Válasz néhány gyakori kérdésre Kajászó ügyben

Minthogy a kajászói gazdákhoz, a Gazdatanács tagjaihoz és az őket képviselő szövetséghez, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és a Fejér Szövetség képviselőihez már valóban gyakori kérdésként érkeztek az alábbiak, szeretném megválaszolni őket röviden, amennyire tőlem telik, tiszta fejér lélekkel ("földhözragadt" módon, ahogy egy műszaki, sőt, gépész, erősen "vasas" emberhez illik, tehát a "földhözragadt" jelzőt idézőjelbe helyezve):

Kérdés: Mit keresnek a kajászói ügyekben a pártok? Miért engedték oda őket?

Válasz: A pártok nem a kajászói Gazdatanács döntése miatt léteznek, s nem is az ő képviseletükben foglalták el szinte az összes helyet az országgyűlésben (számolja csak össze valaki a "függetleneket", olyanokat, mint a kajászóiak és magyarok többsége!). Pontosan azon az alapon vannak a pártok mindenhol jelen, amilyen alapon most mindenki arról beszél (ha kell, ha nem, hogy) kire szavazzon legközelebb! Ez teljesen ellentétes azzal, amit a kajászói összefogás képvisel. Bárkire is szavaztak két éve, vagy szavaznak legközelebb, a hazudozásnak, a képmutató és közösségeket megalázó pártokráciának és oligarcha talpnyalásnak legyen már végre vége! A kajászói összefogás a magyar gazdákért és a vidékért, földért jött létre magasan pártok felett (ha nem is lehet és kell legyen pártoktól mentes). S, ha nem is vehet részt olyan párt képviselője az akcióinkban, aki és amely közösséget vállal a már többszörösen bizonyítottan alantas emberekkel, szervezetekkel, az együttműködők köre teljesen mellőzi azt a tévelygést, amit a mai pártokrácia rendszere képvisel, azaz a pártállástól való függőséget. Mert a földkérdés sem nem pártkérdés, sem nem vallási és nem is faji kérdés. A helybéliek nélkül a föld ügye nem oldható meg. Ebben értenek egyet, akik részt vesznek - pártjaiktól függetlenül, avagy sem, ezt minden résztvevő maga dönti el. Nem mellesleg, a kajászói gazdák hálásak - történetesen az országgyűlés 2/3-os többségével továbbra is közösséget vállaló - Ángyán Józsefnek a tisztességéért és tisztességes kiállásáért, a nyilvánosság megteremtéséért, szakmaiságáért, közéletiségéért, mert őt sem teszik egyenlővé egy párttal, történetesen a Fidesszel, de egyetlen döntést sem hoznak attól függően, hogy azzal melyik párt nyer abban az elfajzott választási küzdelemben, amelyben a választottak éppen a választóktól lesznek majd függetlenek. 

Kérdés: Mit keresett az Őszi határszemle akción az LMP?

Válasz: Szabó Rebeka és társai sem egyenlők az LMP-vel. Mint országgyűlési képviselő (igen, az LMP-é) volt Rebeka is jelen, mert egyetért azzal, amit a kajászói gazdák és az azóta kibontakozó összefogás képvisel és tesz. Mellesleg, ha nem is nyilatkozott, azon az akción is jelen volt - látványos szerepvállalás nélkül is - Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Kérdés: Mit keresett az Őszi szántás akción a Jobbik?

Válasz: Magyar Zoltán sem egyenlő a Jobbikkal. Mint országgyűlési képviselő volt jelen, mert egyetért azzal, amit a kajászói gazdák és az azóta kibontakozó összefogás képvisel és tesz. Mellesleg, ha nem is nyilatkoztak, az akción jelen voltak - együttérzésből, szerepvállalás nélkül is - az LMP képviseletében is néhányan (Szabó Rebeka éppen akkor külföldön volt, ezért nem volt csupán jelen).

Kérdés: Mit keresett a Gárda Szövetség, a Koppány csoport és az ún. Kossuth-tériek képviseletében oly sok ember a kajászói Szolidaritási Nagygyűlésen?

Válasz: Az igazságot, az együttérzést, az összefogást tisztességes eszközökkel. Tetszik, vagy sem; ahogy mi sem, ők sem hibátlanok, de nem is képzelik magukat hibátlannak, mint a jelenlegi hatalom képviselői néhány, már-már elenyésző kivétellel, de mind jó szándékú magyar emberként vettek részt a nagygyűlésen (aki nem hiszi, járjon utána, pl. nézze meg a felvételt!), s nem szóltak bele a helyi kérdésekbe (ami a hatalom résztvevőiről nem mondható el). Azért jöttek, hogy jelezzék, ha kell, felsorakoznak a helyi gazdák mellett.

Kérdés: Mitől más az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, a Fejér Szövetség, mint bármelyik párt? Ők is csak azért állnak a gazdák mellé, hogy híveket szerezzenek. Úgyis párttá alakulnak. Úgyis pártképviselők lesznek mindannyian.

