Gyöngyöspata nem ismeri el történeti alkotmányunk felfüggesztését

Ma az Országházban a Szent Korona előtt kihirdettük Gyöngyöspata új Szervezeti és Működési Szabályzatát - írja Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere és Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.

Emlékeztetőül:

TAHSZ Áll. Ért. Alapító Nyilatkozat (2011.05.07.)

TAHSZ 11 PONT AZ ALKOTMÁNYRÓL (2011.04.16.)

Gyöngyöspata képviselő-testülete ennek megfelelően kimondta, hogy helyi szintű jogszabályait a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében alkotja meg, Magyarországot a Szent Korona országának tekinti, a Heves megyei település védőszentjének Boldogasszonyt, Magyarország Nagyasszonyát ismeri el.
 
Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megjelöli, hogy 1944. március 19-én Magyarország elveszítette állami önrendelkezését. Gyöngyöspata képviselő-testülete országunk függetlensége megszűnésének 69. évfordulóján, mintegy gyógyírként egyhangú szavazással helyi jogszabályt fogadott el, amely nem ismeri el történeti alkotmányunk idegen megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését.
 
Ezért Gyöngyöspata képviselő-testülete 2013. március 19-én helyi szintű szabályozásként az Alaptörvény R. cikk (3) bekezdése, valamint az azzal összhangban lévő és értelmezendő Nemzeti Hitvallásban foglaltakra tekintettel érvényes rendeletet alkotott.
 
Gyöngyöspata választópolgárainak képviselő-testülete ennek megfelelően kimondta, hogy helyi szintű jogszabályait a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében alkotja meg, Magyarországot a Szent Korona országának tekinti, a Heves megyei település védőszentjének Boldogasszonyt, Magyarország Nagyasszonyát ismeri el, egyedülálló nemzeti kulturális kincsünket, a rovásírást védelemben részesíti, s az önkormányzat forgalomképtelen vagyonelemeit – különösen a termőföldet, vízkészletet, erdőket – a Szent Korona tulajdonjogának tekinti, amelyek Gyöngyöspata gazdasági függetlenségének biztosítékát jelentik.
 
"Ahogy a székely zászlót Gyöngyöspata elsőként tűzte ki a budafoki önkormányzat felhívása után, most mi fordulunk egy hasonló felhívással minden önkormányzat felé. Szakmailag, az Alaptörvény és az új Önkormányzati Törvény adta lehetőségekkel élve kérünk minden helyhatóságot, hogy kövessék példánkat, és helyi jogszabályi szinten szerte az országban nyilvánítsák ki azt, hogy Magyarország a Szent Korona országa, s az Alaptörvény kinyilatkoztatása értelmében ők se ismerjék el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését" - olvasható Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő közleményében.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Vonatkozó korábbi állásfoglalások:

A TAHSZ Állandó Értekezlet Tagjainak Nyilatkozata

Mély meggyőződésemben, hogy a magyar nemzetnek, Magyarországnak történelmi alkotmányunkat helyreállító elvi és cselekvőképes szövetségekre van szüksége ahhoz, hogy történelmi alkotmányát jogfolytonosságába visszahelyezze, s hogy annak szelemében gyarapodjék és éljen az egyetemes magyar nemzet, ezennel a mai napon én:
Teljes NÉV (született: születési hely, időpont)

kijelentem, hogy – az engem megbízó és bennem bízó és a TAHSZ április 16-án 11 pontban meghatározott alapelveivel egyetértő személyeket, közösségeket mindig tiszta lelkiismerettel, a legjobb tudásommal és maradéktalanul képviselve – cselekvő tagságot és teljes jogú részességet vállalok a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség Állandó Értekezletének munkájában mindaddig, míg céljának megfelelően hazánk alkotmányos rendjének természetes úton történő helyreállítása meg nem valósul;
azaz

1.) a TAHSZ alapelveiben megfogalmazottak alapján létrejött Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés
2.) kimondja a jogfolytonosságot az 1944. március 19.-ig fennálló történelmi Magyarország jog- és államrendszerével,
3.) és kinyilvánítja, hogy "az alkotmányos jogrend a történelmi alkotmány szellemében Magyarországon helyreállt", azaz azt, hogy
4.) Magyarország jogfolytonos államformája: Királyság,
5.) melynek szakrális Királynője a Nagyboldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya,
6.) és melynek Nemzet Főjét
7.) és Nemzeti Képviseletét (Országgyűlés) a történelmi alkotmánnyal összhangban hozott választási törvény alapján választották meg és választják,
8.) és ahol az alkotmányosan választott Országgyűlés Alsó-
9.) és Felsőháza megkezdte működését,
és ahol az Országgyűlés által jóváhagyott alkotmányos törvények alapján
10.) Magyarország Ítélőtáblája, Nemzeti Honvédsége, Nemzeti Rendőrsége, Nemzeti Csendőrsége
11.) és Magyarország munkaegyenérték elszámolású, önálló és független nemzeti fizetőeszközére alapozott Nemzeti Bankja is megkezdte működését.

Isten engem úgy segéljen!

Kelt: 2011. május 7-én, Budapesten, a Magyarok Házában

Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség

Harmadik Országos Értekezletének
Felhívása

1.          Magyarországnak van Alkotmánya, mely hosszú évszázadokig, 1944. március 19-ig, a német megszállásig (de facto) hivatalosan is érvényben volt és (de jure) alapjogi értelemben érvényben is van.

2.          Nem „alkotmányozni” kell, hanem a magyar nemzettestet védelmező történelmi magyar Alkotmányt kell helyreállítani.

3.          Sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozás (így jelenlegi kormány vagy országgyűlés) nem alkotmányozhat. Törvénytelenség jogot nem alapít.

4.         Minden magyar érzelmű személyt, választott képviselőt, helyi közösséget, szervezetet, mozgalmat, nemzetfenntartó erőt történelmi Alkotmányunkat helyreállító szövetségek létrehozására hívunk.

5.         Felszólítjuk a Magyar Országgyűlést, közjogi méltóságokat, közhatalmi ágak közszolgáit, hogy az Alkotmány és Törvény (alap-, fő-, sarkalatos törvény, …) fogalmát megnyilatkozásaikban, indítványaikban és különösen a köztájékoztatásban egyértelműen különböztessék meg!

6.         A jogfolytonosság értelmében a Magyar Országgyűlés törvényben állítsa helyre Magyarország történelmi alkotmányát!

       Az országgyűlés abban a törvényben, amelyet a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása céljából hoz, egyidejűleg helyezze hatályon kívül az 1949. évi XX. törvényt!

7.        Amennyiben a Magyar Országgyűlés valóban helyre kívánja állítani a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát, akkor ki kell mondja, hogy az 1944. március 19. óta létezett politikai és alkotmányos rendszerek, így az 1989-90-ben megalakított rendszer is máig törvénytelenek, illetve az elmúlt bő 20 évet tekintve azt, hogy törvényességében nem megalapozott.

8.        A Magyar Országgyűlés a jelenlegi, törvényességében megalapozatlan (illegitim) helyzetében egyet tehet, hogy megállapítja átmeneti és korlátozott jogkörű állapotát és tényleges hatalmi helyzetéből kinyilvánítja, hogy Magyarország visszatér ősei jogrendjéhez, az 1944. március 18.-i jogállapothoz, és kimondja az azóta napjainkig terjedő időszak minden köz- és magánjogi aktusának elvi érvénytelenségét.

9.        A Magyar Országgyűlés külön jogszabályokban biztosítsa, hogy a széleskörű társadalmi részvétellel felállítandó közhatalom: az alkotmányozó nemzetgyűlés döntsön arról, hogy az elmúlt közel 67 éves időszak jogszabályaiból melyeket minősít a történelmi alkotmányunk alapelveivel – a Szent Korona Értékrendjével – összeegyeztethetőnek!

10. A Magyar Országgyűlés addig is átmeneti jogszabályokban biztosítsa a meg nem újuló természeti kincsek eladásának tilalmát, a nemzeti vagyon és közszolgáltatások nemzeti tulajdonba vételét, megőrzését és működtetését, valamint a magyar élet, nemzet, haza védelmében a szociális és létbiztonsághoz, munkához, lakhatáshoz és egészséghez való alapvető jogokat!

11.            A jelenlegi országgyűlés, amennyiben a fenti 10 pont figyelmen kívül hagyásával fogad el törvényt, avagy alaptörvényt, akkor elmulasztja az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítását, a magyar nemzet szolgálatát. Ezzel a törvénytelenséget törvényessé hamisítja, így nem képviselője a magyar nemzetnek. Ezért Isten és ember előtt felelnie kell.

Budapest, 2011. április 16. (10 pont: http://www.vimeo.com/21624251)