Petőfiért! - 3 évvel ezelőtt, 2011. július 31-én történt - Petíció Petőfi-haj
Emlékeztetésképpen
újraközöljük a Magyarok Világszövetsége három évvel ezelőtti, 2011.
július 31-én a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt tartott
emlékező megmozdulásának beszámolóit, mindenekelőtt, az ott elfogadott Petíció Petőfi-hajszálért című
dokumentumot, amelyben az MVSZ a Barguzin-dilemma lezárására egy
tisztességes ajánlatot tett, amely máig érdemi válasz nélkül maradt. Az
ott elhangzott beszédeket és üzeneteket – Kiss Endre József, Morvai Ferenc, Fuksz Sándor, Kéri Edit, Varga Béla, Aros József, Bálint Béla
– a petíció szövege után, világhálós címek (linkek) formájában
közöljük. Négy nap múlva (július 31-én) Petőfi Sándor eltűnésének 165. évfordulóján a Hősök terén lesz figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulás, amelyre minden felelősen gondolkodó magyart várunk.
Petíció Petőfi-hajszálért
Petőfi
Sándor eltűnésének 162. évfordulóján, a Magyarok Világszövetsége
emlékező megmozdulást szervezett Budapesten, a Magyar Tudományos
Akadémia székháza előtt, a Széchenyi téren, El kell temetnünk Petőfi Sándort! címmel.
A
megmozdulás részvevői egyhangúan támogatták azt a petíciót, amelyet a
Magyarok Világszövetsége intézett a Magyar Tudományos Akadémiához Petőfi
Sándor ügyében, és amelyben az MTA közreműködését kérte a 15 millió
magyart foglalkoztató ügyben. Alább közzé tesszük a petíció teljes
szövegét.
Ej.2011.1055
Pálinkás József elnök úr kezéhez
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyarok Világszövetségének
Petíciója
a Magyar Tudományos Akadémiához Petőfi Sándor ügyében
Petőfi
Sándor fehéregyházi csatatéren történt eltűnésének 162. évfordulóján
fordulunk Önökhöz. A legnagyobb magyar költő sorsának kérdése nem
irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála
körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének
kérdése. Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó
eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye.
A
Magyarok Világkongresszusa, amelyet eleink 1929-ben azért hívtak
életre, hogy Trianon után se maradjon legitim képviselet nélkül az
egyetemes magyar nép, a maga állandóan működő, ügyvivő testületeként
1938-ban életre hívta a Magyarok Világszövetségét. Ezennel a világ
magyarságának nevében Petőfi Sándor ügyében keressük meg Önöket. Tesszük
ezt azután, miután Magyarország kormánya egyértelműen kinyilatkoztatta,
hogy Petőfi Sándor sorsának ügyében nem tud eljárni.
Huszonkét
évvel ezelőtt, a távoli Szibériában egy Magyarországról induló
expedíció, orosz források alapján a Bajkál tó közelében, Barguzinban
feltárt egy sírt, amelyben az expedícióban részt vevő amerikai, orosz és
magyar antropológusok egyértelműen Petőfi Sándor földi maradványait
ismerték fel. Erről, a helyszínen, a burjátországi hatóságok által
láttamozott szakértői vélemény készült, amelyet mind orosz nyelven, mind
magyar fordításban jelen Petícióhoz mellékelünk.
Akkor,
a kommunizmus kézi vezérlésének utolsó évében, a Magyar Tudományos
Akadémia akkori vezetése sajnálatos módon, a tudományosságtól idegen,
mondhatni dogmatikai álláspontra helyezkedett, és határozottan állítván,
hogy 1849-ben nem hurcoltak magyar hadifoglyokat Szibériába, megtagadta
a Barguzinban feltárt csontváz genetikai összehasonlító vizsgálatának
elvégzését Petőfi Sándor édesanyjának földi maradványaival.
Időközben
az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc leverését követően
Szibériába hurcolt magyar hadifoglyok ténye sokszorosan és
cáfolhatatlanul igazolódott. Ezek után joggal vetődik fel újult erővel a
kérdés: Vajon nem Petőfi Sándor földi maradványait találták meg mégis 1989-ben, Burjátországban?
Azzal,
hogy a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában előkerült Petőfi
Sándor hajtincse kézzelfoghatóvá vált a kérdés tudományos eldöntésének
sírfelbontás és – egyesek által vélelmezett kegyeletsértés – nélküli
lehetősége. Ehhez csupán pár hajszálra van szükség az Önök által őrzött
ereklyéből, Petőfi Sándor hajtincséből.
Tisztelettel
kérjük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia működjék együtt a Barguzinban
feltárt lelet azonosításában, és adja ki a megőrzésében levő
Petőfi-hajtincs három szálát a Magyarok Világszövetségének. A Magyarok
Világszövetsége, mint az erkölcs mindenek fölöttiségét nyíltan valló, a
világ magyarságát képviselő testület kezességet vállal azért, hogy a
rábízott ereklyét gondosan megőrzi, és a genetikai vizsgálatot a világ
három, arra illetékes laboratóriumában egymástól függetlenül,
egyidejűleg elvégezteti.
Amennyiben
a vizsgálat igazolja a Barguzinban huszonkét évvel ezelőtt kiállított
szakértői véleményt, akkor az utókor, a ma élő magyar nemzedék,
elvégezheti kötelességét, és méltó körülmények között eltemetheti a Haza
nagy fiát.
Amennyiben
az vizsgálat megcáfolja a Szibériában kiállított nemzetközi
szakvéleményt, úgy a ma élő magyar nemzedék folytathatja a nemzet
legnagyobb költője földi maradványainak keresését, mindaddig, amíg
eredményre nem jut, mert
El kell temetnünk Petőfi Sándort!
Petőfi
Sándor földi maradványainak felkutatása, és a Haza földjébe való méltó
eltemetése egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést
szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi
alapvetése.
Tehát megkerülhetetlen, elodázhatatlan, következésképpen kötelező feladat.
Bízunk
a Magyar Tudományos Akadémia bölcsességében és a magyar nemzet értékei
és sorskérdései iránti elkötelezettségében, és hisszük, hogy egyik
legfőbb alapító atyjához, Széchenyi Istvánhoz méltó szellemben jár el
Petőfi Sándor ügyében, azaz a jelen Petícióban foglalt kérésnek eleget
tesz.
Budapest, 2011. július 31.
A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám,
A petíció melléklete: http://mvsz.hu/sajtoszolgalat/
A 2011. július 31-i emlékező megmozdulás beszédei, üzenetei úgy ahogy azokról sajtószolgálatunk annak idején beszámolt:
Szégyen
és pirulás nélkül tovább nem tűrhetjük a bizonytalanságot s még jókor
el kell magunkról hárítani a késő kornak bizonyosan bekövetkező vádját,
hogy kortársunknak, a nemzet nagy költőjének sírját felkeresni restek
valánk, s a helyett megelégednénk naponkint megújuló mendemondákkal,
melyeket részint a jóakarat, de többnyire a rövidlátóság s nem ritkán
szándékos áltatás koholt végnélküli ámításunkra. Tudni akarjuk, tudnunk
kötelesség: Petőfi Sándor hol és mikor halt meg! –
írta 1860-ban Pákh Albert, a Vasárnapi Újság alapító főszerkesztője,
Petőfi barátja. A feladat ma, százötven év múltán is ugyanaz: Fel kell kutatnunk, és el kell temetnünk Petőfi Sándort!
„Behantozatlan áll S hazám leányi közt
Hamvai fölött a hely. Nincs egy Antigoné,
Hol, merre nyugszik ő, Ki sírját fölkeresve
Nem mondja semmi kő, Hantot föléje nyesve,
Nem mondja semmi jel. Virággal hintené !”
(Arany János)
MVSZ Sajtószolgálat
8430/140727
„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése