Mandics György: A Karacsay kódex a rovásírás utolsó nagy, megmaradt gyűjteménye.
A 308. Hétvezér Est vendége, immár második alkalommal, Mandics György tanár, matematikus, művelődéstörténész költő, író, újságíró, esszéíró.Aki nem kisebb írástörténeti talány, mint a Karacsay kódex – amely Somogyi Antal nevével forrt össze már a XIX. század elejére - máig vitatott, rovásírással írott lapjainak feltárását tűzte ki célul. Mandics György kutatásait a Somogyi ügyről először a „Róvott múltunk” c. könyvének III. kötetében írta meg. A vitatott írástörténeti emlék, több mint száz éve foglalkoztatja az írástörténészeket, különösen a székely - magyar rovásírás kutatóit. A rovásírás nem csak emlék, nem elsősorban írástörténeti emlék, hanem kulcs a magyar nemzet őstörténetének, kultúrájának megértéséhez, mára már a múlt homályába vesző hagyományaink újra felfedezéséhez és továbbviteléhez.
Ezen a Hétvezér Esten egy olyan írástörténeti különlegességről és különcködésről hallhatunk Somogyi Antal (1811-1885) kapcsán, a régi könyvek gyűjtőjéről, akiről Dr. Sebestyén Gyula azt írta, hogy "nagy műveltségű országgyűlési képviselő és politikai menekült volt, aki Deák Ferencz barátságát és több főúri család szeretetét is élvezte." Az általa gyűjtött régi, a XVI. és a XVIII. század között megjelent könyvekben kézzel, rovásírással készített egész oldalas bejegyzéseket is talált az eredetileg üres, jegyzetelésre szánt lapokon.
Kép a Karacsay kódexből
A történet még Móra Ferencet is megfogta és így ír erről a Rovó Somogyi című írásában: „A szegedi Somogyi-könyvtárban díszhelyen, lakat alatt őrizgetünk kilenc könyvet, amelyekről csak úgy katalógus alapján nem igen lehetne kitalálni, mivel szolgáltak rá erre a tisztességre. A Somogyi-könyvtár ákombákomos könyveiben valóban nyelvemlékek vannak, csakhogy hamisított nyelvemlékek. A magyar nyelvemlék-hamisítványok családfáján ezideig ezek az utolsó hajtások, még pedig igen nevezetes hajtások: rovásírással hamisított nyelvemlékek. Ennek köszönheti ez a kilenc könyv, hogy külön koporsóban tartogatjuk a ritkaságaink közt.”
Ma már szinte könyvtárnyi anyag áll rendelkezésre e témában, amelyek elérhetőek a világhálón is. Az egyik ilyen mű a„Magyar rovásírás hiteles emlékei” című könyv,amelyet Dr. Sebestyény Gyula 1915-ben állított össze. Ő már 1903-ban vizsgálta a Karacsay kódexben található rovásírásos emlékeket. Erre a célra összehívott egy Akadémia Bizottságot melynek Dr. Sebestyény Gyula is tagja volt. Megállapításaikat az 1903-as Akadémia Értesítő (Tizennegyedik kötet 1903 évfolyam) 193.-210. oldalain olvashatjuk. Vajon a Karacsay kódex hitelessége kétségtelen és az a rovásírásnak egyetlen összefüggő, nyelvemléknek is kimondhatatlan becsű ereklyéje, vagy pedig egy világraszóló csalás? Vajon Somogyi Antal, aki ismert politikus volt, Deák Ferenc barátja, tanult és tudós férfiú, nagyérdemű hazafi, így akart magának tudományos halhatatlanságot szerezni? Remélhetően nem marad nyitott kérdés ezen az esten a Karacsay kódexről és ezzel összefüggésben Somogyi Antalról sem.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése