Figyelmeztető megjegyzés a lakosságból emberré fejlődéshez

Honlapunk olvasóinak figyelmébe ajánlom Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének elemzését a 2014-es választások eredményéről, arányosságáról. Kérem, olvassák el figyelmesen korábbi (hivatkozott) közleményével együtt, majd azután térjenek vissza újra arra a megjegyzésre és figyelmeztetésre, amit itt, előzetesen teszek:

Megjegyzés:

A 2010-es és a 2014-es választási rendszerek fő különbsége, ami miatt az lehetségessé vált, amire az MVSZ elnöke rámutat elemzésében, nagyon is egyszerű:

• 2010-ben 210 főt választottak az emberek megyei és országos pártlistáról, míg 175 főt egyéni körzeti jelöltként,
• 2014-ben csupán csak 93 képviselőt választanak pártlistáról, azonban csak országos pártlistáról, de 106 főt pedig egyéni körzeti képviselőként.

Az új választási törvény

• látszólag (formailag) erősítette a helyi képviseletet (hiszen a körzeti képviselőkre arányaiban több mandátum esett - 175/385=45.5% < 53.3%=106/199), s egyben csökkentette a helyi képviseletet (megyei pártlista megszüntetése),
• azonban teljesen világos, hogy az egyéni körzetekben a lakosság nem törődik már azzal, hogy őt képviselik-e a képviselők, avagy sem, hogy a jelölt mennyire függ a választóktól, avagy sem (szabados mandátum), hanem (99.9%-ban) pártszimpátia alapján döntenek,

azaz elegendő néhány szavazattal megnyerni egy pártnak (nem a jelöltnek, nem a programjának!) a körzeti választást ahhoz, hogy a pártlistára adott szavazati arányokkal szembeni legkisebb különbség is elegendő legyen a jól ismert savanyú paradicsom-pirossal szembeállított mézes-mázas narancs javára, hogy egy kormánypárt abszolút többségre tegyen végül szert, s a többi gyümölcsről, lehetőségről nagyjából meg is felejtkezzenek az emberek.

Egy "szurkolói" szempontok szerint szavazó és "nem politizáló", mindennapi közéletről megfeledkezett lakosságnak nem a képviselő személye, életvitele érdekes, hanem a közismert és szórakoztató csapatok celebjeinek műsora, szövege.

Figyelmeztetés: Tanulság?

Hogyne lenne! Azzal a választási szemlélettel és rendszerrel

1. amelyben egy "idegenlégiós" is annyira körzeti, mint a körzet legismertebb szakembere, ha hordja a szeretett mezt (mázat),
2. amelyben egy országos szimpátia listáról a helyiekkel, az egyénekkel összemérhető arányban kerülnek döntő helyzetbe jelöltek,
3. amíg a jelöltek felelőtlen (szabad=szabados mandátumú) képviselők lehetnek felelős (visszahívhatók) helyett,
4. amíg a lakosság csupán szurkolni akar csak valakiknek, nem beleszólni a saját életébe, ügyeibe, sorsába,

addig a választók csupán TV csatorna váltók, a választottak celebek lesznek, a választás pedig megosztó cirkusz lesz, azaz nem lesz soha olyan választás és választási rendszer, amely valódi rendszer- és/vagy szereplőváltozáshoz vezet. Sőt, a helyzet a cirkuszon kívülre rekedtek számára egyre és egyre súlyosabb lesz!

Gondolkozz: Mióta lettek a képviselőjelöltek ismeretlen eredetű kisebb, vagy inkább nagyobb vagyonosodásra jelöltek egyben (kérdőjel)?

Válasz / válassz: Mióta az idegenlégiósok politikája váltotta fel az önrendelkezésre, önfenntartásra alapozott közéletet (pont).

Ajánlom figyelmükbe a vasárnapi cirkuszok mellett a hétköznapi közéletet (s az alábbi elemzést), tisztelettel:

Dr. Boór Ferenc, az MVSZ Fejér Megyei Szervezetének és a Fejér MAG Egyesület elnöke

Hogyan lesz 2/3-os többség a 350 ezer mínuszból? 

Sajtószolgálatunk hétfői közleménye után – MVSZ: Jókívánságok és intelmek a választások résztvevőihez – többen hitetlenkedve fogadták Patrubány Miklós nyilatkozatának azon részét, amely kifejtette, hogy a vasárnapi választásokon a három ellenzéki párt összességében 350 ezerrel több szavazatot kapott mint a kormánypártok, mégis a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött, és kérdezték, hogyan lehetséges ez? A válasz az új választási rendszerben rejlik.

Az MVSZ elnöke hétfői közleményünkben kifejtette, hogy a furcsa eredmény oka elsősorban az új választási rendszerben keresendő.

Ennek szemléltetésére alább összehasonlítjuk a 2010-es választások és a 2014-es választások eredményét.

A két választás hasonlósága abban áll, hogy mindkét alkalommal ugyanazok az erők kerültek be a parlamentbe, ráadásul ugyanolyan sorrendben. További hasonlóság, hogy mindkét ízben a Fidesz-KDNP duplán annyi mandátumot szerzett, mint ellenlábasai.

Ám míg a kétharmados parlamenti többséghez 2010-ben az kellett, hogy a Fidesz-KDNP a pártlistás szavazatok abszolút többségét, 52,73%-át nyerje el, és összesen közel 500 ezerrel több szavazatot kapjon mint az ellenlábasai összesítve, addig 2014-ben akkor is elnyerheti a kétharmadot, ha a pártlistákra adott szavazatok történetesen fordított előjelet mutatnak: 2014-ben a Fidesz-KDNP pártlistája mintegy 350 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint az ellenzék listáira adott szavazatok száma.

A különbség a két választási rendszerben rejlik.

A  Nemzeti Választási Iroda honlapjáról vett adatokkal pontosan számszerűsítjük e két választási rendszer közötti különbséget, a 2014-es választások 98,97 %-os feldolgozottságánál.

Az alábbi táblázatban jól látható, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség listáira 467 552 fővel többen szavaztak mint a három vele szembe helyezkedő pártra összesen. Ennek eredményként akkor a százalékban kifejezett szavazatkülönbség a választási rendszer sajátosságai folytán + 9,28%-ról + 35,26%-os mandátumkülönbséggé nőtt.

2014-ben viszont a Fidesz-KDNP listáira 347 905 fővel kevesebben szavaztak, mint az ellenzéki pártokéra összesen. Az új választási rendszer sajátosságai folytán a parlamenti mandátumok száma viszont még így is 33,66 %-os többséget eredményezett a Fidesz-KDNP javára.

Választás                              2010-ben                                                                              2014-ben

Pártok                 Szavazatok     Szavazatok           Mandátumok              Szavazatok        Szavazatok       Mandátumok

                                                            aránya                   aránya                                                           aránya                aránya

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fidesz-KDNP     2 706 292             52,73 %                68,13 %                           2 135 960             44,54  %               66,83 %

Baloldal                 990 428            19,30 %                15,28 %                           1 246 465             25,99  %               19,10 %

Jobbik                    855 436            16,67 %                12,18 %                              985 028             20,54  %              11,56 %

LMP                       383 876              7,48 %                  4,15 %                              252 372               5,26  %                2,51 %

Kiesett pártok                                    3,82 %                   -                                                                   3,67 %                    -

Összesítve kormányoldalra és ellenzékiekre:

Fidesz-KDNP     2 706 292 fő        52,73 %                68,13 %                           2 135 960 fő        44,54 %                66,83 %

Ellenzékiek       2 229 740 fő        43,45 %                32,87 %                           2 483 865 fő        51,79 %                33,17 %

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Különbség           +476 552 fő       +9,28 %              +35,26 %                             -347 905 fő         -7,25 %               +33,66 %

A Fidesz-KDNP pártszövetség minden kétséget kizáró módon a választásokon részt vevő pártok közül kiemelkedően a legerősebb volt, 900.000 szavazattal, azaz közel húsz százalékkal utasítva maga mögé a második helyen végző baloldali összefogást. Tehát az a körülmény, hogy a Fidesz alakíthat kormányt, vitathatatlan. Ugyanakkor nem lehet azt sem tagadni, hogy az a három párt, amelyet egyébként semmi nem köt össze, csupán az, hogy sem a Fidesz nem kíván velük szövetségre lépni, miként ők maguk sem lennének hajlandók a Fidesszel közösködni, összességében több szavazatot kapott, mint a kormányzó pártszövetség. Még árnyaltabban fogalmazva: azok a magyar szavazók, akik szavazatukkal azon akaratukat fejezték ki, hogy ne a Fidesz, hanem a három vele szemben álló párt valamelyike kormányozzon, többségben voltak, méghozzá nem is kevéssel, hanem mintegy 350 ezer állampolgárral. És ez szám a 95 %-ban a Fideszre szavazó külhoni magyar állampolgárok szavazatait is tartalmazza.

Ha ennek ellenére a szavazatok kevesebb mint felét elnyerő párt kétszer annyi mandátumhoz jut, mint azok a pártok együttvéve, akikre számottevően többen szavaztak, akkor el lehet mondani, hogy a választási rendszer nem tükrözi megfelelően a választópolgárok szavazataiban megtestesülő akaratot. Ami a választói akaratnak a pártokra leadott szavazatait illeti, a Fidesz és a Jobbik együttvéve nem kapta meg a szavazatok kétharmadát jelentő 66.67%-ot, hanem csupán 65,08 %-ot. Mégis, a Fidesz egyedül, kétharmados többséggel alakíthat kormányt.

Ezeket a felismeréseket, mivel igazak, akkor is ki kell mondani, ha a hátrányosan érintettek között ott van a baloldali pártkoalíció is. Őket, az MSZP-t és a belőle kirajzó pártocskákat, akik 2004. december 5-én elárulták a magyar nemzetet, amit a balatonöszödi országkáromlónak adott bizalmi szavazatukkal tovább tetéztek, a Magyarok Világszövetsége nem tekinti magyar pártoknak.

MVSZ Sajtószolgálat

8315/140408

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.