Első fokon bukott az NFA a kajászói közembert fenyegető perében ...

Első fokon bukott az NFA a gazdákat fenyegető perében

ám egy "dodonai" bírói döntéssel úgy, hogy mégis a közember fizessen, ha nem is annyit, amennyivel az NFA fenyegette, de nem is keveset (?!).

Fotó: NOL

A kajászói gazda fellebbez, mert a bíróság azzal érvelt, hogy ő azzal igazolta volna részben a birtokháborítási és károkozási szándékát, hogy nem fogadta el a tanúként beidézett bérlő(jelölte)k által felkínált - köztudottan - törvénytelen felajánlást, hogy a vetésüket titkon tovább művelve fogadja el, hogy nem kajászóiak művelik a kajászói földterületeket - ráadásul továbbra is törvénytelenül.

Azaz a dodonai döntést hozó bírónő arra kívánná rávenni a helyi gazdákat inkább, hogy ők is dodonai (törvényesen törvénytelen) döntést hozzanak legközelebb: legyenek szabálytalanok és törvénytelenek inkább, minthogy a törvényesség helyreállítását követelve jótékonykodjanak, szántsanak és vessenek! Legyenek haszonlesők, morzsaszedők, mert ha nem, akkor lehet, hogy ők fizetnek!

További részletek érdekében idézzük a helyszínen részt vevő sajtó képviselőinek beszámolóit a tárgyalásról és az ítéletről:

Fizetnie kell a kisemmizett gazdának
Rab László, NOL, 2014.12.04.

Az öt és fél millió forint helyett „csak” 1 millió 324 ezer forint kártérítést kell fizetnie annak a kajászói gazdának, aki tavaly áprilisban figyelemfelkeltő akciója során hatvan hektár napraforgót vetett az állam földjén. Böcsödi Gergely 30 éves kajászói gazda ezen tette miatt állt a Székesfehérvári Járásbíróság előtt, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) birtoksértés miatt perelte be.

Bíróné Schuller Zsuzsanna az elsőfokú döntést azzal indokolta, hogy a földbérleti pályázaton vesztes Böcsödi Gergelynek nem volt joga szántani és vetni az állam földjén, maga az NFA is úgy érvelt, a fiatalember nem jogállami megoldást választott. Még akkor sem, ha azt kifogásolta, hogy az NFA törvénytelenül ítélte oda a máshol lakó pályázónak, Kiss Árpádnak a 6000 koronát meghaladó mértékű területet. A bíróság nem foglalkozott azzal, hogy az NFA tévedett-e (azzal, hogy az idén újra megpályáztatták a plusz földet, elismerték, hogy nem volt rendben a pályázat), és elutasította a fiatal gazdálkodó kárigényét is, mely a bevetett, ám utóbb kitárcsázott napraforgó durván egymilliós költségére vonatkozott. Az 1,3 millió forintos megítélt összeg a 2013. április 24. és május 2. közötti időszak költsége volt, amit az állam egy őrző-védő cégnek kifizetett „a föld megvédéséért”.

A döntéssel Böcsödi Gergely nem volt elégedett, azt hangoztatta, hogy az NFA nem tudta bizonyítani részéről a fenyegető magatartást, a per voltaképp egy bosszúhadjárat része, amelyet a törvénytelenségek nyilvánosságra hozatala miatt kezdeményeztek. – Az NFA azt bizonyította – mondta Böcsödi –, hogy a helyi gazdákkal nem akar együttműködni. Csak a vetés után jelentette be, hogy megosztotta a területet, a birtokvédelmi eljárásról senkit nem tájékoztatott. Fellépésünk hatására kezdték kozmetikázni a szerződést, és azzal, hogy most újra pályáztatnak a plusz földekre, elismerték, hogy törvénytelenséget követtek el 2012-ben. Nem fizetek, természetesen fellebbezek. Az NFA nekem tartozik kártérítéssel, mert nekem köszönheti, hogy a kérdéses területen helyreállhat a törvényesség. Amennyiben köztisztviselők ennyi törvénytelenséget követhetnek el ebben az országban, és még a saját túlzásaikat is másokra hárítják, azokra, akik munkával hívják fel a figyelmet erre, akkor ki lesz az, aki komolyan veszi, hogy a törvénytelenség ellen szót emelni állampolgári kötelessége? Azért fizessek, mert nyilvánosságra mertem hozni mindezt? Óriási az eszmei és az anyagi károm

