Hiába hisztizik a pártokrácia, az állampolgárság akkor sem lehet titok tárgya

Állásfoglalás

az országgyűlési képviselők többes állampolgársága és a kettős mérce kérdésében

Az elmúlt tíz napban Magyarország közéletét valósággal felbolydította a magyarországi zsidóságot egy országgyűlési vita során ért sérelem. Bár a vitának semmi módon nem volt részese, a Magyarok Világszövetsége úgy értékeli, hogy a történtek megkívánják megszólalását.

Az 1789-es francia forradalom nyomán kialakult, sovinizmusba hajló nacionalizmus térhódítása óta, a kisebbségi népcsoportok[1] tagjainak okuk van az aggodalomra, valahányszor a hatalom tervbe veszi listázásukat. Így van ez a zsidósággal is, különösen a második világháború alatt őket ért borzalmak miatt, és így van ez az országgyilkos trianoni békeparancsot megszenvedett magyar milliókkal is. Nem csoda tehát, ha egy felelős közszereplő ilyen súlyú kérdésben történt „nyelvbotlása” tiltakozáshullámot vált ki.

Bár a súlyos hibát elkövető politikus utólag megmagyarázta, hogy listázási szándékával országgyűlési képviselőket és kormánytagokat, azaz közszereplőket célzott meg, az nem vitatható, hogy felszólalása tételesen a zsidó népcsoport tagjaira vonatkozott. Ha levonta volna „elszólásának” konzekvenciáit, akkor talán a vitát is a parlamenti keretek között lehetett volna tartani, és pártja, miként annak hívei is kisebb mértékben szenvedték volna meg tévedésének következményeit.

A történtek újból a közbeszéd gyújtópontjába helyezték a kettős állampolgárok ügyét. És ez az a kérdéskör, amelyben a Magyarok Világszövetsége egyszerűen nem hallgathat.

Jogosnak ítéljük annak megkérdezését, hogy egy állam vezető hatalmi intézményeinek tagjai között kik azok, akik más államoknak is polgárai, és egyetértünk azzal, hogy minden államhatalmi intézményben a más államhoz is hűségesküvel kötődő személyek nemzetbiztonsági, pontosabban állambiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Álláspontunk szerint egyetlen, államtitkokat kezelő hatalmi intézménynek, így a kormánynak sem lehetnek tagjai olyan személyek, akik más államnak is polgárai.

Az országgyűlési képviselők esetében a kettős állampolgárság lehetőségét csak részlegesen tartjuk kizáró feltételnek. Álláspontunk szerint a képviselőjelölteknek választóik tudomására kell hozniuk esetleges más állampolgárságuk tényét, és a többes állampolgárok csak egyéni országgyűlési választási körzetben aratott győzelemmel válhatnának az Országgyűlés tagjaivá. Ha a választópolgárok e tények ismeretében is megválasztják, akkor a jelölt méltó arra, hogy őket képviselje.

A többes állampolgároknak listán való indulását tiltandónak tartjuk, mert ez esetben nem érvényesülhet személyre szabottan a választói akarat. Álláspontunk szerint, államtitkokat országgyűlési képviselőként sem kezelhetnek kettős állampolgárok.

A kettős mérce elutasításának jegyében a fent felsorolt korlátozások álláspontunk szerint nem csak a zsidó vagy más népcsoporthoz tartozó többes állampolgárokra, hanem a magyar nemzet többes állampolgárságú tagjaira is vonatkoznak.

Szükségesnek tartjuk a fentieknek a választási eljárásról szóló törvénybe való beiktatását.

Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a mai jogszabályok értelmében nem nyilvános adat, hogy egy többes állampolgárságú hatalmi közszereplő melyik másik államhoz kötődik hűségesküvel. Nem mindegy ugyanis, hogy egy történelmileg igazoltan baráti állam polgára, netán a trianoni békeparanccsal elszakítottan más állam polgára valaki, vagy egy olyan államé, amelynek államelnöke nyilvánosan kijelentette, hogy országa felvásárolja Magyarországot.

Ameddig Izrael nyilvánosan vissza nem vonja Simon Peresz államfőnek Magyarország felvásárlására vonatkozó kijelentését, és e szándéktól való elállásának megfelelő bizonyítékát nem adja, addig az izraeli állampolgársággal is rendelkező magyarországi közszereplőknek viselniük kell a velük szemben emiatt megnyilvánuló bizalmatlanság terhét.

Magyarország miniszterelnöke parlamenti felszólalásban kijelentette, hogy Magyarország megvédi zsidó polgárait. Joggal várható el hasonló elvi alapállás és annak megfelelő súlyú kinyilatkoztatása, valamint érvényesítése a magyar polgárokkal szemben is. Addig ugyanis, amíg az országban következmények nélkül lehet a magyarok gyilkolására uszítani, vagy amíg a kormány egyik csúcsminisztere a parlamenti meghallgatása során következmények nélkül gyalázhatja a magyar nemzet egészét megjeleníteni hivatott Magyarok Világszövetségét, addig ez a kijelentés egyoldalú, és legfönnebb a magyarságot saját hazájában hátrányosan érintő kettős mérce jele.

A magyar nemzet létérdekeit érvényesíteni hivatott magyar állammal[2] szemben jogos és megkerülhetetlen elvárás a nemzetbiztonsági kockázatok és a kettős mérce maradéktalan kiiktatása.

Budapest, 2012. december 6.

                                                                                                                A Magyarok Világszövetsége

MVSZ Sajtószolgálat

7681/121207

---

[1] A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész. In: A magyar nemzet – Magyarok VIII. Világkongresszusa, 2012.

[2] Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez. In: A magyar nemzet – Magyarok VIII. Világkongresszusa, 2012.