Jeles napok: Szent Bálint napja
A
magyar nyelvű Érdy-kódexben azt olvashatjuk, hogy egyszer Bálint püspökhöz egy
pogány fejedelem járult és felajánlotta, hogy megkeresztelkedik, ha vak lányát
meggyógyítja. Erre a püspök imádkozott és a lány visszakapta szeme világát. A
gyógyításáról híressé vált püspök is a kereszténység vértanújává vált, 270 körül
végezték ki a római katonák. A keresztény egyház az ő ünnepét február 14-re
helyezte, talán ezzel akarta kiváltani a régi római tavaszváró Junó
ünnepséget.
Bálint Sándor neves néprajzkutató „Ünnepi kalendáriumában” sok fontos adatot olvashatunk a korai Bálint-kultuszról. A szent életű püspök neve már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ami azt jelenti, hogy ünnepét őseink számon tartották, sőt sok gyermeknek adták ezt a nevet. Az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott, de előfordult Székelyföldön és Felvidéken is. A neves néprajzkutató nem tartotta kizártnak, hogy a magyar nép körében vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.
Gyógyító Bálint
Az itáliai püspököt főleg a „nyavalyatörősök” vagyis az epilepsziások, valamint a lelki betegek tisztelték. Emlékét néhány középkori eredetű templomunk őrzi. Bálint Sándor azt gyanította, hogy különösen a palócoknál állt nagy tiszteletben. A gyöngyösi Szent Orbán-templomban a 19. századtól ott függ Szent Bálint képe, az előtte felaggatott adománytáblák tanúsága szerint a betegek pártfogója volt. Gyöngyöspata idős asszonyai még meséltek a néprajzkutatónak arról, hogy nyavalyatörés esetén Bálintot hívták segítségül. A Szepességbe beszivárgó németek is megőriztek egy ősi hagyományt, melynek eredete szintén a magyar hagyományokban gyökerezhet. Szepesbéla faluban karácsony estéjén kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állott. Ott megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.
A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.
Manapság Szent Bálint napja dühítő módon elamerikanizálódik, valentinizálódik... A "fogyasztói társadalom" habos-babos, nyálas, álszerelmes hányingerévé növi ki magát egyre inkább.
Magyarok vagyunk, próbáljuk útját állni ennek az angolszász eredetű, rózsaszín takonynak!
forrás: egy kiváló gimnázium levelesládája
Gyógyító Bálint
Az itáliai püspököt főleg a „nyavalyatörősök” vagyis az epilepsziások, valamint a lelki betegek tisztelték. Emlékét néhány középkori eredetű templomunk őrzi. Bálint Sándor azt gyanította, hogy különösen a palócoknál állt nagy tiszteletben. A gyöngyösi Szent Orbán-templomban a 19. századtól ott függ Szent Bálint képe, az előtte felaggatott adománytáblák tanúsága szerint a betegek pártfogója volt. Gyöngyöspata idős asszonyai még meséltek a néprajzkutatónak arról, hogy nyavalyatörés esetén Bálintot hívták segítségül. A Szepességbe beszivárgó németek is megőriztek egy ősi hagyományt, melynek eredete szintén a magyar hagyományokban gyökerezhet. Szepesbéla faluban karácsony estéjén kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állott. Ott megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.
A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.
Manapság Szent Bálint napja dühítő módon elamerikanizálódik, valentinizálódik... A "fogyasztói társadalom" habos-babos, nyálas, álszerelmes hányingerévé növi ki magát egyre inkább.
Magyarok vagyunk, próbáljuk útját állni ennek az angolszász eredetű, rózsaszín takonynak!
forrás: egy kiváló gimnázium levelesládája
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése