Az MVSZ Küldöttgyűlése is megerősítette az 1991-ben elkövetett hazaárulásról szóló elnökségi állásfoglalást

Harács és hazaárulás – A Szent Korona országa még nem jött el

Ülésezett a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése

Április 24-25-én megtartotta rendes évi ülését a Magyarok Világszövetségének legfőbb döntéshozó testülete, a Küldöttgyűlés, amely módosította az MVSZ alapszabályát és súlyos megállapítást tett az Antall-kormány Kárpátalja-politikájáról. Az egyhangú szavazattal elfogadott pénzügyi beszámolóból kiderült, hogy a magyar állam ugyan támogatást egyáltalán nem ad a világ magyarsága legnagyobb, egyben egyik legrégebbi szervezetének, de bevételeinek negyedét különböző adók, illetékek és járulékok formájában besöpri.

Az MVSZ Budapesten ülésező Küldöttgyűlése beemelte az MVSZ Alapszabályába a Magyarok VIII. Világkongresszusának (2012) határozatainak legfontosabb elvi kitételeit. Ezzel az MVSZ Alapszabálya tételezi azt az egyedi státust, amelyet a Magyarok Világszövetsége a magyar nemzet életében betölteni hivatott. Az Alapszabály preambuluma immár tartalmazza a magyar nemzet meghatározásának legfőbb tételeit is.

A Küldöttgyűlés egyhangú szavazattal erősítette meg az MVSZ Elnökségének egy nappal korábban elfogadott elvi álláspontját Magyarország Kárpátalja-politikájáról, amely megállapítja, hogy Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter minősített hazaárulást követett el 1991-ben Kárpátalja népe népszavazáson kinyilvánított akaratának semmibevételével, a magyar-ukrán alapszerződés aláírásával. A Küldöttgyűlésen meghívott vendégként jelenlevő Dénes János, ’56-os elítélt, aki 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, felszólalásában maga is közönséges hazaárulásnak nevezte a magyar-ukrán alapszerződés akkori megkötését.

Ugyancsak egyhangú szavazattal fogadta el a Küldöttgyűlés Patrubány Miklós 48 oldalas, írásban előterjesztett közhasznúsági beszámolóját, és annak számszaki részét. A költségvetési beszámolóból kiderült, hogy a magyar állam valósággal harácsolt. Ahelyett, hogy költségvetési támogatást nyújtott volna az MVSZ nemzetszolgálatához, az MVSZ 2014. évi bevételeinek negyedét, mintegy 7 millió forintot különböző adók, illetékek és járulékok formájában besöpörte. Küldötti kérdésre válaszolva, az MVSZ elnöke kijelentette, hogy álláspontja szerint, a közhasznú szervezetek adóztatására vonatkozó törvényes rendelkezéseket sürgősen fölül kell vizsgálni.

A Küldöttgyűlés felhívással fordult a világ magyarságához, a Trianon 95. évfordulóján, június 4-én Versailles-ban sorra kerülő megmozduláson való részvételre bíztatva tagjait és híveit.

A közhasznúsági jelentést az MVSZ közzéteszi honlapján.

MVSZ Sajtószolgálat

8611/150429

Mi az MVSZ? - Az MVSZ Alapszabályának új praeambuluma

Sajtószolgálatunk már korábban hírt adott arról, hogy a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése módosította a Szövetség Alapszabályát, beemelve annak Preambulumába a Magyarok VIII. Világkongresszusának elvi jelentőségű határozatait, valamint a magyar nemzet új meghatározásának legfontosabb elemeit. Ezen túlmenően, megnyitották az MVSZ kapuit 18. életévüket még be nem töltött fiatalok számára: a kérelmezők tag-várományossá válhatnak. Azokra gondolva, akik még nem tudják, hogy mi is az MVSZ, alább közzétesszük a Magyarok Világszövetsége Alapszabálya Preambulumának új szövegét, amelyben zöld színnel jelöltük a magyar nemzet új meghatározásából átemelt szakaszokat.

A Magyarok Világszövetségének Alapszabálya

Preambulum

A Magyarok Világszövetségét a Magyarok II. Világkongresszusa alapította 1938. augusztus 18-n, saját, állandóan működő ügyvivő testületeként. A Magyarok Világkongresszusa az 1929-ben életre hívott és a trianoni békeparancs következtében szétdarabolt, majd egységes képviselet nélkül hagyott, de ennek ellenére örökre egységes, oszthatatlan és szabad magyar nemzet legitim képviseletére hivatott testület.

A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik.

A Magyarok VII. Világkongresszusa 2008-ban a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökévé emelte báró Perényi Zsigmond koronaőr, alapító elnök mellé gr. Teleki Pál miniszterelnököt, az MVSZ alapítóját, valamint gr. Wass Albert írót, jogvédőt, az Erdélyi Világszövetség néhai elnökét.

Magyarok VIII. Világkongresszusa 2012. augusztus 20-án elfogadta a magyar nemzet meghatározását. Jelen alapszabály a magyar nemzet fogalmát ezzel teljesen összhangban használja.

A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti,jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek.

A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszebbmenően épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.

A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni a magyar nemzet minden tagja számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

Az 1992 augusztusában alkotmányos keretek között megtartott harmadik Világkongresszuson újraalapított Magyarok Világszövetsége jogutóda az 1938-ban létrehívott Szövetségnek.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt , a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

Az MVSZ a magyar közösségek legalapvetőbb értékeinek az igazságot, a méltányosságot és a tisztességet tekinti, melyek akkor érvényesülhetnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodását nem tartja elképzelhetőnek.

A Magyarok Világszövetsége nemzetközi hatókörű, közhasznú egyesület, össznemzeti képviseletet ellátó nemzeti szervezet.

MVSZ Sajtószolgálat

8613/150501

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.