Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
dr. Obrusánszky Borbála: Atilla, Európa ura
Az előadás ideje: 2016. augusztus 30. kedd 19.00 óra
Az előadás helye: Székesfehérvár, Országzászló tér
Harmadszor lesz vendégünk a 334. Hétvezér esten dr. Obrusánszky Borbála történész, néprajz- és keletkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa.
Most is, mint korábban, azt írhatjuk ebben a beharangozóban, hogy különleges csemegének ígérkezik a Hétvezér Esték magyarságtudományi előadássorozatának ez az újabb előadása. Ezen az esten a magyarság őseinek elhallgatott, átírt (?) legdicsőségesebb fejezetéről, benne a hunok nagy királyáról, Atilláról (406 k. - 455) hallhatunk előadást. Dr. Obrusánszky Borbála álláspontja, hogy a hunok és a magyarok történetét a források és nem egyes történészek elméletei alapján kell újra írni, mert nem az a lényeg, hogy mit gondolnak rólunk a modern történészek, hanem az, hogy mi található a régi, hiteles forrásokban.
 |
| Atilla hun király Somogyi Győző alkotása |
Obrusánszky Borbála a magyar krónikai hagyományokra támaszkodva továbbá latin és görög források alapján, lépésről-lépésre haladva kutatja, dolgozza, tárja fel, ezt a - legfinomabban fogalmazva – "tabu"- fejezetét a hun-szkita-magyar őstörténetnek. Vajon miért van az, hogy a magyar krónikák történelmünk e fejezetét leíró részeit a mai magyar történészek nem ismerik, nem kutatják, nem tanítják! Sőt a Magyar Tudományos Akadémia egyenesen tiltó listán tartja ezeket! Talán a mára már tarthatatlanná vált finn-ugrizmust akarják ezzel is védeni? Vagy talán még ennél is nagyobb horderejű dolgok állhatnak e magatartás és szándék mögött? Ki tudja? Ami tény az az, hogy dr. Obrusánszky Borbálát, a történészt, a kutatót egyetlen szándék vezérli, ez pedig a hiteles igazság feltárása, valódi források és tényadatok alapján. A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát „Az Isten ostora”-ként ismerik, és neve a barbarizmus és a kegyetlenség szinonimájává vált, részeként egy tudatos történelem átírásnak. Azonban ez a kép is változni látszik, azon tények tükrében, amelyeket Obrusánszky Borbála kutatásai is alátámasztanak. „Európában egyedül a magyarok a királyi szkíták és hunok közvetlen leszármazottai” - hangzott el egy németországi szkíta kiállítással kapcsolatban egy nyugati politikus szájából. Az állítás helytálló, ugyanis valóban mi őriztük meg ennek a több évezredes múltra visszatekintő, fejlett kultúrának a nyomait a népköltészetünkben, a jogszokásainkban, a népmeséinkben és a népdalainkban is. Atilla leszármazottai, a Turulnembéli magyar királyok udvarában, a régi regősök énekei alapján megírt történeti krónikákban pontosan feljegyezték, hogyan is kapcsolódunk az ókori eurázsiai, sztyeppei világ két vezető hatalmához, a szkítákhoz és a hunokhoz.
Egy nép sem tűnik el nyomtalanul, így a hunok is hátra hagyták emlékeiket. Az egyre több tárgyi, régészeti lelet mellett, krónikák is megőrizték a hunok, s benne Atilla király történetét. Példaként álljon itt a Csíki Székely Krónika, amely tömören leírja a Kárpátok keleti felének Árpád előtti múltját. A Csíki Székely Krónika 1533-ban született, mint ahogyan írója is állítja, a székelyek történetét követi Attila birodalmának felbomlásától egészen az 1500-as évekig. A hunok nagy királya, Atilla halála után országa szétesik ugyan, de népének egy része, a székelyek ősei Dacia Alpestrisben - a mai Moldva és Havasalföld területén - telepednek meg, ahonnan majd Árpádék "elébe menvén" 890 körül kötnek szövetséget a visszatérő magyarokkal.Egyre többet tudunk meg erről a korról, azonban Atillát, a hunok nagy királyát, hogy milyen uralkodó, hadvezér, politikus és történelem formáló egyéniség volt, még mindig alig ismerjük.
Ezen az esten garantáltan új és érdekfeszítő tényeket ismerhet meg Atilláról az érdeklődő közönség. Végezetül a téma iránt mélyebben érdeklődők számára egy csokor Dr. Obrusánszky Borbála eddig megjelent műveiből (kattintson rá a halványabb szürkével kiemelt szavakra) Ezen a kedd estén is szeretettel várunk mindenkit az Országzászló térre.
Egy nép sem tűnik el nyomtalanul, így a hunok is hátra hagyták emlékeiket. Az egyre több tárgyi, régészeti lelet mellett, krónikák is megőrizték a hunok, s benne Atilla király történetét. Példaként álljon itt a Csíki Székely Krónika, amely tömören leírja a Kárpátok keleti felének Árpád előtti múltját. A Csíki Székely Krónika 1533-ban született, mint ahogyan írója is állítja, a székelyek történetét követi Attila birodalmának felbomlásától egészen az 1500-as évekig. A hunok nagy királya, Atilla halála után országa szétesik ugyan, de népének egy része, a székelyek ősei Dacia Alpestrisben - a mai Moldva és Havasalföld területén - telepednek meg, ahonnan majd Árpádék "elébe menvén" 890 körül kötnek szövetséget a visszatérő magyarokkal.Egyre többet tudunk meg erről a korról, azonban Atillát, a hunok nagy királyát, hogy milyen uralkodó, hadvezér, politikus és történelem formáló egyéniség volt, még mindig alig ismerjük. |
| Az egyelőre még jelképes Ereklyés Országzászló Emlékmű |
Ezen az esten garantáltan új és érdekfeszítő tényeket ismerhet meg Atilláról az érdeklődő közönség. Végezetül a téma iránt mélyebben érdeklődők számára egy csokor Dr. Obrusánszky Borbála eddig megjelent műveiből (kattintson rá a halványabb szürkével kiemelt szavakra) Ezen a kedd estén is szeretettel várunk mindenkit az Országzászló térre.
Az előadás ideje: 2016. augusztus 30. kedd 19.00 óra
Rossz idő, vagy bármely előre látható akadály esetén
a rendezvény helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em. (5 percre a tértől)
Kezdete: 19.15 óra (bevárva a térről érkezőket)
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése