340 éve született II. Rákóczi Ferenc
II. Rákóczi Ferenc
vezérlő fejedelem, hazánk vezéralakja 1676. március 27-én született
Borsiban (Felvidék), főúri, nagybirtokos családból.
A család
birtokában volt a Felvidék nagy része. Munkácson s még sok helyen volt a
családnak uradalma, vára. Édesapja I. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi
Ilona volt, a hős lelkű asszony, aki korán elvesztvén férjét egyedül
nevelte fiát, s védte meg később Munkács várát a labancoktól.
Ferenc magyarnak született
Magyarországot ekkoriban idegen uralkodó, az osztrák császár
irányította, akit egyben magyar királlyá is koronáztak, ám szívében,
törekvésében idegen maradt, s igencsak kifosztotta a magyar népet. A
Rákóczi család igaz magyar lévén nemigen volt jóban a császárral, ezért a
kis Ferkót legszívesebben elpusztította volna az uralkodó, s így
gyakran kellett költözködnie a családnak, hogy ne tudják meg, hol
tartózkodnak.
Gyermekként anyjával, Zrínyi Ilonával (Budai vár) |
A haza megmentője
Fölnövekedve látta magyar hazája sanyarú sorsát, s elhatározta, hogy
birtokait eladva életét hazánk megmentésének szenteli. Azt is tudta,
hogy a haza csak úgy menthető meg, ha független lesz. Ezért titokban
szervezkedett, s várta az alkalmat, amikor a nép élére állhat.
Amikor II. Rákóczi Ferenc hazatért, a nép nagy lelkesedéssel fogadta őt.
1703-ban kezdődött meg a harc a haza függetlenségéért, amelynek
II. Rákóczi Ferenc lett a vezére. Ekkor ezt a kiáltványt tette Rákóczi a
magyar néphez:
„Megjöttem, megjöttem, mivel elszántam magam a fegyveres harcra.
És sorsomat, életemet édes hazánk régi szabadságunk javára kívánom szentelni.
„Megjöttem, megjöttem, mivel elszántam magam a fegyveres harcra.
És sorsomat, életemet édes hazánk régi szabadságunk javára kívánom szentelni.
Engedelmesen követem hazám parancsát és véremet minden privátumra való vágyakozás nélkül kiontani kész vagyok.
De tőletek is azt várom, hogy elöljáró tisztjeiteknek engedelmeskedjetek, a haza örökös megmaradásának ügyét kívánjátok szolgálni.
De tőletek is azt várom, hogy elöljáró tisztjeiteknek engedelmeskedjetek, a haza örökös megmaradásának ügyét kívánjátok szolgálni.
Most amikor a császárt minden oldalról körül vették
ellenségei alkalmasabb időt nem remélhetünk, hogy a törvénytelen és
szenvedhetetlen iga alól felszabadítsuk országunkat.
A porcióztató adóztató kenyerünket, sónkat elvevő ellenség rontására szólítom hadba az ország minden rangú és rendű népét.
De szigorúan megtiltom, hogy egyházi személyeket vagy nemeseket háborgassatok vagy a szegény népen hatalmaskodjatok.
Fegyvert kötöttem, életemet tettem fel a szegény magyar nemzetnek iga
alól való felszabadítására és soha el nem hagylak titeket.
Régi szabadságunkat kívánjuk helyreállítani.
Városok, falvak helységek a jobbágyok ha fegyvert fognak és velünk
harcolnak mind maguk mind utódaik felszabadíthassanak, úr dolgától
adózástól mentesíttessenek.”
Kurucok és labancok
Csínom Palkó, Csínom Jankó |
A
másik oldalon a labancok álltak: zömmel osztrák katonák, de csatlakozott
hozzájuk a magyar főurak egy része is. Ők féltették birtokaikat,
vagyonukat, jóban akartak lenni a császárral, s áruló módon hozzájuk
álltak.
1711-ben a császári túlerő, a jól fölszerelt katonák leverték igaz ügyünket, Rákóczinak menekülnie kellett. Kurucai az ország egész területén szétszórva bujdostak, távol családjuktól, s reményüket vesztve csak a Jóisten gondviselésében bízhattak.
Mikessel Rodostóban
1711-ben a császári túlerő, a jól fölszerelt katonák leverték igaz ügyünket, Rákóczinak menekülnie kellett. Kurucai az ország egész területén szétszórva bujdostak, távol családjuktól, s reményüket vesztve csak a Jóisten gondviselésében bízhattak.
Mikessel Rodostóban
Rákóczi hű szolgájával, Mikes Kelemennel Törökország Rodostó nevű
városába menekült, s imádsággal, írással töltötte bús napjait. Itt írta:
„Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a
vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam.”
Az örök példa
Rákóczi szobra szülőháza előtt |
Rákóczi Ferenc nagy tervét nem tudta megvalósítani,
de ő ébresztette rá népünket arra, hogy szabadságunkat magunknak kell
kiharcolnunk, s az ő példáját követték 1848 és 1956 ifjai is, amikor a
haza szabadságáért kellett ismét fegyvert fogniuk.
II. Rákóczi Ferenc ma is példát mutat nekünk hazaszeretetből, Isten és a haza iránti hűségből.
Írta Seres Katalin és elküldte nekünk v. László Ferenc
Továbbította s megtoldotta az alábbi, örök érvényű kuruc népdallal a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Az Erdélyben fennmaradt dallam Pálóczi Horváth Ádám "Ötödfélszáz énekek" című 1813-ból származó gyűjteményének első darabja. Itt Pálóczi - ma is aktuális - szövegével halljuk.
Észak-Mezőségi dal
Menj el, menj szegény magyar a kétség partjára,
Tekints az ingadozó reménység pó'cára,
S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.
Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtűl csinyált ál-útakon,
Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
Arany szabadságunkat aranyon eladták.
Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
A szabadság, s a rabság, miben különböznek!
előadó: Kalamajka együttes
forrás: Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi... http://www.folkradio.hu/szoveg/nepdal...
Menj el, menj szegény magyar a kétség partjára
Az Erdélyben fennmaradt dallam Pálóczi Horváth Ádám "Ötödfélszáz énekek" című 1813-ból származó gyűjteményének első darabja. Itt Pálóczi - ma is aktuális - szövegével halljuk.
Menj el, menj szegény magyar a kétség partjára (a képre kattintva hallható is, nézhető is) |
Menj el, menj szegény magyar a kétség partjára,
Tekints az ingadozó reménység pó'cára,
S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.
Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtűl csinyált ál-útakon,
Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
Arany szabadságunkat aranyon eladták.
Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
A szabadság, s a rabság, miben különböznek!
előadó: Kalamajka együttes
forrás: Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi... http://www.folkradio.hu/szoveg/nepdal...
http://www.youtube.com/watch?v=F_GQ-GrG5jo&feature=channel_page
VálaszTörlésFeltöltés: 2008. júl. 8.
Szakács Gábor - Friedrich Klára történelmi zeneműve.
Vallomás - Vers - Rákóczi Ferenc.
http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu/,
*
Úgy az Attila ifjúsága, mint a Pogány imák gyűjtőcím alatt megjelent történelmi zeneművünk a magyarság példaértékű személyiségei előtt tisztelgett.
Utóbbi címét akár idézőjelbe is tehetnénk, mert Koppány, Vata, Ajtony, besenyő létére Tonuzoba, Zách Felicián, Kán László, Csák Mátyus (Máté) csak a római egyház szemében volt pogány, olykor kiskirály, valamennyien egy Isten hívő emberek voltak.
Egyet biztosan nem akartak: hogy őseink földje, a Kárpát medence idegenek kezére kerüljön, még ha az ellenség szándéka időről időre egyházi köntösben jelentkezett is.
Napjaink forradalmi helyzete, a két korszak tökéletes hasonlatossága egyértelműen megadta a személy kiválasztását.
*
II. Rákóczi Ferenc élete tökéletesen illett ebbe a sorba, hiszen az ország leghatalmasabb birtokosaként nyugodtan élhette volna a Nyugatnak (a Habsburgoknak és Rómának) behódoló gazdagok léha életét, ehelyett minden vagyonát és uradalmát kockáztatva eleinte csupán néhány tucat kaszás, kapás jobbágy élére állva szembeszállt a Habsburgokkal.
*
Ez olyan mérvű cselekedet, amelytől naponta kéne hangosnak lennie a magyar tömegtájékoztatásnak, iskolai oktatásnak, ehelyett, jó ha sátoros ünnepeken elhangzik.
Mi ezúttal is zenés történelemórát tartunk a Rákóczi él című lemezzel és a koncertekkel.
*