S, szinte már harsog a leegyszerűsítő válasz: VÁLASSZ!
Nem választunk a kettő közül. Mind a lelki, mind pedig a testi terror számunkra elfogadhatatlan. Mert, ahogy manapság már szinte minden téren tapasztalható, két teljesen elhibázott és romlott álláspontot kínál választásra a lényeges kérdések felett elsikló hadjárat.A válasz, amivel egyetértünk itt, alább olvasható: világos, egyértelmű és tiszta, azaz fejér: megvilágító, mint a NAP!
Köszönjük a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklósnak, hogy írásba foglalta, hogy a terror hátán hordozott terrorra mi volt, van és lesz mindig a magyar válasz!
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Terrortámadás a „halál civilizációja” ellen
Magyar válasz
Gyászoljuk
a párizsi terrortámadásokban lemészárolt újságírókat, a meggyilkolt
rendőröket és túszokat. Elítéljük a terrortámadást, az országuk
törvényei szerint ártatlan párizsi újságírók megölését.
A
támadók tettüket vallási érzelmeik és szimbólumaik a francia gúnylap
általi sorozatos megsértésével indokolták, mely esetre az ő „kultúrájuk”
egyetlen lehetséges büntetést ismer: a halált. A tegnapi, milliókat
megmozgató párizsi tüntetés azt bizonyítja, hogy ezt ma Franciaország és
Európa egészen másképp látja, és kitart amellett, hogy a szólás, a
művészet és a sajtó szabadságát nem korlátozhatja semmi, még a hit és
annak szimbólumai sem. A terrortámadás három elkövetőjének elfogására
hadrendbe állított nyolcvanezer rendőr, a tegnapi párizsi tüntetés
méretei, az ott megjelent magas rangú politikusok sokasága nem hagy
kétséget afelől, hogy Franciaország és az Európai Unió eltökélten védi
szekularizált kultúráját.
Ám
vannak más hangok is. Vannak, akik úgy gondolják, hogy amit a francia
gúnylap művelt, messze túllépte a sajtószabadságot. Vannak, akik úgy
gondolják, hogy e lapot már akkor be kellett volna tiltani, amikor a
keresztény hit központi szereplőit, a Szentháromságot obszcén
homoszexuális orgia főszereplőiként tüntette fel címlapján. Ám a francia
forradalom utáni államban és a képére formált Európában ez a szörnyű
istenkáromlás következmények nélkül maradt.
Ha Európa okult volna saját történelméből, a mostani vérengzésre lehet, hogy nem került volna sor.
Európának
volt alkalma megismerni a hit és annak szimbólumai kapcsán kirobbanó
véres konfliktusokat, hiszen négy évszázaddal ezelőtt, a harminc évig
tartó háború véget nem érő, vallási indíttatású gyilkolászásával kis
híján kiirtották a mai Nyugat-Európa népességét…
A
magyar válasz már akkor is – idejekorán – hangsúlyosan
megfogalmazódott: a Tordai Országgyűlés (1568. január 6-13.) fél
évszázaddal a 30 éves háború (1618-1648) kitörése előtt – a világon
elsőként – törvénybe iktatta a bevett vallási felekezetek egyenlőségét,
kimondva, hogy senkit sem érhet sérelem vallási meggyőződése miatt[1].
Franciaország
mai elszántsága megható. Ám ebből még nem következik, hogy az
istenkáromlást büntetlenül hagyó társadalmak győztesen kerülnek ki az
élet és a halál harcából, bármekkora földi erőket is mozgósítanának vélt
igazuk védelmében.
Arról
a civilizációról ugyanis, amely száműzi életéből a Szentséget, és a
szólás, a művészet vagy a sajtó szabadságára hivatkozva megengedi az
istenkáromlást, amely felszámolja a hagyományt, ezzel látható vagy
láthatatlan erőcsoportok érdekeinek érvényesítésére kiagyalt
ideológiáknak szolgáltatva ki egyéneket, közösségeket, népeket és
nemzeteket, arról a civilizációról, amely szabad utat nyit az emberi
életet biztosan kioltó eszközöknek, felépítve az azonos neműek
párkapcsolatának kultuszát – arról a civilizációról elmondható, hogy a
halál civilizációja. E civilizációnak az a kettősmérce is ismérve,
amellyel szabad utat enged az életigenlő vallás gyalázásának, miközben
börtönnel sújtja a második világháború valóban embertelen
tömegmészárlásának viszonylagosítását.
A
franciaországi terrortámadás és annak lehetséges folytatása leleplezte
Európa és az atlanti civilizáció erkölcsi válságát,
kiszolgáltatottságát, és cezúrát kell jelentenie. Ki kell mondani, hogy
Szentség nélkül nincs emberi élet, hogy a gazdasági vagy mögöttes
hatalmi szándékból álságosan erőltetett multikulturalizmus megbukott.
Annak minden következményével. Európa, ha élni akar, véget kell, hogy
vessen a fél évszázada erőltetett bevándorlás-politikának. Európának be
kell ismernie, hogy a szó, a művészet és a sajtó szabadsága nem sértheti
mások jogait, vallási meggyőződését, emberi, nemzeti méltóságát.
De
Európának fölül kell vizsgálnia nagyhatalmi politikáját is, hiszen az
emberirtás kultuszát megteremtő, és a gyilkolás sejtjeit immár az
európai társadalmak szövetébe is beépítő Iszlám Állam nem jöhetett volna
létre a Közel-Keletet lángba borító – európai támogatással indított –
háborúk nélkül.
Gyászoljuk
Európát! Azt az Európát, amelyben a keresztény életigenlés helyébe a
halál civilizációja lépett. De hisszük, hogy Európa számára van kiút.
A magyar válasz Európa válságára: a Szent Korona országa. (Country of the Holy Crown.)
Olyan állam, amelynek nevében is megjelenik, és egyben az állami
főhatalmat képviseli a Szentség. Olyan állam, amelyben a legfőbb rendező
elv: minden ember azonos méltósága. Olyan állam, amelyikben az
államalkotó nemzet mellett a népcsoportokat és a nemzeti kisebbségeket
is megilletik a közösségi jogok. A Jövő a Szent Korona jegyében van.
Európának
is tanulnia kell a keresztény magyar állam alapító királyának, Szent
Istvánnak fiához, az ugyancsak szentté avatott Imre herceghez intézett
nyolcadik intelméből. Becsüld és tartsd meg a hagyományt. Hiszen: „Melyik
görög igazgatná a latinokat görög erkölcsöknek szerinte, avagy melyik
latin igazgatná a görögöket latin erkölcsöknek szerinte?”
Zárszó:
Azon pedig Európának haladéktalanul el kell gondolkodnia: mi lesz, ha
„kiderül”, hogy a párizsi merényletet nem valamely szélsőséges muzulmán
csoport szervezte meg?
Budapest, 2015. január 12-én
A szerző a Magyarok Világszövetségének az elnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8525/150112
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
[1] „…Mindön
helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki
az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig
senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván;
de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért
penig senki (…) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék
senki az religióért senkitől. (…) és nem engedtetik senkinek, hogy
senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az
tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely
hallás istennek igéje által vagyon.” A tordai országgyűlés
határozatát idéző szövegrész forrása: Benda Kálmán: Az 1568. évi tordai
országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése