Kegyelettel Szent Imrére emlékezve ...
 |
| Kegyeleti szertartás Álmos és Szent Imre hercegek tiszteletére 2014. szeptember 2. |
... továbbítjuk a Polgári Szemle 2014. március – 10. évfolyam 1–2. számában megjelent alábbi írást:
Amerika elnevezése és a magyar Szent Imre herceg
Prof. Dr. Hamza Gábor tanszékvezető
egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA rendes tagja
(gabor.hamza@ajk.elte.hu).
Összefoglalás
Franz
Laubenberger és Albert Ronsin, neves német és francia történészek
egyetértenek abban, hogy az amerikai kontinens neve Magyarország első
királyának, I. (Szent) István fiának, Szent Imre hercegnek keresztnevére
utal. Anastasio Vespucci, aki Firenze szenátusának titkára volt, nagy
valószínűséggel a középkori Itáliában elterjedt Szent Imre-kultusz
hatására adta fiának az Amerigo keresztnevet.
The Naming of America and the Hungarian Prince Saint Emeric
Summary
The highly
reputed German and French historians, Franz Laubenberger and Albert
Ronsin came to the conclusion that the naming of the American continent
is related to the Christian name of Saint Emeric, the only son of the
first king of Hungary, Steven I (The Saint). Anastasio Vespucci, who was
the secretary of the senate of Florence, gave very probably the first
name „Amerigo” to his son under the influence of the cult of Saint
Emeric existing in medieval Italy.
Jól ismert tény,
hogy az amerikai kontinens elnevezésének eredete hosszú időn át vitatott
volt mind a történettudományban, mind pedig a földrajztudományban.
A 16. század első felében a kor ismert, jeles német humanista költője,
Matthias Ringmann előszeretettel képviselte azt a nézetet, hogy az „új”
kontinens Amerigo Vespucci (Firenze, 1451 – Sevilla, 1512) nevét
viselje, pontosabban kapja. Amerigo Vespucci 1499 és 1502 között
négyszer is járt az „új” kontinensen, eljutva egészen az Amazonas folyó
deltavidékéig. Utalni szeretnénk arra, hogy az Amerigo név a latin
Emericus olasz változata. Említést érdemel, hogy Amerigo Vespucci
a szerzője az utazásait leíró, általában azonban vitatható értékűnek,
bár fontos forrásnak tekintett]] Mundus Novus című munkának. Amerigo Vespucci Mundus Novus
című műve forrásul szolgált a kor híres és vitathatatlanul nagy
tekintéllyel rendelkező kozmográfusa, a freiburgi (Freiburg im Breisgau)
Martin Waldseemüller (1470–1522) számára. Waldseemüller, aki Matthias
Ringmann-nal jó viszonyban, sőt egyenesen baráti kapcsolatban volt,
egyetértett a korában kivételesen nagy hírnévnek örvendő német
humanistával abban, hogy a kontinens a jeles, korában jól ismert
tengerész és „felfedező”, Amerigo Vespucci nevét viselje. 1507-ben
a lotaringiai St. Dié des Vosges-ben megjelent Cosmographiae Introductio
című művében (teljes cím: Cosmographiae introductio cum quibusdam
geometriae ac astronomiae principiis ad eam rem necessariis. Insuper
quatuor Americi Vespucii navigationes. Universalis Cosmographiae
descriptio tam in solido quam plano, eis etiam insertis, quae Ptholomaeo
ignota a nuperis reperta sunt.) található, a glóbuszt
(„földkerekséget”, „orbis terrarum”-ot) ábrázoló világtérképen –
elsőként – az „új” földrész neveként már
„America”
szerepel. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az „új” kontinens
határai, pontosabban „kontúrjai” még igencsak bizonytalanul megrajzoltak
azon a térképen, amely Martin Waldseemüller művének mellékletét
(appendix) alkotja.
Matthias Ringmann
javaslata ilyen módon elfogadást nyert a kor jeles, nagy tekintélynek
örvendő kozmográfusa részéről. Amerigo Vespucci utóneve, keresztneve
az első magyar király, Szent István (1000–1038) fiatalon, 1031-ben
elhunyt egyetlen fiának, Imre (Emericus, Emerich, Henricus) hercegnek
nevére utal. Az „America” név, elnevezés megfelel annak a törekvésnek,
hogy a már ismert kontinensek, földrészek nevét, „hivatalos”
megjelölését nőnemű alakba, femininumba tegyék, Afrikához és Európához
hasonlóan.
Említést érdemel,
hogy más, ma azonban már joggal meghaladottnak tekinthető nézet,
felfogás szerint az „új”, „negyedik” kontinens neve Amalrichra utalna.
Amalrich, pontosabban az Amalrichek (két Amalrich) jeruzsálemi
király(ok) voltak, aki(k) a 12. században uralkodtak. Fontos továbbá
megemlíteni, hogy ma már ugyancsak meghaladottnak, történetietlennek és
dokumentálhatatlannak tekinthető az a felfogás is, mely szerint az „új”
földrész neve az 1529-ben alapított Maracaibo város nevével volna
kapcsolatban, összefüggésben.
A kérdés
szakértőinek tekintett neves német kutató, várostörténész, a 20.
században élt Franz Laubenberger és az ugyancsak igen tekintélyes
francia történész, Albert Ronsin (1928–2007) egyetértenek, pontosabban
egyetértettek abban, hogy az amerikai kontinens („új kontinens”, „Novus
continens”) elnevezése, illetve neve a magyar Szent Imre herceg
(Emericus dux) keresztnevére utal. A firenzei, művelt arisztokráciához
tartozó, a városállam szenátusának (Signoria) nagy felelősséggel járó
titkári (segretario) feladait ellátó, közmegbecsülésnek, köztiszteletnek
örvendő Anastasio Vespucci nagy valószínűséggel a középkori Itáliában
elterjedt Szent Imre-kultusz hatására adta fiának az Amerigo
keresztnevet (olaszul: nome di battesimo).
Felhasznált irodalom
Hamza Gábor: Szent István törvényei és Európa. In: Szent István és Európa. Szerk.: Hamza Gábor, Professzorok Háza, Budapest, 2001, 13–21. o.
Franz Laubenberger: Ringmann oder Waldseemüller? Eine kritische Untersuchung über den Urhe- ber des Namens Amerika. In: Erdkunde. Archiv für Wissenschaftliche Geographie. Band XIII, Lfg. 3, Bonn, 1959, 163–179. o.
Franz Laubenberger: The Naming of America. Sixteenth Century Journal, Vol. 13, No. 4., 1982, 91–113. o. Toby Lester: The Fourth Part of the World. The Race to the Ends of the Earth, and the Epic Story of the Map that Gave America its Name. Free Press, New York, 2009.
Albert Ronsin: Découverte et baptême de l’Amérique. Éditions Georges LePape, Montréal, 1979.
Albert Ronsin: Découverte et baptême de l’Amérique. 2e édition (réédition) revue et augmentée, Éditions de l’Est, Nancy, 1992.
Albert Ronsin: La fortune d’un nom: Le America. baptême de l’Amérique à Saint-Dié-des-Vosges. Éditions Jérôme Millon, Grenoble, 1991.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése