Nincs tovább, ahova menni kell: ÓCSA

A felelősség megszűnése, és kit érdekel az Adós?

Szerző: Töviskesné Dsupin Judit Ibolya : Megjelent: 2013. október 18., péntek

Először van a szerződéskötés. Utána van a kötelezettségvállalás, amikor vagy egyoldalúan, vagy mindkét fél részéről megtörténik a közjegyző előtt a devizaösszeg, mint kölcsönösszeg megfizetésének vállalása a kölcsönszerződésbe foglaltak alapján.

Ezt követően történik a rendelkezésre bocsátás, ami a kölcsönösszegtől eltér, mivel magyar forint. A kölcsönösszeg, mint Adóssal szembeni követelés már közokiratba van foglalva, amelyet a kölcsönszerződés szerint kell megfizetni.

De már gond van, mert a kölcsönszerződés szerint a deviza a megfizetendő, és megvan

• az ügyleti kamat mértéke,
• a havi törlesztők kezdő nagysága,
• a futamidő vége,
• kezelési költség

minden.

Egy dolgot nem lehet szerződés szerint követelni. A devizaösszeget a szerződés szerinti kölcsön jogcímen. Ezért az aláírásunkat nem lehet felhasználni a devizaösszeg követelésére, mert az aláírásunkat csak a devizaösszeg kölcsön jogcímen történő követeléséhez adtuk.

Ennek ellenére a futamidő alatt a devizakövetelés ügyleti kamattal folyamatosan zajlott.

• ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET az árfolyam emelkedése miatt,
• ÜGYLETI KAMAT a soha át nem adott devizára felszámítva,
• ÁRRÉS pedig azért, mert a kölcsönösszeg nem lett átadva, csak vételi áron megfizetve – és a törlesztéskor eladási áron számítja át a Bank a devizakövetelést. Tehát árrés azért, mert az ügylet nem kölcsönügylet, hanem adásvétele a kölcsönösszegnek.

Ezen terhek alatt az Adósnak elmaradása keletkezik a Bank jogtalan követelései miatt.

Eddig a pontig az állam nem vett részt a folyamatban, mert a szerződés magánjogi szerződés, illetve az önkormányzatok hitelei nem azok, de eddig a törvényi megfeleléssel kapcsolatosan a felek nem igényelték az igazságszolgáltatás intézményrendszerének közreműködését.

A közjegyző előtti kötelezettségvállalás és a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése, mint a Bank biztosítékai azonban közhivatalos személy illetve hatóság általi iratba lettek foglalva. De ezekre az iratokra nincs szükség, amennyiben nem adódik az adósnak a Bank szerint elmaradása.

Ha gond adódik a kölcsön visszafizetése körül, vagy egyéb, felmondásra okot adó körülmény történik, csak akkor fordul a bank a közjegyzőhöz. Addig a felek kizárólag egymással számolnak el.

A kölcsön visszafizetése körül gond adódott.

A Bank, bármit is tett eddig, nem volt felelősségre vonva, mert nem vizsgálta senki, hogy milyen jogellenesen folyt az ügylet mind ezidáig. A PSZÁF, a PBT – ide fordultak az Adósok, kevés eredménnyel. De ez alatt is tovább folyt a jogtalan követelések előírása.

Abban a pillanatban, amikor a Bank elmegy a közjegyzőhöz, és felmondja a szerződést, az általa nyújtott szolgáltatással kapcsolatos felelősségének terhét leveti. Ettől kezdve a közjegyző az, akinek meg kellene ítélni az eddig lezajlott ügyletet, hogy a hatályos jogszabályok szerint zajlott-e.

De, hogy A KÖLCSÖNÜGYLET A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ÁLTAL ELRENDELT MÓDON ZAJLOTT-E, a közjegyző sem vizsgálja meg, aki a felmondást közokiratba foglalja, miközben az általa készített felmondás szolgál alapul a kötelezettségvállaló nyilatkozat végrehajtási záradékkal történő ellátásához.

A felmondást készítő közjegyző ugyanis a következőképpen jár el.

A Bank által rendelkezésére bocsátott elektronikus számlán szereplő kölcsöntartozást, mint az adós Bank szerint fennálló hátralékát tanúsítja le. Ez az összeg a végrehajtási eljárás során követelhető összeggé válik. Ennek az összegnek a közjegyző általi tanúsítása azt jelenti, hogy minden törvényesen zajlott. Az Adós a hatályos jogszabályok szerinti módon, a tőle követelt kölcsönösszeget, mint pénzkölcsönt megkapta. A havi törlesztők a szerződés szerint és a hatályos jogszabályok szerint is jól voltak megállapítva, a THM a törvényi keretek között mozgott. A Bank minden Adós által megfizetett pénzösszeget beszámított a havi törlesztésekbe. Ha mindez rendben van, csak ebben az esetben mondható el, hogy a Bank által felmutatott hitelnyilvántartási számlán lévő adat az Adós kötelezettségvállalásából ered, jogosan voltak felszámítva a kamatok, egyéb költségek, és a hátralék követelhető az adóstól.

És a közjegyző ezt az adatot tanúsítja le.

De hol van a közjegyző felelőssége?

A közjegyző nem vizsgálja meg a felmutatott adatot sem a valóság szerint, sem a hatályos törvények szerint, és nem veti össze az Adós kötelezettségvállaló nyilatkozatával.

Pedig az Adós kötelezettségvállaló nyilatkozata az az irat, amelynek az aláírása miatt az Adós bírósági határozat nélkül végrehajtás alá vonható!

