Emlékszünk? A káldi-szumír-mahgar bibliában a KÁM mennyei birodalomból az égi KOSt követve száll az EMBER a Földre, s első gyermekük neve KUS, tehát KÁM „fia” KUS. S a KUSok népének első nagy királya Nimród-Ménrót. Azaz KUS „fia” NIMRÓD. Nimród hon és haza teremtő ikrei pedig HUNYOR és MAGYOR.
Az akkád bibliában „hatalmas vadász volt az Úr előtt”, s az Özönvíz után Noé fia KhÁM nemzette KhUSt, kitől aztán származott NIMRÓD.
Az őslegenda azonban egy jóval korábbi Nimródra emlékezik, ki ma már a csillagok közt honol, kinek atyja Tanais volt. Történetesen Noé fiai közül Khám nemzette a Góg nevűt, míg Jafet Magógot, kikről Ady is dalolt: Góg és Magóg fia vagyok. A harmadik, Jáfet nemzett még többet is, nevezetesen Gómert, Madait, Jávánt, Thubált, Mésekhet és Thirást is, de Thana nevű fiáról e biblia nem szólt. Ám, hogy az őslegenda Kálti Márkra mennyire is hatott, vagy - kérdezhetnők - hogy ő vajon még mit is olvashatott, arra jellemző az is, hogy Képes Krónikája szerint Nimród Thana (Etana) fia volt: „NEMPHROT, aki THANA, aki IAPHET, aki Noé fia volt”.
S, hogy a képlet mégsem ennyire egyszerű (vagy nagyszerűbb), arra példa, hogy mi maradt ránk görögül, amely - hogy, hogy nem - a székelyek mondáival is egyesül, hol a szkíták isteni atyja Targitaos avagy magyarul Hargita (aki Herodotos mondagyűjtése alapján Hercules Scythes fia) volt.
Nimród égre rótt legendája (3:15-től)
S, ha meggondoljuk,
- hogy az őslegenda szerint az asszony, kitől Nimród származott, Borystenes (Dnyeper) és Jupiter folyók lánya volt,
- s hogy Herodotos arról is beszámolt, hogy Szkítaország legnagyobb folyója az Ister (Duna) volt, melybe a Partisum (Tisza), s a Porata (Prut) is folyt, s a Thyras (Dnyeszter), Hypanis (Bug), Tenisur (Dnyeper) és Tenis (Don) is Szkítiában volt,
- s hogy volt idő, hogy a Duna is - akárcsak Herodotos idején a Don is - Tanais néven nevezett is volt,
- s hogy így vagy úgy, de mind a mára Feketének, korábban Rimnek, ám egészen 500 évvel ezelőttig Mare Magiore néven is nevezett tengerbe folyt, ...
nos
mindezeket összerakva az akkád, a káldi és a székely-magyar "biblia" sem másról, csupán másként, hanem egy és ugyanarról az ősatyáról, a szkíták-hunok-avarok-magyarok ősatyjáról szól.
Amint a Hétvezér Esték közül az ó-évi utolsó, a 251.-ben megtudható volt:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése