Nem kell senkit megmenteni! A hiteltelen hitelezőket kell törvényesen elszámoltatni!

Hitelcsapda - Még mindig nem enyhült a szorítás

forrás: FMH, 2013. november 08., 07:18 szerző: Tihanyi Tamás

Székesfehérvár, Budapest – A Haza Nem Eladó Mozgalom az év folyamán több demonstrációt is szervezett, hogy civil társaságként, a kritikus tömeg erejével vessen véget a devizahitelesek kifosztásának. Mit szólnak az új mentőcsomaghoz?

– Elfogadható a kormány most elfogadott devizahiteles mentőcsomagja?

– Semmiképp! – válaszolt Bálint Zoltán, a mozgalom megyei szervezője. – Nem csak mi, sok civil szakértő és érdekvédelmi szervezet felháborodással fogadta a javaslatot. A kormány szélesítené az árfolyamgátba lépők rétegét, valamint arra ösztönözné a bankokat, hogy a késedelmes ügyfelek számára a tartozás egy részének elengedésével tegyék lehetővé a fizetőképesség helyreállítását. Megszüntette az elengedett tartozások után járó adózás kötelezettségét is.

– Mi a probléma a javaslattal?

– Azon túl, hogy a már végrehajtás alá vont adósokkal nem foglalkozik, az ilyen fajta segítséggel már legalább öt éves késésben van az állam. Több ezer öngyilkos, százezres nagyságrendeket elérő kivándorló, és a növekvő számú, felmondott hitelszerződés mellett előállni egy ilyen javaslattal több, mint cinizmus. Ez a megelőző három hónapos időhúzó ultimátummal együtt nem más, mint politikai propaganda, amelyre a választások közeledtével van szükség. A megoldáshoz semmi köze sincs.

Legutóbb megyei résztvevőkkel autós tüntetést szerveztek, képünk a fővárosban készült. Ami a devizahitelesekkel történt, annak következményei beláthatatlanok (Fotó: Kricskovics Antal)

– Miért nem lehet megoldásnak tekinteni az ilyen javaslatokat? 

– Azért, mert semmilyen lényegi problémát nem orvosolnak. Az adósok helyzete nem lesz könnyebb, az elmúlt években feltárt jogi visszásságokat pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Ezek lényege a következő: a bankok tömegével helyezték ki a látszólag kedvező árazású devizában nyilvántartott forintkölcsönöket, melyek tartalmukat és kockázataikat tekintve valójában befektetési típusú szerződések voltak. Az adósokat ezzel megtévesztették, tévedésben tartották, és olyan kockázatoknak tették ki, amelyek viselésére csak minősített személyek kötelezhetőek. A bankok a számviteli törvényt is megsértették, hiszen nem a valóságnak megfelelően könyvelték le a létrejött gazdasági eseményt, ugyanis nem pénzkölcsön nyújtás történt, hanem más típusú ügylet. A bankok azt sem tudják bizonyítani, hogy valódi devizaforrások álltak volna a kölcsönök mögött és az átváltáshoz kapcsolódó költségeket jogosan terhelték az ügyfelekre. Azonban a bankok mellett fennáll az állam, és a felügyeleti szervek felelőssége is, akik hagyták a helyzetet idáig fajulni. A következmények jelen pillanatban még felmérhetetlenek, ám az biztos, hogy a teljes magyar nemzetgazdaságot súlyos károk érték. Életek, családok, vállalkozások mentek tönkre, munkaképes emberek menekültek külföldre, csökkent a vásárlóerő, a fogyasztás. A felelősség kimondása az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozna, ám az ügyészségek nem hajlandók érdemben megvizsgálni a már sokak által beterjesztett bizonyítékokat. Viszonylag új helyzet viszont, hogy a bankok az adósok által indított polgári pereket sorban veszítik el. Egyre több esetben mondják ki a bíróságok a szerződések részleges, vagy teljes semmisségét. 

– Mit tud a bajban lévő adósoknak tanácsolni? 

– Arról mindenkit lebeszélnénk, hogy a látszólagos segítségeket, mint amilyen az árfolyamgát is, igénybe vegye. Jelen pillanatban sajnos még mindig nincs áttörés, a polgári per az egyetlen mód, amivel kézzelfogható eredmény érhető el, annak ellenére, hogy ezekben a perekben csak a felszínt kapargathatjuk. Így akinek lehetősége van, inkább támadja meg a szerződését. A semmisség kimondásával sokkal jobb helyzetbe kerül, mint ha a bank jogtalan követelését kellene fizetnie. Aki végrehajtás előtt áll, annak ez az egyedüli esélye, hogy elkerülje azt. Ezen kívül csak ismételni tudjuk önmagunkat: feltártuk, bebizonyítottuk, hogy a bankok csalást követtek el, ez pedig büntető bíróságra tartozik. Mi nem adjuk fel. A Haza Nem Eladó Mozgalom nemrég megtette az utolsó lépést, amit a jog útján megtehetett: A hágai büntető bíróságon emberiesség elleni bűntett miatt feljelentést tett az előző, és a jelenlegi kormány tagjai, a bankok vezetői és egyéb illetékesek ellen. Az eredményre még várunk. 

– Hogyan tudja elérni kitűzött céljait a mozgalom? 

– Csakis az emberek támogatásával tudunk bármit is elérni. Ezt fontos kihangsúlyozni. Mostanáig azon dolgoztunk, hogy a nemzet minél szélesebb rétegét meg tudjuk szólítani. Mert nincs más út. Feltártuk a devizahitelek valódi természetét, de ennek semmi haszna, ha a hatalom ellenérdekelt az igazság érvényre jutásában. Ez csak akkor  történhet meg, ha igazi erő lesz mögöttünk.

Tihanyi Tamás