Horthy Miklósról elfogulatlanul

Horthy Miklós, Magyarország megmentője
forrás: http://www.frissujsag.ro/horthy-miklos-magyarorszag-megmentoje/

Raffay Ernő történésszel, politikussal, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzorával Szatmárnémetiben megtartott történelmi előadása előtt beszélgettünk.

Dr. Raffay Ernő

— A magyar nép számára sohasem gyógyuló seb a trianoni békeszerződés kudarca. Magyarország szétszaggatása, lényegesen meghatározta a határon kívül maradtak életét. A Horthy–korszakban lehetőség adódhatott volna a trianoni döntés kiigazítására, de ezt a lehetőséget sem tudták elődeink kihasználni. Hogyan látja ön ma a magyarok helyzetét?

— Trianon sok mindenre komoly hatással volt. Elsősorban az 1920 utáni magyar királyság belpolitikájára: gazdaságára, külpolitikájára, valamint a katonai és biztonságpolitikájára. 1918. október 17–én, amikor Tisza István bejelentette, hogy elvesztettük a háborút, attól kezdve felgyorsultak az események, és 1920. március 1–ig, amíg Horthy Miklóst kormányzóvá választották egy nagyon viharos periódus volt. Horthy tengerésztiszt volt, 1918–ban átadta a császári és királyi hajóhadat a nemzeti tanácsnak, hazament Kenderesre és esze ágában sem volt, hogy politikus legyen. Akkor volt ötven éves, úgy érezte itt az ideje, hogy visszavonuljon. A háborúból való kilépés és Horthy kormányzóvá választása közötti időszak volt a katonai összeomlás és a magyar királyság összeomlásának az időszaka. Károlyi elkövette azt a hibát, hogy parancsot adott a visszavonulásra, hogy ne álljanak ellen a román, a szerb és a csehszlovák megszállóknak. 1919 márciusától 133 napig tartott az első kommunista diktatúra, a Tanácsköztársaság. Gyakorlatilag Magyarországot a Károlyi–korszak és a Kun Béla féle Tanácsköztársaság tette tönkre.

Országmentés

— A Tanácsköztársaság idején nem csak a magyar gazdaság és szellemi élet került válságos helyzetbe, hanem az ország léte is. Hogyan sikerült mégis megmenteni az országot?

— Az én álláspontom az — mert ez adja Horthy jelentőségét —, hogy Magyarország 1919 nyarán, amikor a románok bevonultak Budapestre és eljutottak egészen Győrig — addig a Győrig, amelyiket a csehszlovákok is maguknak akartak — Magyarország megszűnésének a veszélye állt fenn. Magyarország majdnem úgy járt, mint Lengyelország az 1850-es évek elején, amikor 103 évig, 1815-ig nem létezett. 1919 nyarán, az egyik román tábornok azt javasolta Friedrich István miniszterelnöknek, hogy az osztrák–magyar monarchia mintájára hozzák létre a román–magyar monarchiát Bukarest székhellyel a román király jogara és koronája alatt. Friedrich erre rábólintott. Ekkor lépett fel Horthy, aki 1919. október 5–én Budapesten tárgyalt Clerk-kel. Ekkor Horthy már a siófoki nemzeti magyar hadsereg főparancsnoka volt. Horthy eltervezte, hogy a 15–20 ezres magyar nemzeti hadsereget 80 ezerre növeli. Horthy 1919 novemberében, mint az ország megmentője lépett be a politikai életbe.

Vezéregyéniségek

— 1919–ben, de a magyar történelem során máskor is, nagy vezéregyéniségekre volt szükséges ahhoz, hogy túléljenek válságos időszakokat. Horthy Miklóst besorolhatjuk a nagy magyar vezérek közé?

— Márciusig zajlottak le azok az események, amelyek elkerülhetetlenné tették Horthy politikai szerepvállalását. A magyaroknak valóban szüksége volt egy olyan személyre, aki össze tudta tartani a nemzetet és az országot. Mert az ország is széthullóban volt, sőt én úgy gondolom, hogy a megszűnés felé közeledett. Ekkor alakult ki a Horthy a nemzetmegmentő mítosz. Sokan támadták és sokan mellé álltak. IV. Károly király utolsó intézkedéseként Horthyt altengernaggyá léptette elő. 1920. március 1–jén kormányzóvá választották, ekkorra már a magyarok többsége elfogadta, kivétel néhány római katolikus egyházfő, akik amiatt nem fogadták el, mert református volt. Sokat kellett küzdjön és bizonyítson azért, hogy elfogadják. Kormányzásával együtt indult el az ország újjáépítése. A Horthy–korszak egy történelem szülte kényszer volt.

Mit hoz a jövő?

— Trianon sebei ma sem gyógyultak be. Mi az, amire a jövőben számíthatunk?

— A trianoni békeszerződés elmélyítette és megoldhatatlanná tette az ellentéteket Közép-Európa népei között. A Szatmári Friss Újságban olvastam, hogy Băsescu elnök Románia stratégiai partnere Magyarországnak és megkérdőjelezhetetlen a román–magyar stratégiai partnerség. Megítélésem szerint, amíg a trianoni helyzet nincs rendezve békés tárgyalásokkal, addig én nem látom biztosítva a román–magyar barátságot stratégiailag. Én azt tapasztalom, hogy a magyarok nem akarnak más nemzet fennhatósága alatt élni, hanem, ha lehet a saját országukban. Ezért van szükség arra, hogy fenyegetés nélküli, sovinizmus nélküli béketárgyalásokon elő kell venni ezt a kérdést. A koppenhágai kritériumok, amire Băsescu elnök is hivatkozott leírják, hogy az az ország lehet csak a schengeni övezet része, amelyik megoldja a szomszédos országokkal a területi kérdéseket. Most az történik, hogy a román–magyar ellentéteket bevisszük az EU–ba.

Elek György