Oldalak

2014. április 30., szerda

Mintha érezte volna az utolsó "Nagy Magyar Földvédő", néhai Rácz Sándor

Egy éve hunyt el Rácz Sándor

Egy évvel ezelőtt, 2013. április 30-án hunyt el Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi  Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének 2003-2013 közötti tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége egy évig csendesen gyászolta, és a gyász jeleként halálának hírét, temetését mindvégig honlapjának nyitó oldalán tartotta. Rácz Sándort családja felkérésére Patrubány Miklós búcsúztatta a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az MVSZ székházban Rácz Sándor emlékszoba nyílt, és minden héten egyszer levetítik A Vaddiófa árnyéka című kétrészes filmet Rácz Sándor életéről.


MVSZ Sajtószolgálat
8316/1404330

Rácz Sándor utolsó nyilvános közéleti beszédének összefoglalója
A vágatlan teljes beszéd Kajászón, a Fejér Szövetség Szolidaritási Nagygyűlésén, 2012. december 1-jén (16'28")

Fejér Szövetsége Sajtószolgálat
Egy évvel ezelőtti búcsúnk Rácz Sándortól:
Mély gyász! Rettentő fájdalom! Sándor bátyánk, a nemzet szónoka eltávozott!

Jobbkor nem is lehetett volna "Az Ember Tragédiája" ősbemutatója

Dobos Attila Az Ember Tragédiája c. operájának ősbemutató koncertje

Rőser Orsolya Hajnalka, Dobos Attila, Szakács Ildikó, Éliás Tibor
és művésztársaik fogadják az ősbemutató hallgatóságának tapsát
A budai Ciszterci Szent Imre templomban vasárnap, április 27-én volt az ősbemutató koncertje Dobos Attila Az Ember Tragédiája című operájának, melyet maga a művész vezényelt. A Magyar Állami Operaház énekesei alkották a kórust, a főszerepekben pedig neves művészek léptek fel: Dani Dávid súlyos basszus (Az Úr), Szakács Ildikó szoprán (ÉVA), Éliás Tibor tenor (ÁDÁM ), Udvarhelyi Péter bariton (LUCIFER), Rőser Orsolya Hajnalka drámai szoprán és Csányi Tamás  bariton.

A zenét Dobos Attila szerezte, és a hangszerelést is ő végezte. A most bemutatott alkotás szövege 90%-ban Madách Imre művének szövege. Az áriák szövegét Dobos Attila írta, miként a librettót is, az eredeti madáchi tragédia 15 színét 10 színbe sűrítve.

2014. május elseje az árulás napja

2014. május 1. az árulás napja

10 éve, hogy Magyarország - az európai népek létszámát tekintve - a 7. legnagyobb nemzetet képviselő államként az Európai Unióhoz csatlakozott. Tette ezt olyan feltételekkel, amelynek következtében 2014. május 1-én a külföldiek földszerzési moratóriuma az országvezetés egyetértésével szűnik meg, Magyarország utolsó stratégai kincse – az „alaptörvényben” is már csak nemzeti örökségként szereplő – magyar föld szabad tőkepiaci áruvá silányul.

Magyarország helyzetét csak súlyosbította a lisszaboni és a velseni szerződés felelőtlen, társadalmi egyeztetés és érdemi tájékoztatás nélküli parlamenti jóváhagyása.

2014. április 27., vasárnap

Bombariadó és tök(él)etlen nyomozás az MVSZ-t ért fenyegetésekben

Ismét bombariadó a Magyarok Világszövetségénél

Szombaton, április 26-án ismét bombariadó volt a Magyarok Világszövetségének budapesti székházánál. A tűzszerészek nem találtak bombát. Egy év leforgása alatt ez a második hamis bombariadó. A székházat átmenetileg kiürítették, de tartós bezárására ezúttal nem került sor.

