Kárpátok őre: "Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla ..."

Csíkban áll őrt a Kárpátok őre

Székelyföldön jártamban lehettem tanúja és részese annak, hogy az 1918-ban a bevonuló románok által Kolozsvárott porrá zúzott, ám most jó székely-magyar emberek összefogásával helyreállított szobrot Csíkcsomortánban székelyek és magyarok felavatták. Szívből kívánom, hogy a Székely Himnusz ama sora ne legyen a székely sorsa. Ha porlott is még, őrt áll újra, őrt áll, mint egy székely szikla!

Ferenc (az öreghegyi)

Közös irányt mutató emlékmű válságos időben - (2013-07-08)
forrás: http://csomortan.ro/index.php?menuID=311&event=751&id=399

Lélekemelő ünnepségre gyűlt össze Csíkcsomortánban mintegy háromszáz helybeli és vendég, akik a Kárpátok Őre szoboravatásra sereglettek a Csíkpálfalvához tartozó faluba pénteken, július 5-én. Az esemény politikai és egyházi szinten is az összetartozást hirdette: valamennyi erdélyi magyar politikai párt mellett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyarok Világszövetsége, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői is felszólaltak a szoboravatáson.

Énekszóval indult és a meghatottságtól nehezen jövő szavakkal zárult a Kárpátok Őre emlékmű csíkcsomortáni avatása. A 907-es pozsonyi csatára való megemlékezéssel egybekötött avatáson valamennyi erdélyi magyar politikai párt és történelmi felekezet szót kért és kapott, és ha az ünnepi beszédeknek hitelt adnak a pártok, az egyházak és a székely jövőt kézben tartani akarók, akkor a csomortáni ünnepséget a székely-magyar összefogás egyik alappillérének tekinthetjük.

A rezesbanda dallamai és a díszelgő huszárok nótái után a szervezők köszöntése és szavalat következett, majd Ferencz Csaba, Csíkpálfalva község polgármestere szólt az ünneplőkhöz.

- Az alkotmánymódosítás és a régióátszervezés székely népünk létét veszélyezteti. A Kárpátok Őre erősítse a hitünket és az összetartozást, adjon reményt számunkra. Azt kell példáznia, hogy csak együtt vagyunk erősek, és közösségi összefogásra van szükség. Az a fontos, hogy az irány közös legyen, a szólamok nem számítanak - fogalmazott beszédében az elöljáró.

Zászló mögött, szónokok között ...

Izsák Balázs SZNT-elnök a szobor és a szoborállítók példázatából fakadó négy tulajdonságra hívta fel a figyelmet:

- Ha ránézünk a Kárpátok Őrére, a székely nemzet két alapvető tulajdonságát azonnal észrevesszük rajta: egyik a nyugalom, a másik az elszántság. A kettő együtt a rendíthetetlenséget eredményezi. A szoborállítók munkáját a lendületesség és a céltudatosság jellemezte. A nyugalom, az elszántság, a lendületesség és a céltudatosság kell bennünket is jellemezzen a maihoz hasonló nehéz időkben - mondta Izsák Balázs. - Nem kell félnünk, mert van bennünk elég erő ahhoz, hogy megakadályozzuk az ellenünk törő szándékokat. És megmutatjuk Románia kormányának, Európának és a nagyvilágnak, hogy nem tehetnek velünk azt, amit akarnak, és nem engedjük betagolni a Székelyföldet olyan óriásrégióba, ahol a magyarság aránya kevesebb 30 százaléknál. Meggyőződésem, hogy ezt megállítani első sorban rajtunk múlik - hangsúlyozta az SZNT elnöke.

Egységre buzdítanak a pártok

A három erdélyi magyar párt részéről elsőként Borboly Csaba szólalt fel az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökeként:

Solymári Cédrus táncegyüttes

- Ennek az alkotásnak üzenete van: a Kárpátok őrzésének a feladatát kell ellátnunk, ahogyan őseink is tették. Ehhez azonban feltételekre van szükség. Az egyik feltétel az összefogás, a másik feltétel pedig egymás tisztelete. Nincsenek jó és rossz magyarok, csak jó magyar emberek vannak. Együtt kell haladnunk a közös cél felé, egymásban bízva. Nem a magyarnak kell legyőznie a magyart - mondta Borboly Csaba. - A székely összefogást kell erősíteni és a gyarapodásunkat szolgálni. Nem fogunk elfogyni mi itt, a Székelyföldön, mert nekünk itt van jövőnk. Hallatnunk kell a hangunkat, és nem szabad feladni a küzdelmet - tette hozzá, majd Wass Albert szavait idézve megjegyezte: ma nem kardra van szükség, hanem kaszára.

A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Salamon Zoltán, a párt Hargita megyei szervezetének elnöke szólt a jelenlevőkhöz. Megemlékezett a Kolozsváron 1915-ben felállított szoborról, amelybe az otthon maradottak vasszegeket vertek bele, „vasba öltöztetve", jelképesen megerősítve a katonát.

- Nem számít, hogy tulipánt, fenyőfát vagy csillagot ábrázoló kalapáccsal verünk szeget a szoborba, a fontos az, hogy minél több jót szolgáló székely neve kerüljön bele az áldozatkészségről tanúskodók aranykönyvébe - mondta Salamon. - Őrizzük meg a határainkat, ne engedjük szó és cselekedet nélkül szétrombolni a Székelyföldet! Az áldozatkészég vasszegei borítsák be a szobrunkat.

Salamon hangsúlyozta: csak együtt nyerhetünk csatát, és mint mindig, most is az egyszerű közembereink kell hogy hősök legyenek.

Az Erdélyi Magyar Néppártot Sorbán Attila megyei elnök képviselte a felszólalók között.

