Oldalak

2014. július 31., csütörtök

Ma 3 éve, hogy az első megmozdulást szervezte az MVSZ Petőfiért

Petőfiért! - 3 évvel ezelőtt, 2011. július 31-én történt - Petíció Petőfi-hajszálért

Emlékeztetésképpen újraközöljük a Magyarok Világszövetsége három évvel ezelőtti,  2011. július 31-én a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt tartott emlékező megmozdulásának beszámolóit, mindenekelőtt, az ott elfogadott Petíció Petőfi-hajszálért  című dokumentumot, amelyben az MVSZ a Barguzin-dilemma lezárására egy tisztességes ajánlatot tett, amely máig érdemi válasz nélkül maradt. Az ott elhangzott beszédeket és üzeneteket  –  Kiss Endre József,  Morvai Ferenc,  Fuksz Sándor,  Kéri Edit,  Varga Béla,  Aros József,  Bálint Béla  –  a petíció szövege után, világhálós címek (linkek) formájában közöljük. Négy nap múlva (július 31-én) Petőfi Sándor eltűnésének 165. évfordulóján a Hősök terén lesz figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulás, amelyre minden felelősen gondolkodó magyart várunk.


Petíció Petőfi-hajszálért

Petőfi Sándor eltűnésének 162. évfordulóján, a Magyarok Világszövetsége emlékező megmozdulást szervezett Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt, a Széchenyi téren, El kell temetnünk Petőfi Sándort! címmel.

A megmozdulás részvevői egyhangúan támogatták azt a petíciót, amelyet a Magyarok Világszövetsége intézett a Magyar Tudományos Akadémiához Petőfi Sándor ügyében, és amelyben az MTA közreműködését kérte a 15 millió magyart foglalkoztató ügyben. Alább közzé tesszük a petíció teljes szövegét.

Ej.2011.1055

Pálinkás József elnök úr kezéhez
Magyar Tudományos Akadémia

A Magyarok Világszövetségének
Petíciója
a Magyar Tudományos Akadémiához Petőfi Sándor ügyében

Petőfi Sándor fehéregyházi csatatéren történt eltűnésének 162. évfordulóján fordulunk Önökhöz. A legnagyobb magyar költő sorsának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése. Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye.

A Magyarok Világkongresszusa, amelyet eleink 1929-ben azért hívtak életre, hogy Trianon után se maradjon legitim képviselet nélkül az egyetemes magyar nép, a maga állandóan működő, ügyvivő testületeként 1938-ban életre hívta a Magyarok Világszövetségét. Ezennel a világ magyarságának nevében Petőfi Sándor ügyében keressük meg Önöket. Tesszük ezt azután, miután Magyarország kormánya egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy Petőfi Sándor sorsának ügyében nem tud eljárni.

Huszonkét évvel ezelőtt, a távoli Szibériában egy Magyarországról induló expedíció, orosz források alapján a Bajkál tó közelében, Barguzinban feltárt egy sírt, amelyben az expedícióban részt vevő amerikai, orosz és magyar antropológusok egyértelműen Petőfi Sándor földi maradványait ismerték fel. Erről, a helyszínen, a burjátországi hatóságok által láttamozott szakértői vélemény készült, amelyet mind orosz nyelven, mind magyar fordításban jelen Petícióhoz mellékelünk.
Akkor, a kommunizmus kézi vezérlésének utolsó évében, a Magyar Tudományos Akadémia akkori vezetése sajnálatos módon, a tudományosságtól idegen, mondhatni dogmatikai álláspontra helyezkedett, és határozottan állítván, hogy 1849-ben nem hurcoltak magyar hadifoglyokat Szibériába, megtagadta a Barguzinban feltárt csontváz genetikai összehasonlító vizsgálatának elvégzését Petőfi Sándor édesanyjának földi maradványaival.

Időközben az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc leverését követően Szibériába hurcolt magyar hadifoglyok ténye sokszorosan és cáfolhatatlanul igazolódott. Ezek után joggal vetődik fel újult erővel a kérdés: Vajon nem Petőfi Sándor földi maradványait találták meg mégis 1989-ben, Burjátországban?

Azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában előkerült Petőfi Sándor hajtincse kézzelfoghatóvá vált a kérdés tudományos eldöntésének sírfelbontás és – egyesek által vélelmezett kegyeletsértés – nélküli lehetősége. Ehhez csupán pár hajszálra van szükség az Önök által őrzött ereklyéből, Petőfi Sándor hajtincséből.

Tisztelettel kérjük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia működjék együtt a Barguzinban feltárt lelet azonosításában, és adja ki a megőrzésében levő Petőfi-hajtincs három szálát a Magyarok Világszövetségének. A Magyarok Világszövetsége, mint az erkölcs mindenek fölöttiségét nyíltan valló, a világ magyarságát képviselő testület kezességet vállal azért, hogy a rábízott ereklyét gondosan megőrzi, és a genetikai vizsgálatot a világ három, arra illetékes laboratóriumában egymástól függetlenül, egyidejűleg elvégezteti.

Amennyiben a vizsgálat igazolja a Barguzinban huszonkét évvel ezelőtt kiállított szakértői véleményt, akkor az utókor, a ma élő magyar nemzedék, elvégezheti kötelességét, és méltó körülmények között eltemetheti a Haza nagy fiát.
Amennyiben az vizsgálat megcáfolja a Szibériában kiállított nemzetközi szakvéleményt, úgy a ma élő magyar nemzedék folytathatja a nemzet legnagyobb költője földi maradványainak keresését, mindaddig, amíg eredményre nem jut, mert

El kell temetnünk Petőfi Sándort!

Petőfi Sándor földi maradványainak felkutatása, és a Haza földjébe való méltó eltemetése egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése.

Tehát megkerülhetetlen, elodázhatatlan, következésképpen kötelező feladat.

Bízunk a Magyar Tudományos Akadémia bölcsességében és a magyar nemzet értékei és sorskérdései iránti elkötelezettségében, és hisszük, hogy egyik legfőbb alapító atyjához, Széchenyi Istvánhoz méltó szellemben jár el Petőfi Sándor ügyében, azaz a jelen Petícióban foglalt kérésnek eleget tesz.

Budapest, 2011. július 31.

                                                                                  A világ magyarságának nevében

                                                                                     a Magyarok Világszövetsége
                                                                                                          és az
                                                                                 El kell temetnünk Petőfi Sándort!
                                                                          című emlékező megmozdulás résztvevői


A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám,
                                                                               a Magyarok Világszövetségének elnöke


A 2011. július 31-i emlékező megmozdulás beszédei, üzenetei úgy ahogy azokról sajtószolgálatunk annak idején beszámolt:


Szégyen és pirulás nélkül tovább nem tűrhetjük a bizonytalanságot s még jókor el kell magunkról hárítani a késő kornak bizonyosan bekövetkező vádját, hogy kortársunknak, a nemzet nagy költőjének sírját felkeresni restek valánk, s a helyett megelégednénk naponkint megújuló mendemondákkal, melyeket részint a jóakarat, de többnyire a rövidlátóság s nem ritkán szándékos áltatás koholt végnélküli ámításunkra. Tudni akarjuk, tudnunk kötelesség: Petőfi Sándor hol és mikor halt meg! – írta 1860-ban Pákh Albert, a Vasárnapi Újság alapító főszerkesztője, Petőfi barátja. A feladat ma, százötven év múltán is ugyanaz: Fel kell kutatnunk, és el kell temetnünk Petőfi Sándort!

„Behantozatlan áll                S hazám leányi közt
Hamvai fölött a hely.             Nincs egy Antigoné,
Hol, merre nyugszik ő,          Ki sírját fölkeresve
Nem mondja semmi kő,        Hantot föléje nyesve,
Nem mondja semmi jel.        Virággal hintené !”
(Arany János)

MVSZ Sajtószolgálat
8430/140727


„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint. (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése