Petőfiért! – Petőfi gyermek- és diákkora - 1 . rész – Hódolat Petőfi Sándornak
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta
fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor
hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július
31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten
Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre
idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök
terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervez Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel.
De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk
adatokat, okmányokat és képeket Petőfi Sándor diadalútjáról, egy
nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent
meg.
Kéry Gyula: Petőfi gyermek- és diákkora
1. rész
„Az
1822-ik esztendő Szilveszter-éjszakáján, mikor a toronyóra az éjfélt
ütötte és új-esztendőre virradt, megszületett egy kis-kőrösi nádfedeles
házban az új magyar költészet Messiása: Petőfi Sándor. Gyönyörű téli
éjszaka volt; a frissen hullott hó behavazta a rónaságot, s a fehérre
meszelt házak apró ablakaiból mint csillagfény sugárzott ki a
Szilveszter-esti mécsek pislogása. A falu népe nagyrészt már pihenőre
tért, csupán a római katolikus és az evangélikus templom közt levő szűk
utcaközben, Makovinyi borbély házában volt nagy sürgés-forgás, ahol
Petrovics István mészárosmester lakott bérben nejével, Hrúz Máriával.
Bent,
az utcafelőli szobában, az ablak mellett álló nyoszolyában feküdt a
szenvedéstől megtört anya. Mellette pihent az újszülött kisded, akinek
selymes, puha kis testét szeretettel simogatta Petrovics mészáros,
hálálkodván, hogy öt évi házasság után az ég fiúval ajándékozta meg
őket. Ott szorgoskodott a szobában Leska Istvánné, a papné is, aki
értett a gyógyításhoz és segített a bábának, mivelhogy a szüléskor anya
is, gyermek is veszedelemben forgott. Dinga Sámuelné, a szomszédasszony,
szalvétába kötötte a kisdedet és megmérte. Igen könnyűnek és gyengének
találta, azért azt tanácsolta, hogy a langyos fürösztő vízbe kevés
spirituszt is öntsenek. Így erősítgessék, hogy megmaradjon. A gyermeket
még születésnapján, 1823 január1-én, megkeresztelték.
Az
anya betegsége miatt a gyermek csakhamar dajkára szorult. Akadt is erre
alkalmas fiatal asszony, Hegedűs András kis-kőrösi földmíves elvált
feleségének, született Kurucz Zsuzsannának személyében, akit Petrovics
mester valósággal dédelgetett, csakhogy kis fiát életben tarthassa. Mert
már-már lemondtak a gyermek életéről: olyan gyönge és beteges volt. De
egy-két hónap múlva szemlátomást erősödött.
A
gyermek még csak 22 hónapos volt, amikor apja sorsa jobbra fordulván, a
nagyobb félegyházi mészárszéket árendálta ki és családjával
Kis-Kőrösről Félegyházára költözött. Velök ment a dajka is, aki
reggeltől estig a gyermek mellett volt. A gyermek folyvást a dajka
szoknyájába kapaszkodott és utána tipegett a kertbe vagy ki az utcára.
Heisler
Lőrinc, volt kis-kőrösi gyapjúkereskedő, jól ismerte Petrovicsékat. A
mészárosmester neki adta el a marhabőröket. Gyakran megfordult a
házuknál, s emlékszik rá, hogy Petrovicsnak egy kis barnabőrű gyermeke
volt, kinek dajkája a kapu küszöbén ült, s a gyermeket ölében tartva
énekelgetett. A széphangú dajkát el is nevezték a szomszédok Nótás
Zsuzsinak. E sorok írója, mikor 1894-ben Kis-Kőrösön járt, Petőfi
dajkáját még életben találta. A töpörödött öreg anyóka könnyező szemmel
beszélte el, hogy 16 éven át szolgált Petrovicséknál és büszkén
emlegette, hogy ő ringatta egykoron ölében és altatgatta dallal
Magyarország dicsőségét!”
(folytatása következik)
MVSZ Sajtószolgálat
8406/140717
„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése