Mikor együtt áll az égen a Nap és a Hold

Nap és hold együtt az égen: A székely nép fennkölt menetelése - A kiáltvány

A székely nép október 27-i menetelése az önrendelkezésért fennkölt volt – nyilatkozta sajtószolgálatunknak Patrubány Miklós elnök, a menetelésen résztvevő MVSZ küldöttség vezetője, majd így folytatta: Az, aki ere a napra időzítette a székely nép nagy megmozdulását, rendkívül bölcsen, nagy tudás birtokában, vagy isteni ihlet alatt döntött. Ezen a napon ugyanis, – amint arra a szentivánlaborfalvi katolikus templomban megtartott ökumenikus jellegű szentmise után elhangzó áhitatában a helybeli református lelkész  figyelmeztetett – a reggeli fényes napsütésben az égen ezüstösen csillogott a hold is. Létezhet-e ennél alkalmasabb nap a cselekvésre, annak a népnek az érdekében, amelynek zászlaját a nap és a hold ékesíti? Az Úr kegyelmi időjárással adott jelet az Ő székely-magyar népének ezen a napon. Ezért azt mondom: Ettől arra, Isten segedelmével a székely nép önrendelkezési harca feltartóztathatatlan lesz. 

A Magyarok Világszövetsége a kezdetektől teljes meggyőződéssel támogatta a székelyek „nagy menetelését”. Egész felvezető sorozatot közölve sajtószolgálata révén felidézte a 2006-os gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát is a székely nép által követelt önrendelkezésről.

A Magyarok Világszövetségének mintegy száz fős küldöttsége Magyarország, Erdély és a nagyvilág különböző pontjairól érkezve magával vitte a Tolnai Attila és Gál István által készíttetett hatalmas, egyenként 3*5 méteres magyar, baszk, dél-tiroli, katalán, skót és székely zászlókat, amelyeket az MVSZ fehér címeres zászlaival együtt a rétyi útkereszteződésnél tartott központi rendezvényre irányítottak. Az óriászászlókat vivő csoportot Oláh István térségi elnök, Bottyán Zoltán, térségi alelnök és Hompoth Zoltán vezette. Az MVSZ elnökét és Borsos Géza térségi alelnököt, az SZNT alapító alelnökét, valamint kíséretüket Szentivánlaborfalváról indulva mohácsi zászlósok vezették, és ausztráliai zászlóvivő zárta a sort.

A szervezők szerint Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának színhelye közötti ötven kilométeres útszakaszon mintegy százhúszezren alkottak élőláncot, követelve a székely nép önrendelkezését. A rendezvény kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke olvasott fel, alább teljes egészében közzétesszük.

A székelyek „nagy menetelésének „ kiáltványa

Ma, 2013. október 27-én, a Bereck és Kökös között összegyűlt székelyek, a velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok támogatásával, ismerve a nagyvilág magyar közösségeinek támogató megnyilvánulásait, megerősítik a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket:

- élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását;

- követelik, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén;

- ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse azokat!

Székelyföld minden lakójának közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól, ezért az államon belüli önkormányzás, a területi autonómia Székelyföld minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz.

Az államon belüli önkormányzás regionális szintű hatalmat jelent, amelynek demokratikusan létrehozott döntéshozó szerve van, és amely széleskörű autonómiával rendelkezik a hatáskörök, valamint ezek demokratikus gyakorlása terén, ugyanakkor rendelkezik a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

Ez év március tizedikén, a Székely Szabadság napján, a marosvásárhelyi Postaréten összegyűlt székelyek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelték, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót. Követelték, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió. Követelték Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását! Követelték a párbeszéd megkezdését a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Erre a beadványra nyolc hónap elteltével válasz nem érkezett!

A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is! Ugyanakkor felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások beleértve a polgári engedetlenséget is.

Kérjük Magyarország kormányát, kérje Románia kormányától a két ország közti alapszerződés tiszteletben tartását, különös tekintettel annak 15/9 cikkére. Nekünk, székelyeknek alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a viszony a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos örökségének jegyében.

Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, Réty, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton, Ikafalva, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck, 2013 október 27.

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

 

Küldöttek az óriási méretű székely zászló előtt