Válasz: Óriási tévedés. Létezésünk óta (2009 óta) halljuk ezt. Addig veszünk részt az akciókban, amíg a kajászói Gazdatanács kifejezetten kéri a részvételünket és a társadalmi, jogi képviseletet. A Fejér Szövetség célja nem az intézményes hatalom megszerzése, avagy abban részvétel, hanem a mindenkori hatalom társadalmi-közéleti felügyeletének, korlátozásának megszervezése, megteremtése. Ezért mindaddig nem is indul választásokon (tehát 2014-ben sem), amíg nem áll helyre az alkotmányos jogfolytonosság, azaz amíg Magyarország - továbbra is alkotmánynak nevezett - alaptörvénye az 1949. évi XX. (sztálini) törvény szellemében (azzal folytonosságot vállalva) határozza meg, mi Magyarország intézményrendszere, rendje, módja, törvényes kerete. (Lásd: FMH híre a szövetség megalakulásáról!). Tagjait sem engedi indulni, ha nem kötnek választási szerződést választóikkal, azaz míg le nem mondanak a "szabad mandátumról". Röviden: nem vállalnak szerepet korlátok nélkül ebben a "szabados" - felelőtlen és önkényes - hatalmi rendszerben! Csak ennyi, nem több a különbség, de nem is kevesebb.

Kérdés: Mit keres a földügyekben egy nem földszakértő szervezet?

Válasz: A föld nem szakkérdés, hanem minden jóravaló ember létfeltétele. Az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület kefjezetten földszakértő szervezet, azonban a Fejér Szövetség nem. Egyik sem akar beleszólni, hogy a földbe mit vessenek, de polgári engedetlenségre is hajlandók a nagybirtokrendszer elleni közjogi küzdelemben. Akkor is, ha ebből rövid- és középtávon kifejezetten csak kényelmetlenségei lesznek a szövetségnek és vezetőinek, tagjainak.

Kérdés: Mit remélnek az akcióktól? Hogy képzelik, hogy majd éppen ők és ilyen eszközökkel érnek el eredményeket, amikor náluk sokkal felkészültebbek és erősebb szervezetek sem képesek erre?

Válasz: Nem azt, hogy majd a hatalom önkorlátozásra lesz képes, és nem remélnek semmit. Azonban biztosak abban, hogy amennyiben Kajászó nem kapja vissza a 20 évre elmutyizott földterületet, akkor Kajászónak vége. Röviden: itt nincs visszaút, ebben az ügyben vagy visszavonul a hatalom és megszünteti a törvénytelenséget, azaz a kajászói Gazdatanács gondozásába helyezi a helyi állami földterületeket, vagy nincs tovább közjogi megoldás, azaz a hatalom a törvénytelenség útjára lépett és ezzel kikényszeríti a polgári engedetlenséget. "Soha ne feledd, hogy elkötelezettek kis csapata egy egész világot megváltoztatni is képes. Valójában ez az egyetlen működő módszer".

Kérdés: Miért nem fordultak azonnal bírósághoz? Miért az engedetlenséggel kezdtek? Hova vezet ez? Nem az lenne a normális (lefordítom: természetes) megoldás, ha jogi eljárással és nem "magán akcióval" oldják meg a kérdéseket?

Válasz: Röviden: egyáltalán nem, egyáltalán nem természetes! Hosszabban: A kérdés megalapozatlan feltételezéssel és tájékozatlansággal van tele. Nem az a természetes, hogy azonnal bírósághoz fordulnak a sértettek. Az a természetes, és ebben is példamutató az eset, hogy teljes jóhiszeműséggel előbb az illetékesekhez fordulnak kéréssel, majd azon országgyűlési képviselőkhöz, akik képviselhetik ügyeiket, majd társadalmi szervezetekhez annak érdekében, hogy végre a hatalom komolyan vegye kéréseiket. Tehát, messze nem az engedetlenséggel kezdték a történetet, sőt! Minden jóhiszemű eszközt kimerítve tették meg azt a lépést, ami viszont az ügy szőnyeg alá söprését, agyonhallgatását lehetetlenítette el, azaz előbb jelképesen, majd valóságosan is elkezdték művelni azt a földterületet, amelynek bérleti lehetőségeiből a pályázati rendszer kialakításától a döntésig, minden magyarázat nélkül és azóta is rendületlenül hirdetett célkitűzés ellenére kihagyták mindőket. Miután ahelyett, hogy felfogták volna a hatalomgyakorlók, hogy mit tesznek, fenyegetőzni merészelték azokat, akik a legtisztességesebb és jóhiszeműbb lépéseket tették a nyilvánvaló korrupció és - ráadásul - a tényeket továbbra is takargató nyilatkozók és mellébeszélő, vádaskodó érintettek ellenében, csak ekkor fordultak a Fővárosi Törvényszékhez. Megtették végül, pedig nem jogi kérdésnek kellene ennek lennie, hanem becsületbelinek, hiszen azok ellen kell elindítani a jogi eljárást, akik minden szavukkal az ellenkezőjét ígérték és ígérik továbbra is, amit az NFA pályázati rendszerrel és már a földtörvény tervezetükkel is tesznek.

Remélem, kielégítően sikerült megválaszolnom a kérdéseket! Ha nem, akkor igyekszem legközelebb.

Ferenc (az öreghegyi)