A bíróság azt is vizsgálta, hogy az önkényesen szántó és vető gazda azt akarta-e kikényszeríteni, hogy az NFA végül vele kössön szerződést. Ez azonban eléggé életszerűtlen, mert a kajászói, kigolyózott hat pályázóval a kezdetektől perben, haragban áll az állam. A helyi földbérlet-pályázatokon nem nyert helyi gazda, mindent a húsz kilométernél távolabb lakó, földművelésügyi minisztériumi kapcsolatokkal rendelkező pályázó és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei kaptak meg. A kajászói vesztesek a pályázatok kihirdetése után látványos földfoglaló akciókba kezdtek, ennek volt része a tavaly tavaszi „engedetlenségi” vetés is. 

Reviczky Zsolt / Népszabadság

A bíróság a helyi gazdák tüntetéseit és az NFA elleni fellépéseit végül sima birtoksérelemként értékelte. Nem vizsgálta, és a jelek szerint senki sem óhajtja vizsgálni, mi van akkor, ha maga az állam követ el hibát a pályáztatás során. A kajászói földek utólagos megosztásáról nem tájékoztatták a helyieket (a bíróság szerint erre nem is volt szükség), ellenben feljelentést tettek a gazdatanács tagjai ellen bűnszövetségben elkövetett zsarolás miatt, ám sem a rendőrség, sem az ügyészség nem állapított meg bűncselekményt. A helyiek és Böcsödi Gergely véleménye, hogy az NFA a gazdák ellen használja a jogot, és nem kell felelnie elhibázott döntéseiért.

– Nem tőlünk kellene félteni az állam földjét - mondta az ítélethirdetés után a perbe vont gazda, és hozzátette –, mi csak meg szerettünk volna élni belőle. Ehelyett itt kötünk ki a bíróságon, a vádlottak padján.

Hozzászólás

(15 perce)

Bátor és okos ember, függetlenül attól, hogy sikerül-e itt győznie. Ő a nyertes, még ha nem is megy vele sokra. Remélem, treníroznak már a nyomozók a maffia feltárására, Mészáros elszegényítésére !

------------------------------------------- NOL cikk vége ---------------------------------------

MTI | 2014. dec 04. 12:34

Fizetnie kell a napraforgót ültető kajászói gazdának

Első fokon, nem jogerősen 1,32 millió forint kártérítésre és annak törvényben rögzített késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte a Székesfehérvári Járásbíróság azt a helyi gazdát, aki 2012 őszén felszántotta, majd 2013 tavaszán napraforgóval beültette az állam tulajdonába került egyik földterületet Kajászó határában.

A bíró a határozat indoklásában kifejtette, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint felperes kisebb részben vált pernyertessé a keresetét tekintve, az alperes helyi gazda viszontkeresetének ügyében azonban teljes mértékben. A két fél jogi képviselőjének díját szembe állítva azonban a felperesnek perköltség fizetési kötelezettsége van. Elmondta azt is, hogy az NFA azért nem kapta meg a teljes, kereseti kérelme szerinti mintegy 5,5 millió forintos kártérítést, mert a 2013. április 19-én elvetett napraforgót május 2-án felperes megbízásából kitárcsázták, a földet szerződéssel műveltetni kezdték. Az alperes ezután már semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsított, vagyis május 2-ig indokolt a felperes költségeinek megtérítése, utána már nem. 

A bíró megjegyezte: hosszas előzményei voltak az őszi szántásnak és a tavaszi vetésnek, amelyekben az alperes részt vett. A helyi gazdatanács ezzel kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy egy magánszemély az NFA pályázatán a törvényi maximumnál nagyobb, összefüggő területet nyert. Úgy vélte, a földalapkezelő a hibát kiküszöbölte, mert a szerződést felbontotta a nyertessel, majd a terület megosztásáról intézkedett, valamint a területet saját hasznosítás alá vonta.

Mindezekről a vele semmiféle jogi kapcsolatban nem álló alperest nem informálta, aki mások segítségével április 19-én a több mint 60 hektáros földterület egyharmadára minden jogcím nélkül napraforgót vetett. A bíró leszögezte: használaton kívüli területet senki nem vehet önkényesen birtokba, a károkozóknak a károsulttal szemben egyetemleges felelőssége van, vagyis közülük bárkit perbe vonható volt.

Közölte: az alperes jogellenes magatartása, birtoksértése nem egy jelképes akció volt, hanem nyomás akart vele gyakorolni. A helyi gazda ki kívánta kényszeríteni, hogy a felperes vele kössön megbízási szerződést az érintett földterület megművelésére. Emellett igyekezett megakadályozni, hogy az NFA más személyekkel kössön szerződést, ezt a tanúk egybehangzóan megerősítették. A Kajászó melletti földterületekre kiírt állami földbérleti pályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozó földjének egy részén a helyi gazdatanács 2012 őszén szántást végzett, majd 2013 tavaszán vetett bele. Az NFA a további károkozásokat úgy kívánta megakadályozni, hogy a területet egy őrző-védő céggel őriztette. Ennek költségeit szerették volna az alperestől visszakapni.

Az alperes viszontkeresetében ennek elutasítását kérte, mivel véleménye szerint az eredeti állapotok helyreállítása és az őrzés nem volt egymással szoros összefüggésben, továbbá kérte, hogy a vetés során keletkezett költségeit a felperes térítse meg számára. A feleknek az ítélet kézhezvételtől számított 15 napon belül lesz lehetőségük fellebbezésre.

Nem csillapulnak a botrányok a kormány állami földbérlet-pályázatait kísérő gyanús ügyletek miatt - írta lapunk tavaly áprilisban. A Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (NFA) állami földbérlet-pályázati nyilvános kiírásai nem tartalmazzák a pontozás és az elbírálás szempontjait, ellentétben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) pályázataival, s csak jelentős kiadás, a több tízezer forintos pályázati csomag megvásárlása után szembesülhetnek a gazdák azzal, hogy esetleg meg sem felelnek a feltételeknek.

Az is elfogadhatatlan, hogy míg az MVH támogatási pályázatainál minden esetben van fellebbezési lehetőség, az állami földbérlet-pályázatok esetében ilyenre nincs mód - - mondta el a Népszavának Szíjártó István, nyíregyházi agrárszakember, aki az állami földbérlet-pályázat írásában is segíti a gazdákat. Hozzátette: szerinte nem véletlenül alkották meg úgy a szabályokat, hogy ne lehessen fellebbezni a döntések ellen.

Tiltakoznak a kajászói gazdák

Törvénytelennek tartja a Kajászói Gazdatanács a helyi birtokméretek kialakítását, ezért levélben szólította fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökét a tarthatatlan állapot felszámolására. Az NFA ugyanakkor közölte, hogy minden esetben a törvények szerint jár el, így a kajászói földek esetében is. A kajászói külterületen korábban közbirtokosságba vont, állami tulajdonban lévő földeken a Kajászói Gazdatanács múlt pénteken megkezdte tavaszi munkálatait, amiről levélben tájékoztatta a NFA elnökét is. Boór Ferenc a Gazdatanácsok Szövetsége titkára a földekre korábban megkötött bérleti szerződéseket továbbra is törvénytelennek tartja. Jelezte: az őszi szántás óta nem történt kapavágás az érintett területeken, így a gazdák azokat bevetették kukoricával és napraforgóval.

A Böcsödi Gergely kajászói gazda, a Gazdatanácsok Szövetsége alapító tagja ellen indított per előzményei a most kártérítésre kötelezett ember szemszögéből kimerítő részletességgel itt olvasható.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat