Jogerőre emelkedett tagadás, avagy tisztesség
Jogerőre emelkedett tagadás
avagy tisztességes elkövető kerestetik
Nyílt levél a kuruc.info szerkesztőihez
Tisztelt Szerkesztőség!
Szeptember
25-én jogerősen lezárult az a büntetőper, amelyet Kvacskay Károly nevű
személy ellen indítottam mindazon rágalmakért, amelyek az Önök portálján
az ő neve alatt 2010. október 6-án, majd újraszerkesztve október 9-én
megjelentek, és azóta is ott olvashatók. (Kvacskay Károly: Válasz a
tegnap megjelent „Vádat emeltek Kvacskay ellen” című MVSZ-sajtószolgálat
hantájára: Vádemelés, vagy hamis vád és hamis tanúzás?) A teljességgel
elvetemült szerzőre valló írás, így fogalmaz Kurunczi Margit
tévériporter halála kapcsán:
Ő
néhány hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel meghalt. A fiatal
Kurunczi Margit tragikus hirtelenségű halála sokunk számára egy rejtély.
Hogy miért kellett Kurunczi Margitnak meghalnia, amikor nem szenvedett
semmilyen betegségben. Egészséges volt és teli életerővel. Margit nyomozott a Nicolae Ceusescu román diktátor vagyonát kezelő Nicolae Stefan Patrubáni dolgai után. Szerintünk Margitnak ezért kellett meghalnia.
Azt mindenki tudja, hogy rengeteg külföldi ügynököt küldtek át Magyarországra. Ne hagyjuk átverni magunkat.
Tisztelettel,
Kvacskay Károly
A
büntetőpert megelőző bírósági személyes meghallgatáson Kvacskay Károly
tagadta, hogy ő lenne a neve alatt megjelent szöveg szerzője. A
kuruc.info-t egy olyan hírportálnak nevezte, ahol mindenki álnév alatt
ír, és bármit büntetlenül leközölnek. Példaként átadott a bíróságnak egy
kuruc.info-n megjelent cikket, amely súlyos szavakkal illette
Magyarország nagyhatalmú miniszterelnökét, Orbán Viktort. Majd szembe
röhögött, és ezt mondta: Bizonyítsa be, hogy a kuruc.info-n közölt levelet én írtam!
Ekkor,
2012. november 5-én fordultam Önökhöz, és kértem segítségüket, hogy
küldenék el nekem bizonyítékként azt a levelet, amellyel a szerző közlés
céljából beküldte Önökhöz a rágalmazó írást. Önök azt válaszolták, hogy
azt a bizonyos írást már letörölték, mert fényképet is tartalmazott, és
így nagy tárhelyet foglalt. De valószínűsítették, hogy a kvacskay@gmx.net
címről érkezhetett, mert nevezett személy erről a címről több hasonló
levelet is küldött Önöknek. A rágalmazó írás is erről a címről kellett
érkezzen – írták –, és azért közölték, mert fel sem merülhetett Önökben,
hogy a kvacskay@gmx.net címről, Kvacskay Károly aláírással érkező leveleket ne az aláíró írta volna.
Amint várható volt, a bíróság nem tekintette bizonyítéknak vagy bizonyító erejűnek az Önökkel folytatott levélváltásunkat.
Ekkor
mentő ötletem támadt: a világháló magyar közösségének segítségét
kértem. Eszembe jutott ugyanis, hogy annakidején, amikor a kuruc.info
közzétette a szóban forgó levelet, ugyanazt a szöveget még számos
internetes levelezőlistára beküldték. A világhálón szétküldtem a
kuruc.info-n Kvacskay Károly aláírással megjelent rágalmazó írást, és
kértem, hogy azok, akik ezt annak idején levél formájában megkapták,
küldjék el nekem úgy, hogy a levél feladójának e-mail címe és a feladás
időpontja is látszódjék.
Kevesebb,
mint 24 óra alatt megkaptam a keresett levelet Amerikából, Svájcból,
Svédországból, Felvidékről és Erdélyből. A küldés időpontja megfelelt a
kuruc.info-s közzététel időpontjának. A szöveg szóról-szóra,
betűről-betűre ugyanaz. A feladó pedig ugyanaz volt, mint amelyet Önök
csak vélelmeztek: kvacskay@gmx.net!
Amikor a soron következő bírósági tárgyaláson a cáfolhatatlan bizonyítékot bemutattam, Kvacskay vigyorogva azt mondta: Az igaz, hogy a kvacskay@gmx.net az ő címe, de azt ismeretlenek feltörték, és az ő nevében, tudta nélkül, mindenféle leveleket küldtek. (!?)
A
tagadás tehát folytatódott. Ezt követően az első fokon eljáró bíróság
rövid úton lezárta az ügyet, és felmentette a rágalmazás vádja alól
Kvacskay Károlyt, mert nem látta bizonyítottnak, hogy ő írta volna az
Önök portálján ma is olvasható, durván rágalmazó írást.
Hiába kértem a bíróságot, hogy kérjen adatszolgáltatást a gmx.net
nevű német portáltól. Hiába kértem a bíróságot, hogy forduljon a
kuruc.info-hoz, és tudakolja meg, hogy azalatt a három év alatt, amióta
az ellene folyó büntetőperből Kvacskay „megtudta”, hogy az ő neve alatt
egy súlyosan rágalmazó írás jelent meg e portálon, kérte-e annak
eltávolítását? Ha visszaéltek volna a nevével, alighanem így kellett
volna eljárnia!
A
másodfokon eljáró bíróság jogerőre emelte Kvacskay tagadását, annak
ellenére, hogy fellebbezésemben rámutattam: az a fénykép, amelyet a
rágalmazó írás közöl, egy olyan rendőrségi nyomozati anyag képsorának
részlete, amelyet egyedül Kvacskay láthatott és másolhatott le, mint
annak az ügynek a gyanúsítottja…
Kvacskay Károly mai napig használja a kvacskay@gmx.net címet.
Tagadását viszont a bíróság jogerőre emelte.
A magyarországi igazságszolgáltatás eljárása megdöbbentő és egyben lefegyverző.
Mindezek
után tisztelettel kérem Önöket, hogy szíveskedjenek portáljukról
törölni a szóban forgó rágalmazó, Kvacskay Károly nevével jegyzett
írást. Ugyancsak kérem, hogy más írások törlését is fontolják meg, mert
nevezett személy a tárgyaláson azt mondta, hogy abban az időben e-mail
címének „feltörői” több levelet küldtek szét az ő nevét használva, az ő
e-mail címéről. (!?)
A tisztességes elkövető jelentkezését pedig várom…
Addig is e nyílt levél olvasóit arra kérem, hogy amennyiben bárki releváns információt tudna számomra eljuttatni a kvacskay@gmx.net címről elküldött rágalmazó levél szerzőjéről, az írja meg az elnok@mvsz.hu címre. Ha fontos számára az igazság, a tisztesség és a méltányosság.
Tisztelettel
Budapest, 2014. szeptember 29-én
MVSZ Sajtószolgálat
8389/140930
„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése