Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Gazda József: A hajótörött (könyvbemutató)
Az előadás ideje: 2016. október 25. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I.
A 342. Hétvezér Esten második alkalommal lesz vendégünk Gazda József, kovásznai író, szociográfus, tanár, tankönyvíró, aki legújabb könyvét mutatja be. Gazda József írót a magyar nemzet szörnyűséges, de mégis felemelő sorstörténete régóta foglalkoztatja. A művészeti író, szociográfus, tankönyvíró Kézdivásárhelyen született 1936. április 8-án. A Székely Mikó Kollégium elvégzése után 1958-ban a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. Székelykocsárdon, majd a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, 1964-től 1998-ig a kovásznai líceumban tanított. Első írása az Utunkban jelent meg (1956), a Korunk, az Igaz Szó, A Hét, az Utunk, a Művelődés és több napilap munkatársa volt. Művészettörténeti és műkritikai írásai mellett diákokból álló művészegyüttesével 1975-től elsősorban falvakat látogató körutakon - számos Tamási darabot bemutatva - az iskolai színjátszás kibontakozását szolgálta. A líceumi ciklus számára írt, több kiadást is megért első rendszeresen használt romániai magyar irodalmi tankönyv szerzője.
Legfontosabb kötetei: Gyárfás Jenő (1969); Nagy Imre (kismonográfia, 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980); Nagy Albert (kismonográfia, 1982); Hát én hogyne siratnám: csángók a sodró időben. (1993); Gazdáné Olosz Ella (1994); Az Istennel még magyarul beszélgetünk, magyar szórványok a Kárpát-medencében (2002); A harmadik ág: magyarok a szétszórattatásban (2013); Vezényelt történelem (2014). Díjak, elismerések: Bethlen Gábor-díj (1994), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Tamási Áron-díj (2013), Háromszék megye kultúrájáért-díj (2013), Magyar Örökség-díj (2014). A 2006-os magyar kormánytól nem fogadta el a neki ítélt kitüntetést.
A Hajótörött 1956-ban, de még a magyar szabadságharc előtti hónapokban játszódik a kor Romániájában. A regény eseménysora 1956 júliusában egy erdélyi kisvárosban indul, s október 23.-a remény-fényének felragyogásával zárul. Vágó György sorsán keresztül jeleníti meg ezt a szörnyű kort, melyet Lenin és Sztálin neve fémjelez, s melynek az iszonyata felett - szomorúan láthatjuk - átnéz a világ. Hitler volt a "rossz", s Sztálin és a sztálinizmus bűneit a mai történelemszemlélet még mindig nem a maga valóságos szörnyűségében kezeli. A kisebbségi sorsban élő magyarokra kettős bilincs szorult. A többségi elnyomás bilincse, s a kommunizmus szörnyeszméjének a bilincse.
Ezt a sorsot teljes szörnyűségével még mindig nem írta meg az irodalom. Gazda József könyvében a lét peremére sodort kisember nézőpontjából megidézett 90 napban elbeszélt időbe, fél évszázad szörnyű történései sűrűsödnek. Kelet-Európa és a többszörösen is megpróbáltatott erdélyi magyarság sorsa. A lendületes, szenvedéllyel megírt könyv a nézőpontok és szólamok váltogatásával többféle értelem-összefüggést teremtve, folytonosan megszólítja, állásfoglalásra készteti az olvasót. A hazugságra, képmutatásra, erőszakra épülő társadalomnak az épebbik, igazabb része valóban az” őrültek háza” volna? Az élesen szembeállított szélsőségek között volt-e, van-e elfogadható középút? Kárpótolhatja-e az áldozatot saját erkölcsi felsőbbrendűségének tudata? A világ hajótöröttjeinek volt-e cselekvési vagy választási lehetőségük? Kinek-kinek mennyi a személyes felelőssége?... Akkor én hol voltam, mit tettem? De a kérdés inkább a "hol kellett volna lennem, a miként cselekedtem volna"?
Legfontosabb kötetei: Gyárfás Jenő (1969); Nagy Imre (kismonográfia, 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980); Nagy Albert (kismonográfia, 1982); Hát én hogyne siratnám: csángók a sodró időben. (1993); Gazdáné Olosz Ella (1994); Az Istennel még magyarul beszélgetünk, magyar szórványok a Kárpát-medencében (2002); A harmadik ág: magyarok a szétszórattatásban (2013); Vezényelt történelem (2014). Díjak, elismerések: Bethlen Gábor-díj (1994), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Tamási Áron-díj (2013), Háromszék megye kultúrájáért-díj (2013), Magyar Örökség-díj (2014). A 2006-os magyar kormánytól nem fogadta el a neki ítélt kitüntetést.
A Hajótörött 1956-ban, de még a magyar szabadságharc előtti hónapokban játszódik a kor Romániájában. A regény eseménysora 1956 júliusában egy erdélyi kisvárosban indul, s október 23.-a remény-fényének felragyogásával zárul. Vágó György sorsán keresztül jeleníti meg ezt a szörnyű kort, melyet Lenin és Sztálin neve fémjelez, s melynek az iszonyata felett - szomorúan láthatjuk - átnéz a világ. Hitler volt a "rossz", s Sztálin és a sztálinizmus bűneit a mai történelemszemlélet még mindig nem a maga valóságos szörnyűségében kezeli. A kisebbségi sorsban élő magyarokra kettős bilincs szorult. A többségi elnyomás bilincse, s a kommunizmus szörnyeszméjének a bilincse.
Ezt a sorsot teljes szörnyűségével még mindig nem írta meg az irodalom. Gazda József könyvében a lét peremére sodort kisember nézőpontjából megidézett 90 napban elbeszélt időbe, fél évszázad szörnyű történései sűrűsödnek. Kelet-Európa és a többszörösen is megpróbáltatott erdélyi magyarság sorsa. A lendületes, szenvedéllyel megírt könyv a nézőpontok és szólamok váltogatásával többféle értelem-összefüggést teremtve, folytonosan megszólítja, állásfoglalásra készteti az olvasót. A hazugságra, képmutatásra, erőszakra épülő társadalomnak az épebbik, igazabb része valóban az” őrültek háza” volna? Az élesen szembeállított szélsőségek között volt-e, van-e elfogadható középút? Kárpótolhatja-e az áldozatot saját erkölcsi felsőbbrendűségének tudata? A világ hajótöröttjeinek volt-e cselekvési vagy választási lehetőségük? Kinek-kinek mennyi a személyes felelőssége?... Akkor én hol voltam, mit tettem? De a kérdés inkább a "hol kellett volna lennem, a miként cselekedtem volna"?
Nem szívmelengető, nem is könnyű olvasmány, de kihagyhatatlan. A 420 oldalas könyv a bemutatót követően, kedvezményes áron megvásárolható, melyet az író természetesen dedikál is. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a könyvbemutatóra.
Az előadás ideje: 2016. október 25. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése