Hetedszer rendezte meg figyelmeztető tüntetését Versailes-ban a Magyarok Világszövetsége

Trianon-96 - Összegzés

Június 4-én hetedik alkalommal rendezett megmozdulást Versailles-ban, a trianoni békeparancs városában a Magyarok Világszövetsége. A legnagyobb megmozdulás az első volt, 2010-ben, Trianon 90. évfordulóján, amelyen mintegy kétezren vettek részt. Versailles életében a legmélyebb nyomot a 95. évfordulón szervezett megmozdulás hagyta, amikor több százan vonultak végig Versailles utcáin, közöttük sokan népviseletben, és dörgött a Vesszen Trianon! Idén kevesen voltak, mintegy ötvenen, ám a megmozdulás az egyik legsikeresebbként marad meg a francia királyi város emlékezetében. A meglepő végeredmény több fontos tényező egybeesésének köszönhető: összeszedett program, világos üzenet, fontos szimbolikus eszközök, harsány tüntetés.

A Trianon-ellenes megmozdulás idén is a Szent Lajos székesegyház előtti téren zajlott. A székesegyház bejáratához vezető lépcsőzet szolgált idén is szónoki emelvényként. A megmozdulás arculatát meghatározóan alakította a Szent Korona hiteles másolata, amelyet a kaposvári Rónai Attila bocsátott rendelkezésre, Tóth István által. A Szent Korona látványa által uralt teret jól egészítették ki a Történelmi Vitézi Rend székkapitánya, v. Bucsy László által rendelkezésre bocsátott zászlók, amelyek megjelenítették a történelmi Magyarország 64 vármegyéjét.

A Szent Lajos székesegyház előtti téren Varga Tamás, a megmozdulás szervező bizottsága párizsi ágának képviselője volt a narrátor. Elkísérte őt felesége, Bernadett és három gyermekük.

A megmozdulás szónoka Patrubány Miklós volt, aki világos üzenetet fogalmazott meg a magyar politikai osztály számára, megjelölve azt az utat, amelyen haladva a magyar nemzet úrrá tud lenni a Trianon okozta válságon.

Léh Tibor, párizsi ügyvéd, az MVSZ Franciaországi Országos Tanácsának elnöke francia nyelven összefoglalta a Magyarok Világszövetsége elnökének üzenetét.

Varjas János budapesti költő Trianon-ellenes versét szavalta.

A Himnusz és a Székely Himnusz éneklésével kezdődő és a Szózattal végződő rendezvény után a részvevők menetoszlopba fejlődtek, Karsay Péter, az MVSZ térségi alelnöke vezetésével. Elöl az MVSZ zászlaja haladt, ezt követte Tolnai Attila két hatalmas, 6 méteres lobogója, egy címeres nemzeti színű és egy székely lobogó, amelyeket két salgótarjáni fiú vitt és két székesfehérvári hölgy kísért. A menetelők ugyanazon az egyórás útvonalon haladtak végig, mint tavaly, végig skandálva: Vesszen Trianon! Székelyföld nem Románia! Felvidék nem Szlovákia! Délvidék nem Szerbia! Őrvidék nem Ausztria! Kárpátalja nem Ukrajna! Vesszen, vesszen Trianon! Voltak a menetben felvidékiek, erdélyiek, délvidékiek, magyarországiak, franciaországiak és más nyugat-európai országbeliek egyaránt. A menet indulása előtt az egész teret betöltő hangosítón bejátszották a francia énekes, Gerome által franciára fordított és énekelt Demjén Ferenc dalt: Kell még egy szó. A zord idő miatt az idén elmaradt Hadady László szokásos oboajátéka.

Minden tüntetőnél francia és angol nyelvű szórólap volt Trianon pusztításáról, amelyeket a járókelőknek osztogattak, a felvonulásban részt vevő gyerekek pedig az út szélén parkoló gépkocsik ablaktörlője alá tűzték. Nagy sikere volt a Trianon Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, egyben MVSZ-küldötte, Dalmay Árpád által készíttetett színes képeslapoknak, amelyek egyik oldalukon Magyarország évezredes áldozatát jelenítik meg az európai kereszténység védelmében, másik oldalukon pedig azt, amivel véráldozatunkat Európa „díjazta”: a trianoni ország-csonkítást.

A tüntető menetet kerékpáros rendőrök kísérték, a Trianon szálloda előtt pedig lovas rendőrök fogadták.

Ima hangzott el itt Magyarországért, és a részvevők elénekelték a régi magyar himnuszt, a  Boldogasszony anyánk című egyházi éneket.

A jogar másolata

A Szent Korona másolata

A Szent Korona másolatának elvitele, a 64 vármegye zászlainak megszerzése, a hangosítás és a nélkülözhetetlen áramfejlesztő, valamint a video-felvétel készítése Tarczi István érdeme, akinek ebbeni fáradozásait tettekkel és anyagilag is támogatta barátja, Kertész József vállalkozó, valamint a Párizsban élő MVSZ-tag, Jankovich István. Minden részvevő kapott egy névre szóló, színes, nyomtatott Emléklapot, amelyet Karsay Péter készíttetett.

A Versailles-i Trianon-megmozdulást miként az előzőeket sem támogatta sem a magyar állam, sem valamely alapítvány. A rendezvényt szervezését, hatósági engedélyeztetését teljes egészében a Magyarok Világszövetsége végezte, az anyagiakat pedig részben az MVSZ, részben maguk a részvevők, részben magánadakozók biztosították. Miként eddig is.

Nagy Trianon gyászos palotája

A hetedik alkalommal megrendezett Versailles-i összmagyar megmozdulás érezhető nyomot hagyott a város életében. Az utca emberei rokonszenvvel figyelték a vonulókat, ismerősként köszöntötték őket. Egy kirendelt francia rendőr elmondta: szolgálati feladatként, munkaköri leírásban ismertették velük, hogy Magyarországot mily mértékben csonkították meg a trianoni békeparanccsal 1920. június 4-én…

Lassan, de érik a Versailles-i összmagyar megmozdulások gyümölcse.

Vesszen Trianon!

MVSZ Sajtószolgálat

8903/160610

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.