A kötelezettségvállalásban szerepel:

• A követelés összege – ez a deviza összeg.
• Valamint a kötelezés jogcíme – ez kölcsön jogcím.

Az Adós csak ezen összegből és ezen jogcímen megkeletkezett tartozásból fennálló hátralék miatt vonható végrehajtási eljárás alá. Azonban mivel az Adós a devizaösszeget nem kapta meg, ezért A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA ALAPJÁN A FENNÁLLÓ KÖLCSÖNTARTOZÁSA NULLA FORINT!

A közjegyző azonban nem nézi meg, hogy az Adós a kötelezettségvállaló nyilatkozata szerinti devizaösszeget, mint aminek megfizetésére kötelezettséget vállalt, megkapta-e.
A közjegyző a Bank által közokiratba foglaltatott felmondás elkészítésekor figyelmen kívül hagyja azt, hogy a felmondás az Adós teljes vagyonának elvesztését eredményezheti, a hátralévő életében befolyó pénzeszközeinek elvételét jelentheti.

A KÖZJEGYZŐ NEM TEKINTI EMBERI JOGOKKAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYNEK AZ ADÓST. A KÖZJEGYZŐ SENKINEK TEKINTI AZ ADÓST.

Miért írom ezt?

Mert az Adóst nem hívja be az elszámoláshoz. Az Adós és a Bank között történt elszámolásokat kizárólagosan bizonyító banki kivonatokat nem tekinti meg. Így nem tud megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy az adós kapott-e a törvény értelmében pénzkölcsönt, nem tud megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségvállaló nyilatkozatában vállalt kötelezettségeket kell-e teljesítenie, vagy valami mást. A közjegyző a felmondás készítése során egy dolgot vesz figyelembe. A Bank által megfizetni követelt kölcsöntartozást, aminek sem mértéke, sem jogcíme nem ellenőrzött. Mint ahogyan az sem ellenőrzött, hogy valóban joggal mondja-e fel a bank a szerződést, van-e olyan összegű jogosan követelhető elmaradás, ami miatt a Bank végrehajtási eljárás során akarja a hátralékot behajtani.

A közjegyző olyan munkát ad ki a kezéből, ami nem alkalmas végrehajtási záradék elkészítésére, mert:

• nem a fennálló kölcsöntartozást tanúsítja,
• hanem a Bank által nyilvántartott kölcsöntartozást.

A KETTŐ ELTÉRHET EGYMÁSTÓL, HA A BANK NEM A VALÓSÁG SZERINT KÖNYVEL A HITELNYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁRA.
A BANK NEM A VALÓSÁG SZERINT KÖNYVEL, MERT HITELTARTOZÁSKÉNT KÖNYVELI LE A SOHA ÁT NEM ADOTT DEVIZÁT.

A közokirattal a bank elmegy a kötelezettségvállaló közokiratot készítő közjegyzőhöz, aki bírói minőségben teszi rá a végrehajtási záradékot a közokiratra.

EZZEL AZ ELJÁRÁSSAL A BANK BŰNTÉNYE TISZTÁRA VAN MOSVA!

Közjegyzők zárják le a Bank által mind ezidáig csalással folyó pénzkölcsön nyújtást. Hiszen az adós nem kapta meg a kölcsönösszeget, de annak kamattal történő megfizetésére volt kötelezve. Túlzott befizetései ellenére a felmondás által a Bank végrehajtási eljárásba hurcolja az Adóst. A közjegyző által tanúsított, árfolyam különbözettel terhelt LEJÁRTTÁ TETT kölcsöntartozást, mint jogos követelést igazolja le a két közjegyző.

Ezzel mossa tisztára a bűntényt a két közjegyző, és ezzel nyílik meg a Bank lehetősége arra nézve, hogy a végrehajtási kényszerre hivatkozva elkobozhassák a vagyonát, rátelepedjenek a bankszámlájára, az adóstárséra, a kezesére. A VÉGREHAJTÁSI KÉNYSZERRE A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HIVATKOZHAT, MIKÖZBEN NEM KELETKEZETT KÖLCSÖNTARTOZÁSBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGE AZ ADÓSNAK

Az igazságszolgáltatás ez által belekeveredik a bűnügybe, és átveszi a felelősséget a bankoktól. Így a későbbiekben a valóságban nyerészkedő Bankok helyett az állam felelőssége nyilvánvaló, mert végrehajtható irat készül. Ezzel anyagilag is felelősség áthelyezés történik, a Bank szabadul, miközben övé a jogtalan bevétel, büntető eljárás nem indul ellene, és a lázárjánosos emberek tovább gyarapodnak az árverezéssel megszerzett ingatlanokkal, és jönnek az idegenek.

A közjegyzők

• a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával,
• az Adós személyének figyelmen kívül hagyásával,
• az Adós bizonyítékainak figyelmen kívül hagyásával,
• a Bank érdekében,
• a Bank által elkövetett bűncselekmény tisztára mosásával

járulnak hozzá a magyar lakosság teljes ellehetetlenítéséhez, miközben ők maguk sérthetetlenek.

A közjegyzők leváltak a magyar nemzetről. Nincs pártatlan jogszolgáltatás.

Közjegyzőkről szóló törvény

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

       (2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

A közjegyző csak a törvénynek van alávetve.

A törvény pedig a magyar nemzetnek.

A törvény pedig a MAGYAR NEMZETNEK!

Ócsa, 2013. október 20!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat