Ma, 2014. június 20-án van a csillagászati napforduló napja, de holnap tiszteljük

2014-ben a Napforduló, a leghosszabb nappal: június 20.

Székesfehérvárott a Nap hajnali 4 óra 49 perckor kél és alkonyati 8 óra 45 perckor nyugszik. Ez a leghosszabb nappal.

A világtörténelmi enciklopédia szerint 451-ben ezen a napon ütköztek meg Catalaunumnál a rómaiakkal és nyugati szövetségeseikkel Attila-király hun seregei (azok, amelyek a Hispániában ragadt egyharmad és a megkésett keleti tömények* nélkül megütközhettek)

*Megjegyzés: tömény/tyumen/tuman - 10000, tízezres egység (sereg), ...

Az "angolszászok" egy része ekkor költözik be, hódítja meg a Brit szigetet (hmmm?!), akik

"... a 4. században még a ma Alsó-Szászországnak nevezett akkori Szászországban éltek, innen vándorolt egy részük a hunok okozta népvándorlás idején Britanniába. Velük tartottak az akkor közelükben élő angli törzsek, valamint jütök is, akiknek ekkori lakóhelyének nevét máig őrzi a dániai Jütland. A szászok, utánuk pedig az angolok voltak a legszámosabbak, ezért nevezzük az egész vándorlást az angolszászok betelepedésének és az angolszász** kifejezés máig használatban maradt." (Wikipedia)

**Megjegyzés: mindenki figyelmébe ajánljuk ezen kifejezések - egyáltalán nem alaptalan - hasonlóságát, hasonértelműségét és flektáló-hangváltós hasonhangzását: Umbria/Ambria/Embrió/Ungria/Hungary/Unkari/Angria/Anglia és SZÁSZ/SAXon/SEX/SZAKA/SAKA/SKÓt/SZKÍta és hUN/UN/ONe/EiN/AN-GAR/GALl/GAEL/GOL/KELta/CELt/CHERt/... (nem csak érdekes, hanem érdemes is észlelni, ami tény!)

"Az 5. és 6. századot „Sötét Korként”** is szokás említeni, ennek második felétől kezdett kialakulni a hét királyság" (Wikipedia)

"Az Angol Királyságnak nincs meghatározható alapítási dátuma. Az ország története a heptarchiáig vezethető vissza, amikor hét kisebb királyság, Kelet-Anglia, Essex, Kent, Mercia, Northumbria, Sussex és Wessex szövetséget kötött." (Wikipedia)

***Megjegyzés: "sötét kor" az, amit nem tudunk, ismerünk, s az is, amit nem akarunk tudni, ismerni. A 7 királyságból 3 szász/sex/szaka/szék, 1 meg umbria/emberi (érdekes, úgy-e). A 7 királyság uralkodói listájában pedig tömegelnek az ATiLa/ED/ELőD/ALaDár=>ÆTHEL/EAD/ÆL/EALD/EARD/... és a SAKA/SZÉKI/SZEGI=>SEAX/SIG/..., na meg a BÁRD=>BERHT/WEARD/WALD/WOLD/BALD/... és még a HUN és OND gyöknevek is, s nem is egyszer (hmmm?!), az eric/ric/rik végződések, mint kir-ály értelmezendők. Lásd: Tytila, Æthelhere, Æthelwold, Æthelbert, Æthelred, Æthelstan, Æthelweard, Æthelwald, Æthelwulf, Æthelwealh, Æthelheard, Æthelbald, Æthelflæd, Æthelric, Æthelfrith, Ealdwulf, Eardwulf, Ealdbert, Ealdfrith, Ælfweard, Ælfwald, Ælfwynn, Ælle, Eadmund, Eadweard, Eadwald, Eadred, Eadwig, Eadgar, Eadbald, Eadric, Eadberht, Adda, Eadwine, Eadwulf, Seaxred, Sigeberht, Sighere, Sigeheard, Sigeric, Sigered, Sigfroðr, Hun, Berthun, Andhun, Ecgbert, Frithuwald, Osbald, Osbert, Oswald, ...

Nos, Atila király írható akár úgy is, hogy a KIRÁLY Atila, avagy a KIRÁLY A. S milyen érdekes, hogy a Duna mentéről származó legendás "gót" ős-hős neve, aki éppen ugyanazt és ugyanott tette volt, amit Atila tett, csak épp 44 évvel korábban, sőt, még holtában vele is ugyanazt tették vala, mint Atila holttestével, nos ennek a - tehát gót - hős királyi személynek a neve: nem KIRÁLY A! Nem, de ALARIK. (Hmmm?!)

Véletlenek márpedig nincsenek ...
... pontosabban vannak ugyan, miknek okát nem tudjuk, nem véljük, tehát ...
véletlenek. ;) 

A nyári napforduló ünnepe

megjelent 2012. június 21-én a Hagyományőrzés, Kurultáj rovatokban

 

A nyári napforduló az év leghosszabb napjának ünnepe. A csillagászati szakterminus szerint a nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Ezt az örömnapot a keresztény kultúrkörben a Szent Iván éjjeli ünnepségekhez kötik. Azonban nem árt tudnunk, hogy ez a kereszténység felvétele előtti magyarság egyik legfontosabb ünnepe volt a téli napfordulóval egyetemben. Az eredeti szertartások, mind a keleti puszták messzeségébe vezetik tekintetünket. A fény teljességének ünnepe, ahol a lélek szakralitása megerősödik, és közelebb kerül a Teremtőhöz. A magyarokkal kapcsolatos tűzgyújtási szertartásokról már Ibn Ruszta arab földrajztudós is említést tesz a 903 és 913 között íródott munkájában.

 

Hagyományőrző közösségeinknek egyik kiemelkedő ünnepe az ilyenkor (ismét) szokássá vált Szer megtartása, a tűzön járás, együtt éneklés és virrasztás. Természetesen nem kell erőteljesen rámutatnunk arra a tényre, hogy a mai elanyagiasodott világunkban mennyire fontos ennek az ünnepnek a megtartó ereje, határon innen és túl. A puszták világának, a nap és a természet erejének kicsúcsosodása a nyári napfordulós ünnep. Örömmel látni az egyre szaporodó sok kis hagyományőrző közösséget, minként ünneplik a napfordulót Őseink felelevenedő szokásai szerint. Ebben az évben a Turán Szövetséghez kötődő (lovas)nomád, szkíta – hun –magyar hagyományápolók a saját családias rendezvényeiket tartják meg szerte egész Kárpát-medencében.

 

Minden magyar testvérünknek lélekemelő ünneplést kívánunk!

Turán Szövetség

Szent Iván éjszakája
megjelent 2006. június 23. 18:40 Szecsey István, múlt-kor

A nyári napforduló ünnepe ősi hagyományokra nyúlik vissza. Ezek az ünnepek az életet, a termékenységet, és a szoláris értékek győzelmét tükrözik. A kereszténység is átvette az ősi pogányok ünnepeit, és egy szent nevéhez kötötte. Ő a titokzatos Szent Iván, akiről annyit legalábbis mindenki tud, hogy van egy róla elnevezett éjszaka. De ki volt ő? Miről is szól igazán ez az ünnep? Ünnep-e egyáltalán? Tartson velünk ünnepfejtő kalauzunkban! 

A fény diadala

Nyárközép (Midsummer), azaz Szent Iván napja a skandináv és az északi országok nagy részében nemzeti ünnep, és számukra az év egyik legfontosabb napja. Júniusban világszerte ünnepelnek egyházi és világi ünnepeket, és különös módon mindegyiknek köze van a napfordulóhoz. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre.

Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. Feltehetjük hát a kérdést, hogy miért? Itt a csillagászat adja meg a választ: a nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a ludas abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform). Így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik.

Az északi féltekén élők számára a nyár a meleget, a termés betakarítását és az érést hozta magával (persze a nyár hozta az aszályt és a szárazságot is). A napforduló ünneplését azért is tartották fontosnak, mert bár még sok meleg hónap volt hátra, mégis a napok ekkortól, a nyár ún. "közepétől" kezdtek el rövidülni. Az ünnep így az elmúlást, a tél közeledtét jelezte előre. Az ünneplést igazából nem is a nap felkeltével, hanem az ünnep előestéjén, illetve éjszakáján kezdték, mely tudvalevőleg az év legrövidebb éjszakája.

Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.

Mára ennyi. Talán elég lesz június 24.-ig, avagy Szent Iván éjjeléig!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat