Oldalak

2013. március 29., péntek

Iesus Nasarenus Rex Iudæorum

IESVS·NASARENVS·REX·IVDÆORVM
avagy Iesus Nasarenus Rex Iudæorum

Mit is jelenthetett ez a felirat hajdan?

A rómaiak latinul (görögül és héberül) mit akartak ezzel kifejezni? A többszörös fordítást (meddig nem volt ferdítés?) elszenvedett bibliai szöveg János evangéliumában szerepel ebben a teljességben és azzal, hogy mind görögül, mind pedig héberül is írva volt a keresztfán.

Jn. 19, 19-21: "Sok zsidó olvasta ezt a feliratot, mivel az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt írva.” 

Ma mindenáron azt akarják a ferdítők a hívők gondolataiba vésni, hogy e mondat magyarul így hangzik: "Jézus, a názáreti, a zsidók királya" 

E ferdítő félre fordítás sántításairól már többször és többen húzták le a leplet, de nem elégszer. Valamelyest megnyugtató, hogy a Wikipedia hasábjain legalább nem takargatják még el, hogy e ferdítés mennyire önkényes. Még szerepel a lehetősége annak, ami valójában e felirat értelme volt, van és lesz.

S ami a legfontosabb, a forrásnyelveken is közli a felirat lehetséges eredeti alakjait.
A latin felirat:
Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum
görög nyelven:
Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων
Jeszusz o Nazorajosz o Baszileusz ton Judaion
és arámi/héber nyelven pedig így festhetett: 
 יֵשׁוּעַ הַנָּצְרִי מֶלֶךְ הַיְּהוּדִים 
Jesua haNocri Melek haJehudim /Jesua Nacoraja Malka Dijehudájá

Itt, e honlapon is foglalkoztunk már nem egy bejegyzésben ezzel a kérdéssel is 
és világosan megmutattuk, hogy mennyire megalapozatlan is a fordítás: "názáreti". 

Azon kívül, hogy egészen kis utánanézéssel is belátható, hogy a felirat második kifejezése a legkevésbé sem jelenthetett egy akkor még nem létező településről származást (nazareti/nasaretus/nazaretios/ ...) sem latin, sem görög, sem héber nyelven, hanem sokkal inkább Jézus nazarenusságának, nazireusságának, nazarejoszságának avagy nazírságának kifejezője lehetett, ahogy az is, hogy a felirat sokkal inkább elrettentő gúnyként szolgált a júdeai tartomány felett uralkodó rómaiak részéről, mint a veszély legcsekélyebb elismerését, hogy "királyi" méltóság lett volna a megfeszíttetett, érdemes a felirat többi részének fordításán is eltűnődni, mert az egész felirat értelme megváltozhat, ha egy kicsit figyelmesebbek vagyunk a részletekre. 

Előrevetésként: Jézus neve felkentet jelent, azaz egy olyan személy nevét, akit beavattak. Azonban akként is értelmezhető e név, mint annak neve, akit felkentek csupán e név alatt, amint a környezet hiedelemvilága, vallásossága megkövetelte. Elgondolkodtató ez is, hiszen a felirat ezek után (avagy ezzel a mögöttes tartalommal kiegészítve) számunkra, magyarul sokkal több értelmet rejt. Azaz már így értelmezett (de koránt sem véglegesen):

Jézus (a felkent), a nazarénus (nazír) a zsidók királya
avagy
A felkent nazarenus a zsidók királya

Tekintsünk most a felirat második részére!
A latinul Iudaeorumnak ferdített kifejezés zsiföldet, zsidók lakta földet és nem zsidókat jelenthetett, amint a görög Judaion. A héber haJehudim is sokkal inkább ekként értelmezhető.

Figyelembe véve a Márk, Lukács és Máté evangéliumaiban szereplő rövidebb felirat szövegeket is ugyanerre a következtetésre jutunk:
Márk 15.26: "ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων", azaz "o Baszileusz ton Iudaion" - Júdea Királya
Lukács 23.38: "ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων οὗτος azaz "o Baszileusz ton Judaion aútosz" - Ez Júdea Királya
Máté 27.37: "οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων - "aútosz észtin Jeszusz o Baszileusz ton Judaion" - Ez Jézus, Júdea Királya

A felirat így már árnyaltabb és sokatmondóbb, mint amire a ferdítésekkel egyszerűsített:

Jézus (a felkent), a nazarénus (nazír) Júdea királya (ura)
avagy
A felkent nazarenus Júdea királya

Mindezeket figyelembe véve még világosabb, hogy a felirat azt fejezte ki, hogy a "felkent"-nek nevezett, ám a rómaiak és alávetettek által is köztudottan nem zsidó Jézust, mint Júdea "királyát", azaz a zsidóknak is uralkodóját feszíttette meg Róma Júdea népének (héberül a zsidóknak, görögül és latinul a nem zsidóknak) szeme látására, okulására, avagy ahogy ma mondanánk inkább: vakulására!

Nos, e vakság azóta is kitartani látszik, mikor azt mondjuk a már akkor is létező Betlehem jászolyában született nazarénusra, hogy "az akkor még nem létező helyről származó", azaz "názáreti".

https://www.youtube.com/watch?v=WK2fVjFtkKM
 
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése