművelésügyi
tárcájának közigazgatási államtitkáraként ismert, több mezőgazdasági
nagyüzemben is vezető pozíciót betöltő szakember, aki a
farmergazdaságok híveinek szemében ahogy az szavaikból kiderült az
egyik fő ellenség, árnyaltan fogalmazott. - Az én elvem az, hogy minden
olyan kezdeményezés, ami állami földek hosszú távú haszonbérletbe
adásával az életképes birtokméret eléréséig ad támogatást vagy preferál
bizonyos vállalkozói köröket gondolok itt a családi gazdaságokra
nagyon helyes dolog. A több száz hektár fölött már nem ilyen támogatást
kell adni, ott piaci alapon kell működnie a dolognak. Ez a 67 ezer
hektárt, ami most állami földként szabad és bérbe adható volt, kizárólag
arra használnám, hogy életképesség alapján adnék földeket egyéni
vállalkozóknak, csak egyéni gazdáknak - mondta.
Az ominózus 67 ezer hektár a magyar mezőgazdaságilag hasznosított terület alig 1 százaléka. Óriási feneket kerítünk neki. Aki a városban él vagy nem is meri a mezőgazdaságot, azt hiszi, hogy itt valami nagy programról van szó, pedig ez valójában egy jelképes ügy. Ha ezt a 67 ezer hektárt úgy osztjuk el, hogy azon belül nagy vállalkozók kapják meg a felét, akkor máris csak 30 ezer hektár körül marad arra, hogy a kis gazdáknak menjen. Ahhoz hogy egy kis gazdaság érdemben tudjon a pozícióin javítani, 15-30 hektár mindenképp kellene neki pluszban. A maradékból már csak 2 ezer egyéni vállalkozót tud a kormány helyzetbe hozni. Ez ahhoz képest, hogy Magyarországon ma közel 650 ezer mezőgazdasági háztartás van, s 336 ezren 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, tényleg jelképes mutatott rá a szakember, aki szerint mindeközben a magyar mezőgazdaságnak nem ez az igazi problémája, hanem a szervezetlenség és a teljesítmény-deficit. Ehhez képest harmadlagos tényező, hogy ezeket a földeket kinek adták bérbe.
--------------------------------------------- eddig az írás az FMH-n -----------------------------------
A Föld társadalmi vitáját szombaton (2012.május 5-én) a TAHSZ V. Országos Értekezlete megnyitotta. Folytatás ugyancsak szombaton (előreláthatólag 2012. június 2-án), a TAHSZ VI. Országos Értekezletén várható.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése