Oldalak

2014. október 30., csütörtök

Kik lőttek a "véres csütörtökön"? Megtudhatjuk a 245. Hétvezér Estén

A
Fejér Szövetség
HÉTVEZÉR ESTÉK
előadás sorozatának 245. előadója
Kéri Edit
2014. november 04-én
az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 58. évfordulóján

Ha kedd, akkor Hétvezér Est
Kéri Edit: Kik lőttek a Kossuth téren 56-ban
Kik voltak az orvlövészek a Kossuth tér több épületének tetején 1956. október 25-én, a „véres csütörtökön”? Kik voltak a Himnuszt éneklő, harminc ezres, fegyvertelen tömeg százaira halált hozó, ezreket megsebesítő vagy nyomorékká tevő sortűz embertelen elkövetői, gyilkosai?” Kéri Edit bátran nyúlt a témához: évtizedek hazugságaira világított rá kötetével! Még sok mindent homály fed, a gyilkosok közöttünk osztogatják ma is a parancsokat, bankok, minisztériumok élén, fontos, bizalmi beosztásokban. Kéri Edit lyukat ütött a hazugság falán. A fal teljes lebontása azonban még ránk szabott kemény feladatként az utókorra maradt. 
 
Az előadás ideje: 2014. november 4-én kedden 18 óra 
Az előadás helye: Székesfehérvár, Miss Tee Teabolt, Ady Endre. u. 32. I. em.

Az előadáshoz kapcsolódik az alábbi felvétel a Hungaria TV archívumából:

"56-tal kapcsolatban még mindig töménytelen a hazugság..."
"Addig amíg a tankönyvekben nem lesz benne az a három idézet amit itt én most fel is olvasok,
addig nem beszélhetünk arról, hogy az '56-tal kapcsolatos mai politika megfelelő..."
KIRÁLY B. IZABELLA 1956-RÓL
KŐSZEGI ARCHÍVUM 2001. OKTÓBER
és a Magyarok Világszövetsége Sajtószolgálatának a napokban, "Szellemi fertő" címmel megjelent közleménye is:

Szellemi fertő

Valóságos szellemi fertő uralkodott el a magyar közéletben. Az amerikai Pulitzer-díj kitüntetettje, a Magyar Nemzet főmunkatársa, Kő András sportújságíró,  58 évvel a Kossuth téri vérengzés után tudálékos cikkben fejtheti ki, hogy a Véres csütörtökön, a Kossuth téren nem haltak meg többen, mint 61-en. Ezzel szemben, egyedül a tavaly elhunyt Körömi Teréz 234 Kossuth téri áldozatot azonosított, és tette közzé sokszorosan nevüket!

A Magyarok Világszövetségének gondozásában négy kiadást ért meg Kéri Edit könyve, amely nem csak több, mint ezerre teszi a Véres csütörtökön a Himnusz éneklése közben meggyilkolt magyarok számát, hanem közli 195, a tetőről tüzelő partizán nevét is.

A magyar közéletben eluralkodott valóságos szellemi fertőt jellemzi, hogy a fősodrású, nagy példányszámú lapok, és a naponta sztárolt közszereplők egyszerűen nem vesznek tudomást semmiről, ami nem valamely párt szája íze szerint való. Így történhetett meg, hogy Kéri Edit és Körömi Teréz közlései után az amerikai liberális Pulitzer-díjjal kitüntetett Kő Andrást, aki bármennyire furcsa is, a Magyar Nemzet főmunkatársa és főfoglalkozása szerint sportújságíró, semmi sem gátolta meg abban, hogy 58 évvel a Kossuth téri magyarellenes népirtás után egy ilyen gyalázatos irományt tegyen közzé.

Kő András részéről a magyarellenes népirtás ilyen módon történő letagadása nem meglepő, hiszen ő volt az, aki a Corvin-köz parancsnoka, Pongrátz Gergely temetésének reggelén, 2005. május 28-án a Magyar Nemzetben egy halottgyalázással felérő terjedelmes irományban olyan képet festett a még temetetlen ’56-os hősről, amelynél a cikkben szereplő, volt kommunista ügynököt, Medgyessy Pétert is emberségesebbnek ábrázolta. (!?)

Ide vágó korábbi közleményeink:

Negyedik kiadásánál tart Kéri Edit könyve, amelyben arra keresi a választ, hogy kik gyilkoltak meg ezer fegyvertelen, a Himnuszt éneklő magyart 1956. október 25-én, a Véres csütörtökön? A Magyarok Világszövetségének kiadásában megjelent könyvben a szerző közli 195, a tetőről tüzelő partizán nevét.
Kik voltak a Himnuszt éneklő, 30 ezres, fegyvertelen tömeg százaira halált hozó, ezreket megsebesítő vagy nyomorékká tevő sortűz embertelen elkövetői, gyilkosai? – kérdezi előszavában a szerző. És könyvében válaszol a kérdésre.
Itt az ideje, hogy a felnövekvő magyar nemzedékek megismerjék a gyilkosokat.
MVSZ Sajtószolgálat
8424/141027


„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint. (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése