Prágai petíció 2.0 – Második prágai lépés Esterházy János rehabilitációjáért
Június 27-én, a kommunizmus csehországi áldozatainak emléknapján rendezték meg a prágai Magyar Kulturális Központban a „Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét“ című, nemzetközi tudományos konferenciát. Amint azt a rendezvény főszervezője, a csehországi Coexistencia – Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozatának elnöke, Dr. Kocsis László Attila megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a mostani konferencia megszervezéséhez az a Prágai petíció Esterházy Jánosért adta az indíttatást, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós adott át a cseh parlament elnökének címezve három évvel ezelőtt, március 8-án Prágában, Esterházy János rehabilitálását kérve. A konferencia, amely fölött Pető Tibor, Magyarország csehországi nagykövete vállalt védnökséget, egy héttel a visegrádi államok csúcstalálkozója előtt zajlott, és figyelembe véve a cseh parlament petíciós bizottságának ajánlását, a Prágai petíció második lépésének tekinthető.
Patrubány Miklós
kiemelte Esterházy János nagyszerű emberi tulajdonságait, és Márton
Áronnal, Erdély nagy püspökével párhuzamba állítva sorsát,
mindkettőjüket a magyar nemzet huszadik századi kiemelkedő
személyiségeinek nevezte. Minél inkább késik Esterházy János
rehabilitálása, bűnösségének továbbra is fenntartott vádja egyre inkább a
magyar nemzet egészére vetül – figyelmeztetett a Magyarok
Világszövetségének elnöke, aki felhívta a cseh államot, hogy játsszon
kezdeményező szerepet a visegrádi államok körében e méltatlan állapot
megszüntetéséért. Minket magyarokat és a lengyeleket – Esterházy
János édesanyjának lengyel volta miatt – elfogultsággal vádolhatnak,
Szlovákia álláspontja ismert, ezért Csehországé lehet a kezdeményező
szerep. Csehország nem háríthatja a felelősséget teljesen Szlovákiára,
mondván, hogy a szlovák legfelső bíróság ítélte halálra, hiszen
Esterházy János börtönbüntetése Csehországban zajlott, halála és a
hamvaival való, sok évtizedes méltatlan bánásmód Csehországban
következett be – hangsúlyozta az elnök.
Zárszavában Patrubány Miklós a V4-ek vezetőihez fordult: „Ha
a visegrádi négyek nem tudják keresztülvinni Esterházy János
rehabilitációját, az megkérdőjelezi ennek az államközi társulásnak a
létértelmét. Mondhatnánk úgy is, hogy további fenntartása értelmét
veszíti, hiszen ez az ügy nem az érdekekről szól, még csak nem is a
politikáról. Ez az ügy ez értékekről szól, alapértékekről: az
igazságról, a méltányosságról, a tisztességről. Ha pedig az alapvető
értékekben nincs megegyezés, akkor a V4-ek fenntartása értelmét veszti.”
Egyetértek
a konferencia címével, amit vehetünk felhívásnak is azok felé, akik
Esterházy János becsületébe mindmáig belegázolnak – mondta, Duray Miklós,
a Szövetség a Közös Célokért nevű szervezet elnöke. Kifejtette, hogy az
Együttélés mozgalom, alapításakor éppenséggel Esterházy Jánost
tekintette példaképének. Személyében az Együttélés elődjének adóztunk tisztelettel
– mondta. Patrubány Miklós felhívását erősítve, Duray Miklós is a cseh
politikusokat nevezte meg azoknak, akikre fő szerep juthat Esterházy
János rehabilitálásában.
Martényi Árpád
egyórás előadást tartott a Rákóczi Szövetségről és annak Esterházy
János Emlékbizottságáról, amelynek elnöke. Végkövetkeztetése az volt,
hogy Esterházy János emberi, politikai rehabilitálása megtörtént, csak a
jogi rehabilitálása várat magára.
A
tudományos konferencián magas szintű előadások hangzottak el cseh,
magyar és lengyel történészek, kutatók részéről. A szlovák történészek
távol maradtak.
Az eredetileg meghirdetett programban
szerepelt Lengyelország prágai nagykövetének köszöntője is, amely a
konferencia napján kiosztott programból már hiányzott.
Sajtószolgálatunkat egy neve elhallgatását kérő szervező úgy
tájékoztatta, hogy a szlovák fél tiltakozása miatt maradt távol a
lengyel nagykövet.
A
konferencia záró mozzanataként a Rozsnyói Református Egyházközség
Alapiskolája diákjainak egy csoportja népviseletbe öltözve, „tiszta
forrásból” merített magyar népdalokkal és néptánccal tisztelgett
Esterházy János emléke előtt.
A „Visszaadni Esterházy János becsületét”
című nemzetközi tudományos konferencia jelentőségét kellőképpen
kidomborította maga az a körülmény is, hogy megrendezésére június 27-én,
a kommunizmus áldozatainak csehországi emléknapján került sor. 65 évvel
ezelőtt, ezen a napon végezték ki Milada Horáková cseh politikus
asszonyt, akit 1940-ben a megszálló náci Németország hatóságai halálra
ítéltek összeesküvésért, de büntetését utólag életfogytiglani börtönre
változtatták. Tíz évvel később, 1950-ben a kommunisták összeesküvés és
árulás vádjával ugyancsak halálra ítélték, és nem kegyelmeztek neki.
A
konferencián elhangzott előadások kötetben jelennek meg, amelyet a
szervezők eljuttatnak a V4-ek vezető politikusai részére, és bíznak
benne, hogy ezzel döntő lépés születik Esterházy János tényleges
rehabilitálása irányában, annál is inkább, hogy Oroszország annak a
Szovjetuniónak az utódállamaként, amely részese volt az Esterházy János
ellen elkövetett törvénytelenségnek, 1993. január 21-én már megtette
ezt.
Vonatkozó korábbi közleményeink:
MVSZ Sajtószolgálat
8683/150629
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése