Visszhang: "Önálló nép a székely"
„Önálló nép a székely” címmel visszhangozza a Quo vadis székely nép? -fórum baróti rendezvényének üzenetét az eseményről tudósító Háromszék. A Magyarok Világszövetsége vezetői január és február folyamán tizenöt székelyföldi településen tartottak fórummal egybekötött könyvbemutatót. A február 23-án, Baróton megtartott eseményről a Háromszék az alábbi tudósítást jelentette meg.
Önálló nép a székely
2016. február 25., csütörtök, Közélet
Keserű Sándor, Bottyán Zoltán, Oláh István, Benkő Emőke,
Patrubány Miklós és Borsos Géza
Patrubány Miklós és Borsos Géza
A
Magyarok Világszövetségének (MVSZ) vezetői kedden délután Baróton
mutatták be a Magyarságtudományi Füzetek 26. Nemzet-e, vagy nép-e a
székelység? Netán kisebbség? címet viselő számát. Patrubány Miklós, a
szervezet elnöke, Oláh István és Bottyán Zoltán, az MVSZ Kárpát-medencei
elnöke, illetve alelnöke, Benkő Emőke elnökségi póttag és Borsos Géza,
az SZNT alapító alelnöke a székelység múltbéli és jelenlegi helyzetére
tért ki, s fogalmazott meg kritikát az erdélyi és anyaországi politikum
irányába.
A
feltett kérdésre egyértelmű választ adtak a felszólalók: igenis, önálló
népként kell meghatároznunk magunkat. Véleményük szerint több mint
hibát, nemzetárulást követtek el azok a közszereplők, akik a legutóbbi
népszámláláskor arra buzdítottak, valljuk magunkat egységesen magyarnak.
Érvelésük szerint tettükkel a székelyföldi önrendelkezés megvalósítását
lehetetlenítették el, hiszen ha a magyar tengerben csak cseppnyi,
ezerhatszáznál alig több – abból Baróton huszonhét – székely létezik,
nekik nem járhat az autonómia.
Borsos Géza szerint bő ezeréves ittélésünk alatt kialakított és megőrzött kultúránk és erkölcsi értékrendünk feladása közösségünk beolvadásához vezet. „Ha lett volna hat-hétszázezer ember, aki székelynek vallja magát, lett volna mit felmutatnunk: itt vagyunk, nemzet vagyunk, jogaink vannak, és élni kívánunk velük. Hogy múltunk ne legyen az enyészeté, a székely öntudatot vissza kell állítanunk – jelentette ki. – Hogy ne lépjünk az önfeladás útjára, arra van szükség, hogy ne hagyjuk megalkuvásra kész, koncot leső vezéreinket kihátrálni céljaink mögül.” Ilyen kihátrálásnak mondta az Erdővidéken elkezdett belső népszavazás véghezvitelének megszakadását s a Székelyudvarhelyen 2006-ban a Székely Nagygyűlésen elfogadott kiáltvány megcsonkítását.
Borsos Géza szerint bő ezeréves ittélésünk alatt kialakított és megőrzött kultúránk és erkölcsi értékrendünk feladása közösségünk beolvadásához vezet. „Ha lett volna hat-hétszázezer ember, aki székelynek vallja magát, lett volna mit felmutatnunk: itt vagyunk, nemzet vagyunk, jogaink vannak, és élni kívánunk velük. Hogy múltunk ne legyen az enyészeté, a székely öntudatot vissza kell állítanunk – jelentette ki. – Hogy ne lépjünk az önfeladás útjára, arra van szükség, hogy ne hagyjuk megalkuvásra kész, koncot leső vezéreinket kihátrálni céljaink mögül.” Ilyen kihátrálásnak mondta az Erdővidéken elkezdett belső népszavazás véghezvitelének megszakadását s a Székelyudvarhelyen 2006-ban a Székely Nagygyűlésen elfogadott kiáltvány megcsonkítását.
Benkő Emőke annak a százötven önkéntesnek mondott köszönetet, akik a belső népszavazást Baróton és a tájegység tizenkilenc településén véghezvitték, majd elítélően szólt azokról, akik annak eredményeit elhallgatták. Véleménye szerint a fontos kérdésekben nem politikusoknak kellene dönteniük, hanem „az önrendelkezési jog birtokosának, a székely népnek” kellene lehetőséget biztosítani, hogy népszavazás által véleményt nyilváníthasson, s az így eldöntötthöz kellene képviselőinknek ragaszkodniuk – hangsúlyozta. Bottyán Zoltán arra kérte az erdélyi politikai pártok képviselőit, ne követeljék a román államtól a gyulafehérvári nyilatkozat betartását, hiszen az éppen ellenük íródott: abban a románok mindenkit testvérnek tekintenek – még az osztrákokat is –, csak a magyarokat nem. „A románok évtizedek óta éppen azt teszik, amit abba belefoglaltak: minket próbálnak ellehetetleníteni, megosztani és beolvasztani.”
A lapbemutatót követő fórumon felszólalt Barót volt polgármestere, Nagy István és a Székely Nemzeti Tanács bardoc–miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós is. Az eszmecsere során vita alakult ki arról, tényleg káros volt-e, hogy a népszámlálás alkalmával mindenki magyarnak vallotta magát, de kijutott az erdélyi és magyarországi pártoknak is. Patrubány Miklós elítélően szólt a FIDESZ mindent – az adóhivataltól a dohánykereskedelemig – nemzetivé tevő kommunikációjáról: a szó elhasználódik, közönségessé válik ezáltal. Figyelmeztetés hangzott el a románság székelyföldi terjeszkedéséről is: az ortodox püspökség játssza az előretolt helyőrség szerepét, templomokat építenek, nyomukban pedig rögtön megjelennek a házat vásárlók és -építők, egyre többen élnek vegyes házasságban, közülük sokan szívesen cserélnek vallást, mert ortodoxként könnyebbnek vélik az életet.
Korábban írtuk:
Gyergyócsomafalva: A Quo vadis székely nép? fórumsorozat végállomása
MTF-26 - Az MVSZ vezetőinek székelyföldi fórumsorozata
A székely kérdés aktualitása
Gyergyócsomafalva: A Quo vadis székely nép? fórumsorozat végállomása
MTF-26 - Az MVSZ vezetőinek székelyföldi fórumsorozata
A székely kérdés aktualitása
MVSZ Sajtószolgálat
8926/160308
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése