Dr. Léhmann György: Nem tudok hallgatni

Ez is levelesládánkba érkezett. Hosszú, de nagyon is figyelemre érdemes Léhmann György és Varga István levelezése a deviza hitelesek ügyében. Ajánjuk olvasóink figyelmébe.

Kedves István!

Leveledet köszönöm, de csalódást okoz. 

Hiszen még mindig azt közlöd, hogy hányrétegű megoldásra van szükség.

Miután feltártuk a mellkast, folyik a vér, legfeljebb 10 percig van életben a szívbeteg, most beszéljük meg azt, hogy milyen megoldásokra van szükség a megmentésére.

És közben azon meditáltok, hogy a belgyógyászre, vagy a sebészre van inkább szükség. 

További jó problémázgatást kívánok nektek, ebből én kiszálok akkor, ha egyáltalán valaha is benne voltam.

Ha egyszer ezt a közgazdászi fontoskodásotokat abba tudnátok hagyni egy teljesen tisztán jogi probléma kezelésénél, talán hasznára tudnátok lenni a hazának.

Részemről vége. Elegem van.

Folytassátok a leveledben írt

3. A taktika az, hogy a jöjjön létre az adósvédő szervezetek szövetsége, mely erőt mutat, de megmarad a jogszerű demonstrálás szintjén és maga is jogszerűséget követel, valamint mellette egy szakmai team a hatások mérlegelésére. A szakmai pedig polgári és büntető jogi, pénzügyi, illetve szociológiai.

elképzeléseiteket úgy, ahogy akarjátok, de egyszer majd Ti álljatok a nemzet elé, és számoljatok el ezzel a sok agyatlan gondolattal.

Három csodálatos gyermekem van és hat még csodálatosabb unokám, kölcsöntartozásom nincs, mond mi a csudát kerestem én köztetek.

Most elmegyek Orbán Viktor módjára táncolni legkisebb lányom esküvőjén, bízva abban, hogy unokáim száma nőni fog. 

Tisztelettel: Léhmann György 

---

From: Varga István
Sent: Tuesday, September 10, 2013 10:19 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Nem tudok hallgatni

Kedves Gyuri!

A levél három szempontot vet fel:

- személyi,

- szakmai,

- taktikai.

1. Nem ismerem Alberttel említett jogászokat, bár Dantesz ügyvéd úr nevét valahol hallottam.  Nem hiszem, hogy a pénzügyi jogok biztosánál tevékenykednek, mert a biztos úrral gyakran találkoztam, de az említett személyekkel nem.

Az említett találkozónak nincs jelentősége, a minisztériumban hiányzik a szellemi alap egy saját hatásvizsgálathoz, így az érdemi megbeszéléshez is. Csupán formaság a találkozó.

2.  A szakmai munka hátromrétegű: jogi, az adósra és a banküzemre való kihatást illető. Nyílván pontos jogi elbírálásra és megoldásra van szükség, de ez nem elégséges. Ugyanis forintban is olyan számok adódnak, melyek teljesíthetetlenek. A korábbi forintkamatokkal a jelzáloghitelek nem működő képesek. Tehát pénzügyi megfontolások is kellenek. Ugyanígy a kölcsönt nyújtó oldalán. Ott sok minden bonyolít, pl. az, hogy nem bankok kölcsönöztek jó részt. A bankok maguk elé toltak egy eldobható intézményt, mert tudtak a tömeges bedőlésről, így ezek menjenek tönkre a nem fizető adósságok miatt. Továbbá az önálló zálogjog intézményének használata - ezért vezették be - azaz eladták a fedezeteket és visszavásárolták egy szerződésben. (Ez is swap elven történt). Így a kis kölcsönzők azonnal forráshoz jutottak és ismét új kölcsönt nyújtottak, majd megint eladtak, etb. Tehát nekik van egy nagy fizetési kötelezettségük pl. az FHB követelésére. Az FHB-t pedig az állam megmentette - ma is tartozik vele, állandóan hosszabbítják a határidőket - így a költségvetés is jelentősen érintett, ha az FHB-t bedöntik a kicsik, akik a visszavásárlást nem törlesztik. Szóval a leánybankok a kockázatnak ezt az oldalát is "nemzetiesítették". Nem a bankok vannak bajban, hanem néhány bank, közben elhullanak azok, melyeket erre is szántak. Szóval összetett a pénzügyi oldal - jobban, mint a jogi.

3. A taktika az, hogy a jöjjön létre az adósvédő szervezetek szövetsége, mely erőt mutat, de megmarad a jogszerű demonstrálás szintjén és maga is jogszerűséget követel, valamint mellette egy szakmai team a hatások mérlegelésére. A szakmai pedig polgári és büntető jogi, pénzügyi, illetve szociológiai.

Remélem a héten ez a szervezet létrejön, utána jelentkezem.

Türelmes és eredményes munkát kívánva,

V. I.

2013.09.10. dátummal, 7:36 időpontban Dr. Léhmann György írta: 

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Varga István úrnak

a Magyar Nemzeti Bank

Felügyelő Bizottsága tagjának

Tisztelt Varga úr, Kedves István!

Legutóbbi szeptember 7-i Hozzád intézett levelemet az alábbiak szerint kezdtem:

Szerintem mindazok, akik eddig mindent elkövettek a hazánkban dúló devizában nyilvántartott forinthitellel kapcsolatos tragédia áldozatai érdekében, történelmi helyzetbe kerültek akkor, amikor a Miniszterelnök végre kijelentette, hogy Kormánya november 1-ig várakozik, illetve megállapította ennek a tragédiának alapjául szolgáló hibás kölcsönszerződések miatti banki felelősséget.

Megtette ezáltal mindazt, amit egy felelősen gondolkozó demokratikus jogállamban megtehet, hiszen végre belátta azt, hogy nem Kormányára tartozik egy mások által megkötött magánjogi szerződés problémáinak rendezése, de egyúttal azt a határozott véleményét is megfogalmazta, amit ilyen esetben a Miniszterelnöktől, vagy a Köztársasági Elnöktől is joggal elvárhat egy ország népe.

Ennek az állapotnak okáért, a kölcsönszerződések hibáiért a szerződést készítő Pénzintézetek a felelősek.

Majd levelemet az alábbiak szerint folytattam:

A Miniszterelnöki nyilatkozat alapján olyan fajta helyzetbe kerültünk, mint a Halál ötven órája című filmben a német hadvezetés, azaz ha letelik a határidő, akkor felszáll a köd, és vége van mindennek. Vagy meg tudjuk győzni akár többféle szerződésmódosítási lehetőséggel a Kormányt és közvéleményt arról, hogy csak a károsultak érdekében megszólalók konkrét javaslata szerint lehetséges tisztességes rendezése a hibás szerződés kijavításának, vagy a bankok mellett eddig is százával tevékenykedő sztárügyvédek által kimunkált újabb rafinált elképzeléseket a Kormány jobb híján nem fogja tudni elkerülni.

---------------------------------

Ilyen előzmények után a mai napon egyik levelezőm eljuttatta hozzám Makkos Albert közgazdász néhány nappal ezelőtt szétküldött alábbi levelét:

Kedves Barátaim!

Dr. Szegedi Ilona szervezésében a mai napon 4 órakor fogadott volna Rogan úr titkársága. A megbeszélésen dr. Szegedi Ilona, dr. Dantesz Péter és én vettem volna részt. A megbeszélést elhalasztották, és csak jövő hét csütörtökön kerül sor.

A megbeszélésre a csatolt előkészítő levelet készítettük. Miután ma nem fogadtak, a levelet Rogán úr részére elküldtük.

Üdvözlettel

Makkos Albert

És a levélhez csatolt, Rogán Antal FIDESZ Frakcióvezetőjének címzett levelet is megkaptam az alábbiak szerint:

Rogán Antal úr

Országgyűlési képviselő részére

Tárgy: Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója

Tisztelt Képviselő úr!

Olvastuk Patai Mihály és Gyuris Dániel urak interneten közzétett Ön részére írt levelét, amely a Bankszövetség devizahitelek rendezésére vonatkozó feltételes javaslatát tartalmazza. (A megállapodás véglegesítése előtt még a külföldi anyabankok módosíthatnak.) Ezt úgy értékeljük, hogy más változat is számításba jöhet.

A Kormány javaslatáról nem hallottunk. Mindez akár azt is tükrözheti, hogy a Kormánynak nincs elképzelése, csupán a Bankszövetség javaslatának elfogadása a feladata. Ez az állapot komoly aszimmetriát, egyenlőtlenséget mutat a Kormány és a Bankszövetség között.

Alapvető jogi feltételek a rendezéshez:

a. Számunkra minden devizahiteles réteg (lakás-, szabad-felhasználású, ill. gépkocsikölcsön) egyenlő. Nem fogadható el az a kettős mérce, hogy a rendezés csak egyes körökre terjedjen ki.

b. Bármely megoldásnál a jogállamiság elvéből kell kiindulni.

c. Elfogadhatatlan olyan gondolat, hogy bármely devizahiteles törvényi vagy szerződéskötési kényszer révén lemondjon perlési jogáról.

d. Elképzelhetetlen olyan jogi változtatás, amely a bankok múltbeli törvénysértéseinek fenntartását – visszamenőleges hatállyal - lehetetővé teszi. (Például a Bankszövetség javaslatában szereplő polgári perrendtartás változtatása.)

A rendezéshez a szerződéseket forintosítani kell. A forintosítás a szerződéskötés napján meglévő eladási árfolyam alapján történhet, mintha nem is szerepelt volna deviza gondolata sem az ügyben. A kölcsönfelvevők forintkölcsönének kamatszintje (a Bankszövetség javaslatával összhangban) a mindenkori BUBOR + 2% lehetne, negyedéves kamatperiódussal. Ezzel a rendezéssel az egyes – különböző helyzetben lévő – kölcsönfelvevők elszámolása az alábbiak szerint történne:

1. Folyamatosan fizető kölcsönfelvevők (90 napnál kisebb elmaradással). A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.

2. Késedelemben lévő, de nem felmondott szerződéssel, illetve nem végrehajtási szakban lévő kölcsönfelvevők. A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, és az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.

3. Amennyiben kölcsönfelvevő az új számítási mód szerint is késedelemben van, nyilatkozzon, hogy az újonnan kiszámolt törlesztő részletet tudja/akarja-e fizetni. A döntést a szerződés helyreállítására a kölcsönfelvevő nyilatkozata szerint kell meghozni. Tehát a szerződés vagy visszaállításra kerül, vagy ingatlant értékesítik.

4. Ingatlan értékesítés során a Nemzeti Eszközkezelő Zrt vásárolja meg az ingatlant. Elengedik a kölcsönfelvevő tartozását és a tulajdonról való lemondás után lakbért fizet. A kölcsönfelvevő vállalja, hogy a lakbérfizetési elmaradása esetén bármikor fizetőképességének megfelelő méretű lakásba költöztethetik. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt

2

keres olyan finanszírozót, aki vállalja, hogy a bérleti konstrukciót ismételten kölcsönszerződés révén tulajdonosi viszonnyá alakítja. Ezzel a megoldással az állami finanszírozás átmeneti jellegűvé válik és piaci alapon rendezhető lesz a lakásállomány.

A fenti szempontok alapján rendezésre kerülő kölcsönök vonatkozásában a perlés okafogyottá válik, tehát nem szükséges törvénymódosítással a már hatályos jogrendbe beleavatkozni.

Jelenleg a jegybanki alapkamat 3,8%. A Bankszövetség anyaga szerint is már 2% kamatfelárral a kölcsönszerződések a finanszírozhatók. Az 5,8% kamattal szemben a bankok jelenleg a devizaalapú kölcsönöknél 9-10% nagyságrendű kamatot alkalmaznak. A Bankszövetség előterjesztésében szereplő, törlesztő részletek csökkenése csak a finanszírozás extraprofitjáról való részbeni lemondást jelent, amit a Bankszövetség azonban ezt megtévesztően veszteségként kommunikálja. A Bankszövetség – egyébként átláthatatlan, banki konszenzusra épülő javaslata ma is nélkülözi a realitást, és változatlanul a magas banki profit fenntartását célozza.

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a jogászok és civil szervezetek már tisztában vannak a devizaalapú szerződések számtalan semmisségével, amelyek mind több perben jelennek meg. A bankszektor a semmisségek kimondásával - amit a bírói karra nyomást gyakorolva megakadályozhatna meg - hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint egy reális pénzügyi rendezéssel. Egyébként is tisztességtelen az a jelenlegi helyzet, hogy a Kormány egy tisztázatlan politikai ügy rendezését bírókra testálja, akik pedig a Kormányra várva, ezáltal döntésképtelen helyzetbe kerülnek.

Végezetül nem szempont, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban a forinthiteleseknél. Ez a banki gondolat csupán a banki profit emelését szolgálja. Ha a forintkölcsönök kamata nem követi a jegybanki kamatot, akkor azon is változtatni kell, nem pedig a devizahitelesek kamatát magas a szintre emelni.

Ez a megoldás a bankszektor részére is elfogadható lehetne:

 A fizetésképtelenné vált adósok ingatlanától folyamatosan megszabadulna.

 A bankszektor mindig hangoztatta, hogy a devizahitelezés kezdeti időszakában a devizahitelesek jól jártak. A szerződések forintosításával a devizahitelesek is forinthitelessé válnának, és a korábbi időszakban fennálló a magas jegybanki alapkamat miatt a bankok profitja megmaradna.

 A tömegessé váló semmisségi perek révén nem szenvednének el erkölcsi és anyagi veszteséget.

A bankrendszer folyamatosan arra hivatkozik, hogy egy átfogó rendezés a bankok tönkremenetelét eredményezi. Nehezen hihető ez az álláspont. Számos magyar bank vezetője az Európai Unión belül a banki profit alapján a legmagasabb, évi 1 millió euro nagyságrendű jövedelmet ért el a tavalyi évben. Még mindig hatalmas profit van a bankokban! Vélelmezhető, hogy egy a fentiek szerinti rendezés legfeljebb a kiemelkedő profitot csökkenti, de nem ingatja meg a bankrendszert.

Budapest, 2013. szeptember 6.

Makkos Albert közgazdász  dr. Dantesz Péter ügyvéd dr. Szegedi Ilona ügyvéd

------------------------------

Szerintem a levél végén olvasható két ügyvédnek semmi köze ehhez a levélhez nincsen, hiszen semmiféle jogi alapot nem jelöltek meg a levélben arra nézve, hogy milyen jogszabályok alapján miről írnak.

Feltételezem azt, hogy Doubrovszky György miniszteri biztosnál tevékenykednek mindhárman, és csupán ezért kerültek az ügyvédek is feltüntetésre. Egyébként pedig nem másról szól a Rogán Antalnak címzett levél, mint arról, hogy válaszolgatnak egy korábbi Bankszövetségi levélre.

Olyan szinten, hogy jogi végzettséggel rendelkező embernek a levél olvasása közben a haja az égnek áll. Zűrzavaros, értelmetlen alkotás. A levél olvasata után bennem az a gondolat merült fel, hogy Matolcsy György még mindig képes befolyásolni a bankok érdekében a folyamatokat.

Immár ugy, hogy az adósok képviselőiként írják le mindazokat az általa kinevezett miniszteri biztos emberei, amik a bankok számára azért a legkedvezőbbek, mert minden törvényes és jogi alapot nélkülöző álmodozások mindösszesen.

Aztán majd fel lehet ébredni az ilyen levelezések után, és az ébredést követően rájöhet minden adós arra, hogy ismét rászedték őket. Nem először, és sajnos nem utoljára.

Ady Endre versének alábbi része jut eszembe:

„De ha a piszkos, gatyás, bamba

Társakra s a csordára nézett,

Eltemette rögtön a nótát:

Káromkodott vagy fütyörészett”  

Siófokon 2013. szeptember 10. napján.

Léhmann György

Fejér Szövetség Sajtószolgálat