Ez nem ez, s nem is az a Lázár - SZKÍTA BETŰKKEL

Lázár János (gyalakuti gróf), erdélyi kormányszéki elnök,császári és királyi tanácsos, a három erdélyi nemzet országos elnöke, főispán, tudós és latinul verselő költő. 

L. György és Bethlen Judith fia, szül. 1703-ban Segesvárt; a bölcseletet Páriz-Pápaitól hallgatta 1716-ban Nagyenyeden. 1719-ben esküdt fel az erdélyi kormányszékhez; 1725-ben az Apafi örökösök dolgában Bécsbe utazott. Később a marburgi egyetemre ment, hol a tudós Wolf Keresztélynek leghíresebb tanítványa lett; itt sok tudóssal ismerkedett meg, a kikkel hazájába 1731-ben visszatérte után is levelezést foyltatott; szorgalmasan levelezett egyszersmind Erdély tudósaival és vallása püspökeivel. 1733-ban báróságot nyert; 1736-ban az erdélyi királyi tábla ülnöke lett; 1737-ben gróf Teleki Katát vette nőül; 1738. márcz. hamisvád következtében, mintha Rákóczy Józseffel egyetértett volna, a fejedelem parancsára elfogták és Szebenbe, majd a pestis kiütésekor Brassóba vitték. A rokonok és az erdélyi főkormányszék folyamodására, VI. Károly császár Medgyesen okt. 1. vizsgálatot rendelt; az irományai közt talált scytha betűkkel írt jegyzetek ártatlanoknak bizonyulván, decz. 23. szabadon bocsáttatott és ülnöki hivatalát visszanyerte.


1742-ben az erdélyi országos rendek mint követet küldték Bécsbe. Visszajöttekor belső Szolnok-megye főispánja lett és a megyét három évig kormányozta. 1746-ban a királyi tábla elnöke és főkormányszéki tanácsos lett (egy évvel előbb a grófi czímet nyerte.) Az 1749. országgyűlés újra felküldte követnek Bécsbe, ezuttal a székely nemzet részéről az adó tárgyában; ugyanez évben választotta meg őt a három nemzet országos elnöknek. Az erdélyi országos rendek később az ország főkormányzóságára választották meg, azonban e hivatalra mást nevezek ki. 1758-ban meghalt neje, kinek ő maga készitett epitaphiumot (közölve van gr. Lázár M. munkájában); 1761-ben nagyobbik fiát, L. Imrét ragadta el a halál (erre szintén írt latin verset). Az 1764. mádéfalvi szomorú esemény alkalmával tagja volt a székelység megnyugtatására kirendelt bizottságnak. 1771 körül ment nyugalomba. Meghalt 1772. nov. 26. Halálára a marosvásárhelyi collegium írt gyászverseket és Kovásznai Sándor egy halotti költeményt. Anna leányán kívül, János fia tartotta fönn a családot.

Munkái:

1. Lessus funeralis in tristi obitu illustr. dni Samuelis Köleséri de Keres-Eer, anno 1732. die 24. Decembris denati, et ejusdem mensis die penultima in templo Cibiniensium tumulati. Hely n. (Költemény.)

2. Oratio inauguralis de intellectus et volluntatis emendatione. Quam, dum celeberrimum dominum Samuelem R. Szombati, in rectorem et professorem illustris collegii S. P. Marus-Vásárhelyensis introduceret, publice proposuit ... collegii curator suppremus in auditorio die 28. Apr. a. 1735. Claudiopoli, 1735.

3. Difformitas mulierum, carmine epithalamico in nuptiis dni Francisci T. Tsepregi, ad lyram amicam modulata. Ugyanott, 1737.

4. Descriptio et explicatio imaginum inscultarum numismati in memoriam homagii seu fidelitatis a principatu Transilvaniae erga Aug. Reginam ad d. d. Mariam Theresiam sub auspicio gloriosissimi ejusdem regiminis A. D. 1741. juramento praemissae excuso, perque Deputatos dicti Principatus ad augustam Aulam submissos sacrae suae Majestati oblato. A. 1742. Viennae. (Névtelenül.)

5. Versus mnemonici summaria et numeros titulorum operis decreti Tripartiti juris consuetudinarii regni Hungariae et principatus Transilvaniae exhibentes metrum concinnante. Cibinii, 1744.

6. Dona et bona corporis, animae, et fortunae. Nuper in illustr. dum viveret S. R. I. comite Michaele Teleki de Szék, regii in Transilvania gubernii consiliario, et exactoratus in Transilvania provincialis praeside conspicua; nunc occidua: et carmine amico defleta ... 1745. Hely nélkül.

