A magyar földkérdésről ad elő Dr. Tanka Endre a 207. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Dr. Tanka Endre: Magyar sorskérdés a föld- és üzemszabályozás

Tanka Endre "A tét Magyarország"
konferencián (a képre kattintva)

Dr. Tanka Endre földjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott egyetemi tanáraként is még mindig  aktív előadója lesz a Fejér Szövetség 207. Hétvezér Estjének vendége - az érdeklődésre tekintettel most is - a Magyar Király Szálló Tróntermében.

2014. május 1-én annak ellenére is lejár az ún. földmoratórium, az EU csatlakozási szerződésben Magyarország által a föld tőke és forgalomképes besorolásának (azaz eladhatóságának) ideiglenes - egyszer már hosszabbított - tilalma, hogy a szerződésben is kiemelt halasztási indokok nemhogy megszűntek volna, de még súlyosbodtak is.

Ki más is adhatna kérdéseinkre avatottabban választ, ha nem azok egyike, akiknek a kormányzó erők azt a vidékstratégiai programot is köszönhetik, amellyel a 2/3-os többséget meghaladó győzelmet arattak a vidéki lakosság körében, mely programot szinte senki nem vitatja, nem úgy az azzal ellentétes gyakorlatot, hiszen már a vak is látja, hogy a földtörvény koncepciójában ígért decentralizáció (nagybirtok rendszer felszámolása, vétójog biztosítása a helybéli mezőgazdasági társadalomnak, ...) nemhogy elmaradt, de azzal ellentétes nemzeti földalapkezelői döntésektől és felháborodástól zeng hónapok óta a média.

Sokak véleménye, hogy ez háború nélküli országvesztéshez vezethet annak ellenére is, hogy a kormány váltig állítja, az éppen életbe lépett földtörvénnyel elegendő védelmet nyújt Magyarország földjének magyar tulajdonban tartására. Szövetségünk, s a minap Kajászón éves Nagygyűlését tartó Gazdatanácsok Szövetsége sem így látja. Olyannyira nem, hogy a Nagygyűlés felhívással fordult az országgyűlési képviselőjelöltekhez és a választókhoz egyaránt azért, hogy a jelöltek kössenek polgárjogi szerződést a Szövetséggel, választóikkal azért, hogyha nem képviselnék a Tanka Endre által kidolgozott "Nemzeti Földtörvény koncepció" egyik sarkalatos pontját, azaz ha nem biztosítanak egyetértési (és egyet nem értési - vétó) jogot a helyi gazdatársadalomnak a helyi birtokpolitikai döntésekben, akkor  a szerződés alapján visszahívhatók legyenek, ha önként nem mondanának le mandátumukról!

A szabad tőkeáramlás 2014 májusától külföldieket ki nem záró földpiacot követel. Még az adósrabságba szorított államnak is hatékony intézményi eszköztára lehet az önvédelemre, ha a földpolitikai döntéshozók elkötelezettek a nemzeti megmaradás biztosítása mellett. Így a kétmillió hektár állami földtulajdon forgalomképtelen kincstári vagyonná változtatása egy forintjába sem kerülne a költségvetésnek, mint ahogy a nagybirtokrendszert kis- és középüzemi szerkezetté átalakító üzemszabályozás bevezetése sem.

Dr. Tanka Endre professzor állítja:

A földtulajdon esetében a legfontosabb a köztulajdon megtartása és növelése. Egyedül ez biztosíthatja, hogy a termőföld a jövőben megőrizze élelmiszer-termelő közfunkcióját és a földhasználat célrendszerét az állam ne szolgáltassa ki a tőke öncélú nyereségigényének. Csak az állami és az önkormányzati földtulajdon képes csökkenteni a népességzuhanást és ellensúlyozni az agrár munkaerő elvándorlását, illetve elöregedését.

A földhasználatban a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény számolhatja fel. Ez az „egyetlen üzem és a kötelező birtokminimum-maximum” elve alapján, 5-10 éven belül a nagyüzemeket arra kényszerítheti, hogy termelési kapacitásuk és földkészletük törvényes mértéket meghaladó részét átadják átalakulásukkal a kis- és középüzemeknek.

A földvédelemben gyökeres fordulatra van szükség, ami főszabállyá teszi a termőföld nem élelmezési célú, művelésből való kivonásának a tilalmát, a területi és övezeti átsorolást az országgyűlésnek közvetlenül felelős, központi közigazgatási szervre bízza, továbbá a földvédelmi járulék és a bírság mértékét a piaci földár többszörösére emeli, amivel a spekulatív tőkét a földtakarékosságra szoríthatja. A rendszer előbbi három elemét a földügyi szakigazgatás célvezérelt, új intézménytípusai működtethetik, a döntéshozók számon kért felelőssége alapján.

Forrás: http://www.e-misszio.hu/

 
Az előadás helye: Magyar Király Szálló, Trónterem, Székesfehérvár, Fő út 10.

Az előadás ideje: 2014. február 11. (kedd) 18.00-20:00 óra

Fejér Szövetséf Sajtószolgálat