A Fejér Szövetség meghívója az Első Botond Napi Dalversenyre

Fejér megye általános és középfokú iskoláinak kórusai, csapatai számára
BOTOND NAPI DALVERSENY
2014. május 18-án 11 órától 15 óráig
az V. Botond Napi Fejér Vásár keretében

Anyanyelvünk eddig felfedetlen titkait tárja elénk dr. Lónay Gyula

Ha kedd, akkor Hétvezér Est

Dr. Lónay Gyula: A magyar nyelv misztériuma I. – könyvbemutatóval egybekötött előadás

A Hétvezér Esték 218. előadásán Dr. Lónay Gyula mutatja be a magyar nyelv misztériuma c. könyvét, amely 2008-ban jelent meg a Babylon Ősnyelv Akadémia kiadásában.

A könyv alcíme; A hét hangra épülő ősnyelv, amely a nap, hold (l.n), víz (p.s, b.r), fa, kő, föld tulajdonságait hordozzák magukban, s mindezek kovásza az egyesülés (s), a lélek, habitus (h) és a hely (t) hangjai. 

2014. április 25., péntek

Végveszélyben a magyar föld

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Csatoljuk Felhívásunkat, amely a földvásárlási moratórium fenntartására szólítja fel a Kormányt és az Országgyűlést.

A moratórium feloldását a nemzeti érdekkel ellentétesnek találjuk, a moratórium fenntartásának szükségességét jogi, gazdasági és politikai érvekkel támasztjuk alá. Ezeket kifejtjük Felhívásunkban.

Kérjük, a Kormány történelmi felelőssége tudatában cselekedjen és ne oldja fel a külföldiek termőföld vásárlási moratóriumát.

2014. április 22., kedd

Beharangozó az V. Botond Napi Fejér Vásárra (2014)

Kedves Barátaink!

"Fejér" termelők, kézmívesek, közreműködő fellépők, hagyományőrző szervezetek, táncosok és népzenészek!

A Fejér Szövetség ez évben is megrendezi hagyományos vásárát, amint bő hónapja egy előzetes hírben már jeleztük.

2014. április 21., hétfő

Magyar ruhák a Hétvezér Esten

Ha kedd, akkor Hétvezér Est
Katics Krisztina: Magyar tradíciók, hímzett ruhák - ruhabemutató, előadás

A Fejér Szövetség 217. Hétvezér Estjén Katics Krisztina, ruhatervező mutatja be magyaros ruhaszalonja termékeit.

Az egyedi tervezésű kollekciók sikerét a népi hímzéses motívumok és a modern tervezés tökéletes harmóniája biztosítja: www.orokeg.hu

A bemutató során hallhatunk a magyar öltözködési kultúráról, a motívumok, jelek használatáról és ezek spirituális hátteréről is.

Ezúttal is szeretettel várunk mindenkit erre a szemet és lelket gyönyörködtető, kellemes estére, ahol a bemutatott darabok rendelésére is lehetőség nyílik.

Az előadás helye: Szfvár, Miss Tee Teabolt; Ady Endre u. 32. I.e.
Az előadás ideje: 2014. április 22. (kedd) 18.00-20:00 óra

2014. április 16., szerda

Húsvéthoz közeledvén

Húsvét napjához közeledvén szemezgessünk abból, hogy miként is gondolkodott, nyilatkozott honlapján a Fejér Szövetség, avagy egy-egy tagja épp, s hogy kiket, s miket is idéztünk meg, hogy figyelmünkbe ajánljuk Húsvét napjának eljövetelét.
 
2009. április 10., péntek: Húsvét 
2011. április 24., vasárnap: Feltámadott 
2012. április 8., vasárnap: Lehullott a Jézus vére - Feltámadott 
2013. március 29., péntek: Iesus Nasarenus Rex Iudæorum 

"Áradj belénk hát, óh örök igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket, amikkel törzs és vér leköt,
hogy szellem és ne hús tegyen magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák, kiket mennyből táplál a Nap"
Babits Mihály: Eucharisztia
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Ami késik, nem múlik - Petőfi nem 49-ben, s nem itthon halt meg

Petőfiért! - Franz Fidler: Petőfi Sándor nem halt meg Fehéregyházánál

A költészet napján tesszük közzé azt a korabeli dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy Petőfi Sándor nem halt meg a fehéregyházi csatatéren. Franz Fidler Bem vezérkarának tisztje volt, aki 1849. július 31-én a csodával határos körülmények között kimentette a fehéregyházi csatatérről a súlyosan sebesült Petőfi Sándort, és Segesvárra vitte. Franz Fidler francia nyelven írt naplóját dédunokája Falus Pál Ottó közzétette a Bajkál c. újság 1988 május-júniusi számában, amire A.V. Tyivanyenko hívta fel a magyar kutatók figyelmét. De közli a naplót Vaszily Pagirja is, A rejtélyes Petrovics című, ukrán nyelven megjelent kétkötetes könyvében.

2014. április 15., kedd

A Fejér Szövetség felhívása majd másfél év után ugyanaz, de érvényesebb, mint valaha!

Tisztelt Honfitársak!
Tisztelt Városiak és Vidékiek!

A magyar föld védelmének kérdésében sincs új a Nap alatt!

Bár a néhai Rácz Sándor, '56-os hős, a Magyar Földvédő Mozgalom utolsó választott elnöke, a Gazdatanácsok Szövetségének alapító atyja utolsó nyilvános közéleti beszédében a Fejér Szövetség által rendezett Kajászói Nagygyűlésen a lelkünkre kötötte, hogy "Ne higgyetek politikának, ne higgyetek pártoknak, ne higgyetek államnak, mert ezt az ügyet Nektek, a szántó, vető, földművelő népnek kell rendezni ahhoz, hogy emberi tisztességgel újra magyar életet lehessen teremteni a rónán!", mi mégis közzétesszük az Élőlánc Magyarországért Mozgalom parlamenten kívüli ökopárt felhívását, főként mert a felhívás sem hirdet mást!

Azzal továbbítjuk a felhívást, hogy felidézzük Önöknek az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület - Fejér Szövetség mintegy másfél évvel ezelőtt, 2012. év Álom (december) havának 28. napján közzétett FELHÍVÁSÁT a Gazdatanácsokért:

MVSZ: Botos László olvasókönyve fiataloknak és felnőtteknek

Húsvéti ajándék: Botos László olvasókönyve


A Magyarságtudományi Intézet (Groton, NY, USA) kiadásában megjelent Botos László olvasókönyve. A magyar nemzeti azonosság legalapvetőbb művelődési, irodalmi, történelmi, egészségügyi és demográfiai ismereteit tartalmazó szöveggyűjtemény – amely a magyar nemzeti lét egyfajta keresztmetszete – egy kötetben két könyvet tartalmaz, egyet fiataloknak és egyet felnőtteknek.

Ha valaki csupán ennyit olvas el a magyarságról, az a magyar nemzet számára nem vész el, bárhova is sodorja őt az élet, bár milyen mostoha legyen is sorsa.

2014. április 11., péntek

Hétvezér-előzetes: Simor István újabb előadása a világ titkos háttérhatalmi erőiről

Ha kedd, akkor Hétvezér Est 
Simor István: A világ titkos urai - hatásuk a nagyvilágra

Simor István író, tűzoltó és katasztrófavédelmi szakember két héttel ezelőtt szerepelt először a Fejér Szövetség műsorán. (http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2014/03/tuleles-egy-osi-konyv-alapjan-simor.html) Előadásának nagy sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az újabb felkérés.

Legutóbb életéről, sajátos szemléletéről és rendkívüli hitéről beszélt, amely a túlélést jelentette és jelenti ma is számára. A nyugodt, mosolygós fiatalemberről senki nem sejtette, hogy már megjárta a poklok mélyét, ahonnan „saját hajánál fogva húzta ki magát”, hogy tovább élhessen és segíthessen másoknak is.

2014. április 9., szerda

Egyetértő, s egyben egyet nem értő válasz Géczy Gábornak

Kedves Gábor!

Nagyon is jó volt olvasni mindazt, amit arra válaszként írtál, hogy kire és mire is szavazhat ma egy igaz magyar ember. Értem, amit mondasz. Sőt, többszörösen is egyetértek Veled, de mégis maradt egy cseppnyi - talán lényeges, talán nem, de - hiányérzetem. Mert egyetértek
  • először is, hogy a pártok nyilvánvaló célja, hogy közel kerüljenek ahhoz a ponthoz, ahol osztanak (s többnyire fosztanak),
  • másodszor is, hogy a politika feje tetejére állított avagy kifordított, elferdített "közélet", azaz a helyiekhez képest idegenlégiósok ígérgetése az önfenntartó, szerves közösségek önrendelkezésével szemben,
  • harmadszor is, hogy a pártok megosztanak, hiszen ez a lényegük, hogy a RÉSZeket (PÁRTokat) állítsák az EGÉSZszel (az IGAZzal), a RÉSZESSÉGet az EGÉSZSÉGgel (azaz az IGAZSÁGgal) szembe,

Figyelmeztető megjegyzés a lakosságból emberré fejlődéshez

Honlapunk olvasóinak figyelmébe ajánlom Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének elemzését a 2014-es választások eredményéről, arányosságáról. Kérem, olvassák el figyelmesen korábbi (hivatkozott) közleményével együtt, majd azután térjenek vissza újra arra a megjegyzésre és figyelmeztetésre, amit itt, előzetesen teszek:

Megjegyzés:

A 2010-es és a 2014-es választási rendszerek fő különbsége, ami miatt az lehetségessé vált, amire az MVSZ elnöke rámutat elemzésében, nagyon is egyszerű:
  • 2010-ben 210 főt választottak az emberek megyei és országos pártlistáról, míg 175 főt egyéni körzeti jelöltként,
  • 2014-ben csupán csak 93 képviselőt választanak pártlistáról, azonban csak országos pártlistáról, de 106 főt pedig egyéni körzeti képviselőként.

2014. április 6., vasárnap

Bárhogy is erőlködnek; a magyarok így is és úgy is székhelyiek

Magyar Adorján (1887-1978)
Mert ide nem jöttünk mi, azaz nem mi jöttünk, hanem a minket mindenáron jövevénynek beállító jöttmentek (mindenki kiindul valahonnan: leginkább magából).

Erről szól egy újabb írás is a Fejér Szövetséget pártoló közösségünk egyik régi és egyben tiszteletbeli tagjától, amit változatlan formában itt is közzé teszünk, mert az, amiről ír, amiért szól, életbevágó. Életbevágó, hogy minél többen ismerjék meg és fel azt a mondatot Magyar Adorjántól, amit mi 2012 márciusának idusán, Kikelet havának 21., a tavaszi nap-éj egyenlőség szer napján (szerdán) felavatott Székes Fejér Város Csíki Székelykapujának homlokdeszkájára vésettünk fel tanúságul és tanulságul ékes székely-magyar rovásírással és latin betűkkel is szép magyarul:

Nem jöttünk mi sehonnan sem

Géza bátyámnak igaza van, ám mégsincs, nincs székely halál, míg igaz magyar van!

Drága Testvérem, Géza bátyám!

Igazad van. Igaz itt minden szó, csupán a cím ... a címben egy szó, az nem igazán helyénvaló. Egy pillanatra sem hihetjük, főként Te meg én, hogy holmi népszámlálási trükk megtorpanthatja a székely önrendelkezést. Értem én, nagyon is értem a kifejezést, hogy ki kell mondani, hogy miként viheti félre a legnagyobbat is a taktikai "tévelygés", hogy a lassú méregfolyam hogyan is öli a magyar lelket, s hogyan is mérgezi a székely vért. De mindketten tudjuk és hisszük, hogy nincs az az erő, nincs az a pénz, amivel eltüntethetnek kétszázezer székely dalt, táncot és népmesét! Hogy mi a magyarok bibliája? A mindig is magyarnak vallott, ám valójában - tudjuk, és mindig is tudtuk, hogy - székhelyi székely ősműveltség.
Géza bátyám! Így van. Meg kellett írnod az igazat, de biztasson minket elévülhetetlenül Kodály Zoltán bölcsességében megérlelt jóslata, mert az is és egyre fokozottabban igaz:

„Ahhoz, hogy a magyar újra magyar legyen,
előbb székellyé kell válnia!”

Ferenc (az öreghegyi) 

Csendes halál: A megtagadott székely nép - Borsos Géza nyílt levele

2014. április 5., szombat

Levelesládánkból kiált a gondolat: Kötelező helyett választható védőoltásokat!

Kötelező helyett VÁLASZTHA” mozgalom
MINDENKIVEL KÖZÖS CÉLUNK
Születendő és már megszületett gyermekeink egészségének védelme
JELSZAVUNK
Kötelező helyett választható
FONTOS
Nem az oltások ellen emelünk szót, hanem azok kötelezőségének megszüntetéséért
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy április 7-én, hétfőn 16.30-18.30 között a Tilos Rádióban beszélgetünk az oltásokról és a “Kötelező helyett választható” mozgalomról.


Üdvözlettel az ügyvivők nevében
Kovács Katalin
Kürti Katalin

Továbbítottuk:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Magyar földben kell eltemetnünk Petőfi Sándort

Petőfiért! - Kónya-Hamar Sándor nagyapjától tudta, hogy Petőfi Sándor Szibériában halt meg

Sorra kerülnek elő a vallomások Petőfi Sándor és 48-as honvédek Szibériai raboskodásáról. Kónya-Hamar Sándor, az MVSZ erdélyi küldötte és egyben Védnöki Testületének tagja idén, március 9-én Petőfi Sándor kolozsvári szobrának avatásakor mondott beszédében említette meg, hogy szibériai hadifogságból szabadult nagyapjától gyerekkora óta tudta: Petőfi Sándort Szibériába hurcolták, és ott halt meg. Egyedül az ő falujából, Székelykocsárdról négyen járták meg Szibériát. Kónya-Hamar Sándor költő, író, aki másfél évtizedig volt a bukaresti parlament RMDSZ-es képviselője, majd brüsszeli EP-képviselő és Hans-Gert Pöttering EP-elnök tanácsadója Kolozsváron él. Alább közzétesszük írását.

Védőoltások, avagy biológiai fegyverek? Labant Csaba előadása a következő Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est 
Labant Csaba: Védőoltások, avagy biológiai fegyverek?

Ismét Labant Csaba dalszerző, előadóművész, békenagykövet lesz a Fejér Szövetség előadója a 215. Hétvezér Esten.

Legutóbb 2012 novemberében járt nálunk, amikor zsúfolásig megtelt a Királykút földszinti terme. Az előadás előtt egy kedves zenei élményben is részesülhettünk Csaba és felesége, Ada, valamint az akkor két és fél éves Labant Lehel jóvoltából.

Csaba élete azóta sem változott. A zene mellett továbbra is közéleti tevékenységet folytat.  Az Oltáskritikus Életvédők Szövetsége vezetőjeként a „védőoltások” ellen vívott küzdelem élharcosa. Jelenleg kb. 5000 követője van, akik a szervezet természetes védekezőképességét helyezik előtérbe, az immunrendszert roncsoló, rendkívül káros anyagokat tartalmazó vakcinákkal szemben.

2014. április 4., péntek

Nyelvében él a nemzet oly rég, mióta csak beszél

Itt újra elolvasható
Nem ma történt. Mintegy másfél évvel ezelőtt (2012. szeptember 27-én) tettük közzé "Melyik a legrégibb nyelv?" címmel Táncsics Mihály fő művének töredékét, amelyben nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a legrégibb nyelv a magyar.

Lássuk hát újra a "medvét"! 

MVSZ: Közzétesszük Táncsics Mihály főművét: Legrégibb nyelv a magyar

Sajtószolgálatunk március 29-i közleményében tudósított arról, hogy Nyíri Ágnes újságíró megtalálta az Országos Széchényi Könyvtárban a legjelentősebb Táncsics-mű, a „Legrégibb nyelv a magyar” című könyv tizenkilenc oldalas kivonatát.

Ígéretünkhöz híven a Táncsics-főmű 19 oldalas nyomtatott kivonatát  most közzétesszük. Táncsics Mihály portréja nem szerepel az eredeti kiadványon, oda utólag lett rászerkesztve. Kattintson a képre.

MVSZ Sajtószolgálat
8300/140401

Nincs semmi kétség: Petőfi Sándort Barguzinban temették, s lelték meg, akik keresték

A. V. Tyivanyenko: A munka befejeződött. Egyértelmű, hogy Barguzinban Petőfi Sándor hamvai kerültek elő.


A munka befejeződött. Teljes egyértelműséggel el lehet mondani, hogy Barguzinban Petőfi Sándor hamvai kerültek elő  – mondta ma Budapesten, a Magyarok Világszövetsége elnökével, Patrubány Miklóssal tartott közös sajtótájékoztatóján Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko, az Ulan Ude-i (Burjátország) egyetem régész professzora, aki a legrégebbi kutatója Petőfi Sándor szibériai fogságban töltött éveinek, és aki huszonöt évvel ezelőtt maga is  jelen volt a Morvai Ferenc vezette expedíció sírfeltárásán. A burjátországi professzor, aki Fuksz Sándor meghívására érkezett,  egyhónapos magyarországi előadókörútja végén találkozott az MVSZ elnökével, és beszámolt tapasztalatairól, következtetéseiről: ha tovább folytatódik a huzavona, akkor vissza kell vinni Petőfi Sándor hamvait Burjátországba. 

Minden elismerésünk a Haza Nem Eladó Mozgalom képviselőjelöltjeié

A Haza Nem Eladó Mozgalom pártelnökének riasztására a párt által indított és jelöltséget elnyert minden egyes országgyűlési képviselőjelölt Szarvasra utazott, hogy megakadályozzanak egy kilakoltatást.

Minden elismerésünk a képviselőjelöltekhez méltó kiállásukért.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

A helyszínen készült fotók itt megtekinthetők: http://kaslerarpad.hu/?p=6761
Az utólagos értékelés pedig itt, alább is olvasható.

2014. április 3., csütörtök

Közlemények: Perényi állandóságáról és a Martonyi-jelenségről

MVSZ: A kárpátaljai magyarság támasza: Perényi Zsigmond

Kevesen tudják, hogy a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb támasza báró Perényi Zsigmond, a Magyarok Világszövetségének első elnöke volt, akit e tisztségébe 1938. augusztus 18-án választottak meg. Egy év  sem telt el, amikor az 1939. március 15-én a hazához visszatérő Kárpátalja kormányzója lett. 

Perényi Zsigmond nagyapja, akit ugyancsak Perényi Zsigmondnak hívtak, az 1848-49-es szabadságharc idején a felsőház elnöke volt és támogatta, miként az általa vezetett felsőház is, a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ezért őt 1849. október 24-én  – ugyanott, ahol két héttel korábban Batthyány Lajos miniszterelnököt is – Szacsvay Imrével, az országgyűlés jegyzőjével együtt kivégezték. Az unoka, a Kárpátalját kormányzó Perényi Zsigmond (1870-1946) a felsőház tagja volt, Magyarország két koronaőrének egyike.

2014. április 2., szerda

Szavazz úgy, hogy ne szégyelld majd magad!

Barátom!

Rendkívül sokan kérdezik mostanában tőlünk, hogy kikre és kire szavazzanak vasárnap. Olyanok is, akik úgy élnek le négy-négy évet, akár tízszer egymás után, hogy fennen hirdetik: ők nem politizálnak ám! De szavazni? Azt muszáj. S olyanok is, akik elbizonytalanodtak. Most szavazzanak a sok közül a jobbikra, arra, akit jobbnak tartanak, vagy maradjanak otthon, s bízzák a választást megint azokra, akik már annyira sem értik, hogy mi van, hogy akár újra és újra visszaszavaznák hóhéraikat?!
?!