- Mégiscsak boldog az a nép, amelynek ezer év után is vannak őrzői. Nem mi tehetünk arról, hogy kilopták a határt a lábunk alól, de szívünkben ugyanaz a határ húzódik, ami mindig is volt. Ezt a határt őrizzük ma is, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne - fogalmazott Sorbán. - Itt kezdődik és itt végződik Európa, ezért álltak itt őrt mindig, és ezért kell nekünk is őrt állnunk akár akarjuk, akár nem, akár bevalljuk, akár nem. Az őrködés nemcsak kötelesség, hanem megtiszteltetés is. Tiszteljük hát ezt az alkotást. Értünk őrködik, érte őrködünk - zárta ünnepi beszédét a néppárt megyei elnöke.

Székely nemzetgyűlést szorgalmaz Patrubány

A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a pozsonyi csata 1100. évfordulójának megemlékezéséről „megfeledkező" magyar politikumot bírálta, majd a székely és a magyar összetartozásról, illetve a székely nemzeten belüli összefogásról beszélt.

- Nem elég a szimbolikus egység akkor, amikor az alkotmánymódosítás és a régióátszervezés láthatóan arra törekszik, hogy felszabdalja a Székelyföldet, vagy egy jelentéktelen kisebbségbe taszítsa. Nem elég az sem, ha felvesszük a legszebb viseletünket és emlékművet avatunk, mint ahogy a székelyzászlók lobogtatása sem elég. Amikor a helyzet megkövetelte, összegyűlt a Székely nemzetgyűlést. A magyarok Világszövetségének elnökeként nem tisztem összehívni ezt az intézményt, aminek hagyománya van a székelyeknél, de mint csíkkozmási származású székelynek, nemcsak tisztem, hanem kötelességem is - fogalmazott Patrubány Miklós.

Kocsis László
a szobor ötletadója

Utolsó felszólalóként Kocsis László magyarországi szoborállító osztotta meg ünnepi gondolatait:

- A magyar és a székely lelkileg és szellemileg is egymásra kellett hogy találjon a kommunista diktatúra összedőlése után, hiszen sokáig nem beszélhettünk arról, hogy magyar testvéreink élnek Csonka-Magyarország határain túl is, arról meg főleg nem beszélhettünk, hogy hogyan kerültek oda, amikor ők mindig is ott voltak. Azt szeretnénk, hogy összetartó, szét nem szaggatható egység legyünk. Szeszák Ferenc, a kolozsvári Kárpátok Őre alkotója a szellemi, kulturális védelemre is gondolt, amikor megfaragta a maga korában egyedülállónak számító alkotását. Nekünk is feladatunk a kultúránk őrzése, és egy pillanatra sem lankadhat a figyelmünk.

Beszédét követően Kocsis László Gergely István „Tisztivel" - a Csibész Alapítvány elnökével, a szoborállítás kezdeményezőjével - és Ferencz Csaba polgármesterrel lerántotta a leplet az alkotásról.

A Kárpátok Őre emlékmű puskára támaszkodó határőrének alakját Horváth-Béres János magyarországi fafaragó szobrászművész alkotta Szeszák Ferenc művének másolataként. Szeszák alkotását 1915-ben Kolozsvár főterén avattak fel, de a bevonuló román seregek 1918-ban elpusztítottak. 2002-ben a Heves megyei Szilvásváradon állították fel a Szeszák-alkotás első másolatát, annak alapján készült a Csomortánban felállított emlékmű, Tóth Vásárhelyi József tervei alapján. A katona alakját székely kapura emlékeztető őrtorony veszi körül, amelyet Székely Csaba és Török Csaba faragott ki. A talapzat Forró Attila vállalkozó munkáját dicséri.

A csíkcsomortáni néptáncosok bemutatója után az emlékművet római katolikus, református és unitárius szertartás alapján is megáldották, felszentelték. A kegyelet koszorúinak elhelyezése után a magyarországi Solymár testvértelepülés táncosai mutatták be műsorukat.

Kárpátok Őre Szövetség

Ferencz Csaba - Kocsis László

Az emlékművet a Tisztiként ismert Gergely István kezdeményezésére állították fel Csíkcsomortánban.

- Szilvásváradi látogatásom alkalmával felmerült, hogy a Székelyföldön is állítsuk fel az emlékmű hasonmását. Végiggondoltam, hogy melyik község polgármestere értené meg rögtön az elején, hogy mit jelente ez az emlékmű. Csíkcsomortánra gondoltam, amelyet becsületes, jó székely emberek laknak, és akik rögtön munkába állnak, ha feladatot bíznak rájuk - közölte lapunkkal a Csibész Alapítvány elnöke. - Ezzel az emlékművel valószínűleg nem áll meg ennek a szellemiségnek a hordozása. Tovább kell gondolnunk ezt, és máris felmerült ötletként magánbeszélgetések alkalmával, hogy létre kellene hoznunk a Kárpátok Őre Szövetséget - árulta el a Hargita Népének Gergely István.

Csomortáni Ernő, a szoborállítás egyik legfőbb támogatójának, a Csomortányért Egyesületnek az elnöke elmondta: az már biztos, hogy ezentúl minden évben a Kárpátok Őre emlékműnél fognak megemlékezni a dicsőséges pozsonyi csatára, amely az első Kárpát-medencei honvédő csataként vonult be a történelmünkbe.

A szoboravatást követően az Aracs Közbirtokosság látta vendégül az ünneplőket kürtős kaláccsal, az elmaradhatatlan pálinkával és bográccsal.

Kovács Hont Imre tollából megjelent a Hargita Népe 2013. július 8-i számában.

Az eseményhez kapcsolódó híradás és helyszíni képek