7. Okos teremtett állat: avagy a teremtett dolgoknak szemlélésekből a Teremtő Istenhez való felemelkedése az okos léleknek. (Róm. I. v. 20.) Mellyet teremtésnek rendi szerint hétnapi imádságokban szedett, és a teremtő Istennek dicséretire szentelt ... Kolozsvár, 1745.

8. Rövideden egybefoglalt gyermekek geographiája, ötvenkét részekre, vagy leczkékre osztatva, és ahhoz szükséges chartákkal elkészíttetve, franczia nyelven iratott Lenglet du Fresnoy által. Azután az ifjaknak hasznokra némere fordíttatott, újabban megvizsgáltatván, sok részeiben megvilágosíttatott, nem-kevés hasznos toldalékokkal megbővíttetett, és kivált a németek véle-való élésekre intézetett. Most pedig bécsi mulatásában, a magyar tanuló gyermekek, s kiváltképen maga fiának jövendő oktattatására nézve, magyar nyelven kiadott ... 1750. Szeben.

9. Carmen epithalamicum Gabrielis comitis de Bethlen et Josephae com. e. Khevenhüller honoribus dicatam. U. ott, 1756.

10. Innepnapokra való isteni dicséretek, melyeket franczia nyelvből fordított. Kolozsvár, 1760.

11. Saltus naturae in praematura morte Emerici comitis Lázár, filii anno 1761. denati, adumbratus et carmine lugubri defletus a patre a. 1761.

12. Musae Transilvanico-Siculae ad fontem acidum Lövetensem ludentes. Szeben, 1762.

13. Opera poetica varii argumenti. Claudiopoli, 1765.

14. Florinda. Az az: Spanyolországnak ezen gróf kisasszonyon a Roderig királytól tett erőszak alkalmatosságával a maurusok által lett elfoglaltatásának rövid historiája. Magyar versekbe foglaltatva ... által. Szeben, 1766. (Későbbi kiadása: Pest, 1791. Florinda az az: Spanyol országnak ezen gróf kisasszony miatt lett romlása, melyel együtt Olasz, Franczia, Spanyol országokban találtató ritkaságok is leirattatnak ... által cz.)

15. Külömb-külömbféle világi dolgokat és erkölcsökre szabogaó magyar versek. Kibocsátotta Petki Nagy Sámuel, 1795. Hely n. (Kézirata a m. n. múzeumban.)

Kéziratban maradt: a Codex Theresianusra tett terjedelmes vélekedése; külöböző tárgyú munkálatai: Collectio operum miscellaneorum cz. alatt egy kötetbe gyűjtve (a család birtokában); a m. n. múzeumban: Magyar versei. Drassó, 1763. 4rét 28 lap; Epistolae, et aliorum ad eum scriptae 1728-tól 4rét 473 lap; Ortus ex antiquissima inter Transsylvanos Lazarorum familia (Opera historica V. 379-386. 1.); a gyulafehérvári Batthyány könyvtárban: Tractatus de tolerantia, editus a Voltaire, e gallico in latinum translatus, 4rét 224 lap; Politica Christiani Wolfii, e germanico in latinum translata et ab ipso auctore revisa; Metaphysica eiusdem ex opere germanica, methodo analytica scripto, latino sermone methodo synthetica concinnata, neque prorsus ad finem perducta; Eiusdem Moralia seu Ethica germanica, succinctius latine tradita; Epistola de officiis quae gessit (ez a marosvásárhelyi gr. Teleki-könyvtárban); Aliaquaedam minora. Magán és hivatalos levelei, kérelmei, s beszédeinek fogalmazványai, üdvözlő versei, fogságára s a mádéfalvi eseményekre vonatkozó iratok, hozzá küldött levelek sat. (a marosvásárhelyi ev. ref. kollegium könyvtára oklevélgyűjteményében 59-120. sz. alatt.)

Bod, M. Athenás 159. l.

Horányi. Memoria II. 476. l.

Kovásznai, Alexander, Carmina exequalia ... Trajecti, 1782. (gr. L. életrajzával).

Benkő, Transsilvania II. 486. l.

Lázár Miklós gróf, A gróf Lázár család. Kolosvár, 1858. 90-100. l. és Erdély főispánjai. Bpest, 1889. 227. l.

Budapesti Szemle VI. 1859. 34. l. Uj F. X. 1867. 23.

Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom története és Költészet története.

Ifjabb Szinnyei József, Irodalmunk története 1711-1772. Bpest, 1876. 31., 37., 136. l.

Figyelő II. 1877. 83., 223. l.

Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1883-88., 1895. 183., 202., 661., 606. l.

Petrik Bibliogr.

Irodalomtörténeti Közlemények. 1892. 287., 434. l. (Széchy K.)

Kazinczy Ferencz Levelezése IX. 388., 476., 594. l.