Acta deviza a'la Léhmann

Levelesládánkba érkezett ez is:

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu     

============================================================

Hogy ne kelljen rohangálniuk a bankoknak

Az ATV-nél rögzített alábbi beszélgetésem 2. percénél került szóba az, hogy a Pécsi Ítélőtábla jogerős itélete

http://www.atv.hu/belfold/20131008-lehmann-gyorgy

után a bankok ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel, ne húzzák az időt nyilvánvalóan alaptalan, Kúriához címzett kérelmük előterjesztésével.

Állítottam azt, hogy a jogerős ítélet olyan tartalmú, hogy az gyakorlatilag meghatározza minden későbbi bírósági ítélet tartalmát azért, mert pontosan követi a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény tartalmát és a Luxemburgi Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásban hozott C-473/10. számú jogerős ítéletben meghatározott követelményeket.

---------------------------------

Irodámba visszaérkezve mai napon kézbesítette a posta a Szegedi Ítélőtábla jogerős, végleges részítéletét ugyanolyan tartalmú indokolással, mint ahogy a Pécsi Ítélőtáblai ítélet is indokolt. Az ítélet rendelkező részét és az indokolásnak utolsó két oldalát írásom után ide másolom.

Ez esetben a Raiffeisen Banknak devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződése egyoldalú banki szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségének megállapításával kapcsolatosan  állapította meg a Szegedi Ítélőtábla többek között a következőket:

„Az alperes nem határozta meg a referencia kamatot, és azt a matematikai képletet, illetve számítási módot sem, amely alapján a felperesnek módjában állna kiszámítani, és ez alapján egyrészt előre kalkulálni az ok-listában megjelölt egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettségét érintő konkrét hatását, másrészt leellenőrizni, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz hogy az ok-listában szereplő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e. Az oklistában megjelölt körülmények nagyobbrészt általános jellegűek, az ÉSZF azokat részletező 19.4. pontjában foglaltakból is kitűnően rende3kívűl összetettek. Ennek következtében az alperes a szerződés alapján gyakorlatilag tetszése szerint bármikor megemelheti az ügyleti kamatot, hiszen a pénzpiacon mindig kimutatható olyan negatív irányul változás, ami az oklistában megjelölt körülmények valamelyikébe beilleszthető. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az arányosság elve érvényesülésének megítélésére sincs mód.

A transzparencia elvének sérelme következtében az alperes egyoldalu szerződésmódosítási jogát biztosító – a perbeli kölcsönszerződés III. 2. pontjában meghatározott – azon általános szerződési feltétel, miszerint az alperes jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldaluan módosítani, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldaluan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapítja meg, így az a Ptk. 209. § 1. bekezdése értelmében tisztességtelen és mint ilyen a Ptk. 209/A § 2. bekezdésben foglaltak szerint semmis.

A figyelmes olvasó amennyiben egybeveti ezt az indokolást a három nappal ezelőtti , Pécsi Ítélőtáblai ítélet 15. oldalán olvasható indokolással, akkor megállapíthatja azt, hogy tartalmilag a két itéleti tényállás ugyanazt tartalmazza.

Ezek után ismételten felhívom a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan a bankokat arra, hogy ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel. Ne futkossanak nyilvánvalóan alaptalan kérelmükkel a Kúriához, vagy bárhova, hanem igyekezzenek a további károkozást elkerülni.

Ne sanyargassák tovább az adósokat törvénytelen követeléseikkel, és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt!

Siófokon 2013. október 8.

Léhmann György